Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Több tízmilliárdos pénzeső hullik az egyházakra

Több tízmilliárdos pénzeső hullik az egyházakra

48 milliárddal számolták el ugyanis az egyházi fenntartású iskolák támogatását – legalábbis ezzel indokol a kormány.

Lassan már történelmi hagyománnyá válik, hogy decemberben – két ünnep közt – kinyílik a kormányzati kassza, és egyik napról a másikra több száz milliárd forint költségvetési támogatás hullik a kormány által favorizált szervezetekre. Ezek persze rendszerint az egyházakat és a sportegyesületeket jelentik. Csak az egyházak 2016 utolsó napjaiban 118,8 milliárd forintot kaptak a kormánytól – tavaly 81,2 milliárd forintnak örülhettek.

Idén megismétlődik a költségvetési pénzeső: a végszavazás előtt álló 2017-es zárszámadási törvényjavaslat szerint ugyanis pótlólag

48 milliárd forint jár az egyházaknak, csak az elmaradt oktatási támogatások miatt.

A törvényjavaslat szerint a pénzt a kormánynak 2018 decemberében kell kifizetnie. (Ha az év végén összejön némi plusz a költségvetésben, akkor ez az összeg akár elérheti a tavalyi 80 milliárd forintos keretet is. Ezeket a forrásokat ugyanis a kormány a parlamentet megkerülve, maga osztja el, mintha nem a költségvetés végrehajtása, hanem annak folyamatos átalakítása is a joga lenne.)

A 48 milliárd forintos tartozás indoklása meglehetősen szűkszavú. A kormány szerint ennyi pénz jár pótlólagosan az egyházi fenntartású iskoláknak, szociális intézményeknek az elmúlt évi támogatások kiegyenlítésére. Ebből 5,6 milliárd forint jut az egyházi fenntartású óvodáknak , 41,8 milliárd az egyházi iskoláknak, a fennmaradó fél milliárd forint pedig egyéb címeken jár.

Egy évig nem hiányzott az egyházi iskolákból 48 milliárd forint?

Az indoklás érdemi része szerint 2017-ben – a költségvetési tervekhez képest – emelkedett az állami fenntartású iskolák, óvodák támogatása. Az egyházak szubvenciójáról szóló törvény szerint viszont az egyházi iskolákat, óvodákat ugyanannyi támogatás illeti meg, mint az állami fenntartásúakat, így pedig most, egy évvel később visszamenőleg jár az egyházaknak az “elmaradt” tétel. Ráadásul ezen 48 milliárd forint kizárólag a működésre, fenntartásra fordítható – beruházásokra nem. E szerint, ha elfogadjuk a kormány érvelését, akkor

az egyházak vagy 48 milliárd forinttal olcsóbban tudták üzemeltetni tavaly az iskoláikat, mint amennyi pénz járt volna nekik, vagy egyszerűen ezt a 48 milliárd forintot meghitelezték az államnak

– az viszont, hogy ilyen mértékű fölös likvid forrásokkal rendelkeznének, szintén nehezen elképzelhető.

A zárszámadásból annyi jól látható, hogy a magyar állam tavaly a közoktatásra 1007,7 milliárd forintot költött, ami az eredeti tervekhez képest 80,8 milliárd forinttal több. Ebből a többletből viszont 41,8 milliárdot az egyházi fenntartású intézmények kapnak. Ez az arány abban az esetben állná meg a helyét, ha minden második általános és középiskolai helyet az egyházak tartanának fent. Ezzel szemben a kormány 2015/16-os köznevelési statisztikái szerint állami óvodába 288,5 ezer gyerek járt, egyházi fenntartásúba 22,4 ezer. Állami vagy önkormányzati fenntartású iskolában 630 ezer gyerek tanult, míg az egyháziban 100,78 ezer, vagyis a tanulók egyhetede.

Zárt ajtók mögött dőlt el az év végi plusz pénz

A szakszerű törvényi hivatkozás ellenére még a szakértők sem értik, hogy az állam, hogyan tudja évente több tízmilliárd forinttal alulfinanszírozni az egyházi iskolákat. Ha pedig így van, akkor azok ilyen mértékű forráshiányba miért nem rokkannak bele. E mellett azt sem lehet tudni, hogy valójában milyen alapon számolják ki a pótlólagos támogatást. A zárszámadási részletekből az is kiderül, hogy a nem állami fenntartású iskolák támogatása 2017-ben eredetileg 189,1 milliárd lett volna, ám ezt már menet közben megemelték 243,8 milliárd forintra. Most pedig még ezen a többleten felül jár az említett 48 milliárd forint.

Érettségi vizsga a nyíregyházi Szent Imre Katolikus Gimnáziumban 2018. május 7-én.
MTI Fotó: Balázs Attila

A Zoom.hu-nak nyilatkozó szakértők a zárszámadási törvény indoklásának azon szakaszára hívták fel a figyelmet, amely arra utal, hogy az egyházakkal a 2017-es támogatások „kiegyenlítéséről” szóló tárgyalások a törvényjavaslat benyújtásáig nem zárultak le. Ezzel kapcsolatban mondják azt a szakértők, hogy

ha létezik is egy – nem nyilvános – kompenzációs rendszer, akkor is a végső számok a kormány és az egyházak közötti zárt ajtós tárgyalásokon dőlnek el.

A tiszta elszámolást a fideszes parlamenti többségnek kellene kiharcolnia

A rendszer nem új: 2009-ben a Bajnai-kormány is utólag fizetett az egyházaknak – ám összesen 1,7 milliárd forintot –, amely valóban inkább tűnik korrekciónak, mint az idei 48 milliárdos plusz pénz. Erre azonban a Fidesz-kormány prominensei rendszerint azzal szoktak válaszolni, hogy a szocialista kormányok alulfinanszírozták az egyházi iskolákat. Figyelemre méltó módon

a kevés megmaradt önkormányzati és alapítványi fenntartású iskolánál ilyen pótlólagos kiegészítésre, támogatásra nem kerül sor a zárszámadás keretei között.

Tiszta helyzetet az ügyben a költségvetésért elvileg felelős parlament, illetve annak ellenőrző szerve, az Állami Számvevőszék teremthetne. Fideszes képviselők viszont a legritkább esetben szokták gyakorolni ellenőrzési jogukat a kormányukkal szemben, így várhatóan idén is szemrebbenés nélkül megszavazzák a felhatalmazást a 48 milliárd forintos pótlólagos támogatás kifizetésére.

Nyitókép: Tanévkezdő mise a fővárosi Szent István-bazilika előtt 2017. szeptember 1-jén.
MTI Fotó: Soós Lajos