Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Theresa May menti a menthetőt, de ez a válás nem lesz egyszerű

Theresa May menti a menthetőt, de ez a válás nem lesz egyszerű

Hiába tűnt áttörésnek a Nagy-Britannia és az Európai Unió között, kemény tárgyalások árán megkötött megállapodás-tervezet, a kedd este bejelentett, 585 oldalas szöveg miatt azóta gyakorlatilag elkezdett szétesni a brit kormány. Theresa May brit kormányfő szerdán még büszkén jelentette be, hogy kabinetjének tagjai ötórás „szenvedélyes vita” után jóváhagyták a feltételeket véglegesítő dokumentumot, de a jelek szerint ezt mégsem mindenki gondolta így.

Csütörtök reggel a megállapodás miatt egymás után mondtak le a miniszterek, a sort maga Dominic Raab kezdte, aki eddig a brit EU-tagság megszűnésének folyamatát irányító minisztériumot (DExEU) vezette. Fél éven belül ő volt a második, aki a Brexit-ügyi tárca éléről távozott, döntését azzal indokolta: a tervezet Észak-Írországra vonatkozó javaslatai fenyegetést jelentenek az Egyesült Királyság integritására.

Dominic Raab fél évig bírta a kilépésért felelős minisztérium élén. MTI/EPA/Andy Rain

Raab azt sem tudta elfogadni, hogy a megállapodás szerint – szükség esetén – végdátum nélkül lépne életbe az egységes vámügyi szabályozás az Európai Unió és az Egyesült Királyság között. Véleménye szerint így az EU megvétózhatná, ha London ki akarna lépni a szabályozási rendszerből, márpedig „soha egyetlen demokratikus ország sem vetette alá magát ilyen, kívülről ráerőltetett megkötöttségnek”.

Ugyancsak hasonló indokokkal csütörtökön lemondott Esther McVey munka- és nyugdíjügyi miniszter, őt követte Anne-Marie Trevelyan, az oktatási tárca parlamenti államtitkára, valamint Suella Braverman, a Brexit-tárca államtitkára. A The Guardian szerint még többen követhetik példájukat, ők 11 olyan kormánytagról tudnak, akik egyáltalán nem elégedettek.

De mi a problémájuk?

A tárgyalássorozat legvitatottabb pontja – és éppen ezért húzódott ennyi ideig – az, mi fog történni Írország és az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország határán. Azt nyilvánvalóan egyik fél sem akarja, hogy ismét ellenőrzőpontok és hivatalos átkelők legyenek a határszakaszon, hiszen ez veszélyeztetné a két ország között nagy nehezen elért békemegállapodást. Ennek érdekében arról egyeztek meg, hogy a 2020-ig tartó átmeneti időszakban az egységes brit vámszabályozás különleges rendelkezésekkel egészül ki Észak-Írországban, így

továbbra is átjárhatóak lesznek a határok.

Azonban ha a pontos részletekről addig nem sikerül megegyezni, akkor vagy meghosszabbítják az átmeneti időszakot, vagy érvénybe lép a biztosíték (a magyarra lefordíthatatlan backstop), azaz egy közös vámterület az EU és az Egyesült Királyság között. Ezzel az ellenzőknek az a bajuk, hogy ugyan így a britek is hozzáférhetnének az EU belső piacához, cserébe viszont be kellene tartaniuk az uniós szabályokat – márpedig a kilépéspártiak teljes elszakadást akartak, ezért ez számukra elfogadhatatlan.

Theresa May szerdán még optimista volt. MTI/EPA/Andy Rain

Vagy ez, vagy semmi

Theresa May csütörtökön a londoni alsóház képviselői előtt megvédte a megállapodás-tervezetet. Szerinte, ha nem fogadják el, akkor csak két másik választási lehetőség van:

a megállapodás nélküli kilépés, vagy az, hogy az Egyesült Királyság ki sem lép az EU-ból.

Márpedig egy megállapodás nélküli kilépés, azaz a „hard Brexit” teljes öngyilkosság lenne az Egyesült Királyság számára, pillanatok alatt nemcsak a kereskedelem, de a légi közlekedés is összeomlana.

Nem maradt más, mint az időhúzás, így nem véletlen, hogy Theresa May is azt hangsúlyozta: a megállapodás még nem végleges, egyelőre tervezetről van szó. Csakhogy az átmeneti időszakot sem lehet a végtelenségig húzni, különben – és éppen emiatt nem tudják a Brexit-pártiak elfogadni a szöveget – akár az is megtörténhet, hogy a britek éveken át gyakorlatilag még az EU tagjai maradnak, viszont semmilyen beleszólásuk nem lesz az uniós ügyekbe.

Esther McVey brit munka- és nyugdíjügyi miniszter is benyújtotta lemondását. MTI/EPA/Neil Hall

Mi lesz a magyarokkal?

A hatalmas politikai csatározások között a legtöbb magyarnak egy kérdés jut eszébe: mi lesz az Egyesült Királyságban élő külföldi munkavállalókkal? Az ő helyzetükben a jelek szerint nem lesz változás, és a jelenlegi politikai válság miatt sem kell aggódniuk – egyelőre.

A megállapodás-tervezet szerint megkötések nélkül Nagy-Britanniában maradhatnak azok a külföldi EU-állampolgárok, akik a 2020 decemberének végéig tartó átmeneti időszak lejártáig már öt évet eltöltöttek az országban. Ők állandó tartózkodási jogosultságot kapnak, cserébe ugyanez vonatkozik az EU-országokban élő brit állampolgárokra is.

Ráadásul azok is maradhatnak, akik 2020 végéig még nincsenek öt éve az Egyesült Királyságban, sőt miután a tartózkodási időszakot kitöltötték, állandó letelepedési jogosultságot kapnak. (Kivéve, ha súlyos bűncselekményeket követtek el, vagy bűnöző életmódot folytatnak, illetve ha megpróbálnak visszaélni a letelepedést szabályozó rendszerrel.) A dokumentum szerint a jogosultságok kiterjednek a külföldi EU-állampolgárok azon hozzátartozóira is, akik 2020. december 31-én szintén már életvitelszerűen az Egyesült Királyságban tartózkodnak.

Michel Barnier, az Európai Bizottság főtárgyalója (b) és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke mutatja az Egyesült Királyság uniós kilépésének (Brexit) feltételrendszeréről tervezett megállapodást. MTI/EPA/Olivier Hoslet

Két kérdés még így is marad: az egyik, hogy mi történik, ha meghosszabbítják az átmeneti időszakot, erre azonban még nincs pontos válasz. A másik, hogy mi lesz azokkal a magyarokkal, akik a határidő vége után akarnak letelepedni Angliában – például egy olyan gimnazistával, aki már most tudja, hogy néhány év múlva ott szeretne szerencsét próbálni. A BBC magyarázata szerint a megállapodás lehetőséget ad a brit kormánynak arra, hogy engedélyhez kösse az EU-állampolgárok tartózkodási kérelmét, a folyamat viszont „egyszerű lesz, gyors és felhasználóbarát”.

A rövid időre érkező turisták és üzletemberek valószínűleg vízum nélkül utazhatnak be az országba.

Hol van még a vége

Bármi is történjen, a megállapodás-tervezet megléte még egyáltalán nem jelent semmire garanciát, hiszen ez csak egy technikai megállapodás, amit nemcsak a brit képviselőknek, hanem az Európai Unió 27 tagállamának is jóvá kell hagynia.

Sokan új népszavazást szeretnének, de a kormány ezt határozottan ellenzi. (MTI/EPA/Neil Hall)

Első lépésként Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke rendkívüli csúcsértekezletet hívott össze, ahol a tagállamok állam- és kormányfői véglegesítik a megállapodást, már ha senkinek nem lesz ellene kifogása. A legnagyobb próbatétel viszont valószínűleg decemberben jön, amikor a brit parlamentben is szavaznak majd a szövegről, ennek kimenetele a jelenlegi helyzet szerint erősen kétséges.

Ha valamilyen csoda folytán mégis megszavazzák a megállapodást, akkor már meglesz a politikai akarat a kilépés feltételeihez, viszont még az erről szóló törvényjavaslatot is el kell fogadni. A dokumentumról ezután már „csak” az Európai Parlamentben kell szavazni (itt abszolút többség szükséges), majd az Európai Tanácsnak is el kell azt fogadnia (ahol 20 ország beleegyezése szükséges, akik a népesség legalább 65 százalékát képviselik). Ha tehát minden a terv szerint halad, akkor az Egyesült Királyság 2019. március 29-én kilép az Európai Unióból, és elkezdődik a részletek kidolgozásához szükséges átmeneti időszak, amely a mostani állás szerint 2020. december 31-ig tart.

Ha viszont a brit parlament nemmel szavaz a megállapodásra, vagy később a törvényjavaslat nem megy át, az mindent boríthat. Ebben az esetben a kormánynak 21 napja lesz arra, hogy új tervezetet hozzon tető alá, különben négy lehetőség marad: vagy nincs megállapodás, vagy az egészet újratárgyalják, vagy új választásokat írnak ki, vagy új népszavazást a Brexitről.

Addig még az is kérdéses, hogy egyáltalán Theresa May túléli-e a válságot, hiszen ha 48 képviselő támogatja az indítványt, akkor bizalmatlansági szavazást is indíthatnak ellene. Ez egyelőre még nem dőlt el, de még az sem kizárt, hogy sikerülni fog. Az viszont már most biztos, hogy a kormányfő amúgy sem túl szilárd tekintélyét alaposan megtépázta minisztereinek távozása, ő pedig arra a kérdésre, hogy mi lenne a következő lépés, ha az alsóház leszavazná a megegyezést, egyelőre nem tudott választ adni.

Borítókép: MTI/EPA/Andy Rain