Szmoghelyzet: az emberek nem tudják, hogy halálos mérgeket bocsájtanak a levegőbe

Szmoghelyzet: az emberek nem tudják, hogy halálos mérgeket bocsájtanak a levegőbe

Inkább a kisebb településeken okoz gondot a szmog, éppen ott, ahol jóval kevésbé mérhető a légszennyezettség mértéke. A Levegő Munkacsoport szerint nem a legszegényebbek fűtenek gumicsizmával.

Az őszi időszakban többször fordult elő, hogy a levegő szennyezettsége meghaladta az egészségügyi határértéket, emiatt a szakértők azt kérték, hogy aki megteheti, ne menjen a szabadba.

Figyelmeztet a tisztifőorvos

Az elmúlt hétvégén az országos tisztifőorvos hívta fel a figyelmet a problémára, akkor 18 települést jelölt meg az országban, ahol a veszélyes szint közelébe került a légszennyezettség. Hétfőn pedig arról számolt be, hogy több településen még mindig kifogásolt a levegő minősége a magas szálló por (PM10) koncentráció miatt. Mint kiemelte: a levegőminőség – elsősorban a helytelen lakossági tüzelés következtében – a késő délutáni és esti órákban általában romlik.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ külön felhívta a kerékpárral közlekedők figyelmét, hogy rossz levegőminőség esetén lehetőleg kerüljék a forgalmas útvonalakat, és viseljenek megfelelő védőmaszkot.

A gyermekek egészségének megóvása érdekében arra figyelmeztettek, hogy a gyermekek lehetőleg kevesebb időt töltsenek a szabadban.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint szerdán végre többfelé megélénkülhet, néhol megerősödhet a szél.

Galyatető november elején Fotó: Horváth Zsolt/Levegő Munkacsoport (Kattintson a fotóra budapesti galériánkért!)

Majd a hidegfront

A Levegő Munkacsoport szerint is ma éri el hazánkat egy hidegfront, ami várhatóan javít a helyzeten.

„Jóval több ilyen riasztás volt ősszel, mint ebben az időszakban megszokott.

Ha beáll a mostanihoz hasonló, az elmúlt hetekben tapasztalt anticiklonális időjárás, akkor sokáig eltart ez az állapot.

Hiába enyhe az idő, éjszaka sokan fűtenek, az avarégetés pedig rátesz erre egy lapáttal” – mondta Lenkei Péter, a civil szervezet Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetője a Zoom.hu-nak.

Látkép a Normafáról Fotó: Veres Viktor (A képre kattintva fővárosi galériát láthat a szmoghelyzetről)

Hozzátette, a mostanihoz hasonló egészségkárosító légszennyezettségi helyzet általában inkább a téli időszak közepén tapasztalható, 2017 januárjában ez elérte a kritikus szintet.

A szennyezettség akkor négyszeresen meghaladta a határértéket.

Alapvetően két szennyező forrás jelentős, az egyik a lakossági fűtés, a másik a közlekedés. A fűtés leginkább vidéken okoz problémát. Évente mintegy 350 ezer tonna lignitet égetnek el a magyarok, ez a legrosszabb minőségű szén. Alacsony a fűtőértéke, magas a kéntartalma, rendkívül szennyező. Még ennél is ártalmasabb a hulladékok égetése. Sok helyen a műanyag, a gumi, a használt ruha is a kályhákba kerül. Ez törvényellenes és megengedhetetlen, pénzbírság, súlyosabb esetben elzárás lehet a következménye.

Hatósági kavarodás

Lenkei szerint az ellenőrzésre kijelölt hatóságok nehezen birkóznak meg a feladattal. A lakosság ellenőrzéséért az illetékes járási hivatal hatósági osztálya felel. Ha azonban valaki gazdasági tevékenység keretében szennyezi a levegőt, ha cég vagy éppen önkormányzat égeti a hulladékot, akkor a megyei jogkörben eljáró járási hivatal környezetvédelmi osztálya az illetékes. A helyi önkormányzat jegyzője is eljárhat, ha valaki sérti az avarégetésről szóló helyi szabályozást. A hatósági rendszer túl bürokratikus, Lenkei szerint két jogkör elég lenne az ellenőrzésre, viszont a forráshiányt sürgősen orvosolni kellene.

Lánchíd szmogban Fotó: Halász Nóra (Ha képre kattint, akkor nem látja majd Budapestet)

A Levegő Munkacsoport tapasztalatai és felmérései alapján ugyanakkor nem a legszegényebb rétegre jellemző a hulladékkal való fűtés.

A hulladékégetők közül sokan megengedhetnék maguknak, hogy fával melegítsék fel otthonukat.

A szegénység is szerepet játszik, de nem ez az elsődleges szempont, sokkal inkább a tudatlanság és a nemtörődömség. Hangsúlyozta, az illegális égetések ellen szigorúan fel kell lépni, és ami még fontosabb, komoly felvilágosító munkára lenne szükség. Az emberek sokszor nem tudják, milyen halálos mérgeket bocsájtanak a levegőbe.

Hozzátette, hiába léptük át az egészségügyi határértéket, még mindig nem értük el a szmogriadóhoz szükséges szintet. Pedig az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a mostaninál jóval alacsonyabb határértéket javasolt az érték megállapításához. Ugyanakkor a szmogriadó kihirdetése állami hatáskör, Finnországban például rögtön életbe lét, amint a légszennyezés eléri az egészségügyi határértéket.

Nem mérik rendesen

A szakértő hangsúlyozta, az országban jelenleg 50 automata légszennyezettség-mérő állomás működik a nagyvárosok környékén, ezek az agártárca felügyelete alá tartoznak. Rengeteg kisebb településen potenciálisan nagyobb a levegőszennyezettség, mint a nagyobbak területén, ennek a mértékéről viszont semmilyen hivatalos információ nincs.

Körszálló-por Fotó: Veres Viktor (Ha képre klikkel, akkor meglátja, hogyan rejtőzött el a főváros a szmogban)

Pedig egy nagyobb befektetéssel a domborzatnak és a tüzelőberendezéseknek megfelelően modellezni lehetne, hogy mekkora a szennyezettség. Lenkei jelenleg épp egy ilyen projekt előkészítésén dolgozik. Szeretnének kiválasztani egy mintaterületet, és megállapítani, hogy mi jön ki a kályhákból. Emellett légszennyezettség-mérést végeznének, így próbálnának javítani a helyzeten.

Borítókép: Veres Viktor