Ezért vannak komoly problémák a magyar fizetésekkel

Ezért vannak komoly problémák a magyar fizetésekkel

A családi adókedvezmény negyedét a legnagyobb jövedelműek kapják. Ezzel tovább mélyül a bérolló a felső tíz és az alsó ötven százalék között – derül ki a Policy Agenda friss elemzéséből.

Tavaly – az elkészített adóbevallások alapján – az összevont adóalapba tartozó jövedelmek értéke 12 443,6 milliárd forint volt – olvasható a Policy Agenda elemzésében. Ennek az összegnek a 92 százalék a munkaviszonyból származó bérjövedelem. Összességében négy módon lehetett adóalapot csökkenteni, vagy adókedvezményt igénybe venni:

  • házasok kedvezménye;
  • családi kedvezmény (gyermekek után járó támogatás);
  • súlyos fogyatékosság miatti kedvezmény;
  • mezőgazdasági őstermelői kedvezmény.

Azt tudjuk, hogy az egykulcsos adórendszer következtében, akik jól keresnek, arányaiban ugyanannyit adóznak, mint akik rosszul. Azaz a felső 10 százalék munkajövedelme után alapesetben ugyanúgy 15 százalékot adózik személyi jövedelemadóban, mint az „alsó” 65 százalék. (Utóbbi két kör jövedelemállománya egyébként lényegében megegyezik.) Ez a rendszer azt is eredményezi, hogy konzerválódik a béregyenlőtlenség.

Adókedvezmények hatása

A Policy Agenda kutatói az alapján vizsgálták az adókedvezményeket, hogy összegüket tekintve hogyan oszlanak el a dolgozói társadalomban. A legnagyobb és legszélesebb kört a családi adókedvezmény érinti. Ugyanakkor valójában ez sem a „szegények” támogatását jelenti, hanem a tehetősek helyzetbe hozását. Ha csak azokat nézzük, akik 2017-ben rendelkeztek munkajövedelemmel, és őket tíz egyenlő létszámú csoportra osztjuk jövedelmük nagysága alapján, akkor a gyerekek után járó adókedvezmény eloszlása a következőképpen néz ki:

Forrás: Policy Agenda

A munkajövedelem alapján a felső 10 százalékban lévők összesen annyit tudtak leírni adójukból, mint az alsó 48 százalékba tartozók együttesen. Másképpen kifejezve: 54 milliárd forintot kaptak a „gazdagok” gyermekeik után. Ezzel pedig tovább növekedett a bérolló.

Az adatok egy másik aránytalanságra is rávilágítanak. A dolgozói társadalom – munkajövedelem szempontjából – alsó felébe tartozóknak csupán 24 százaléka tudta a gyerekek után járó kedvezményt valamilyen mértékben igénybe venni, a felső 10 százalékba tartozók esetén ez a mutató 38 százalékra rúgott.

Forrás: Policy Agenda

Külön érdekesség, amely a házasságkötési kedv és a jövedelem kapcsolatát is jól mutatja, hogy még az első házasok adókedvezményét is leginkább a tehetősebbek tudják igénybe venni. Az így visszaosztott pénznek 19 százaléka került a felső 10 százalékhoz, míg a dolgozói társadalom alsó 50 százaléka ennek a teljes kedvezménykeretnek csupán 28 százalékát kapta. Azaz arányaiban még az első házasság támogatása is inkább a nagyobb jövedelműeknél jelentkezik leginkább.

A gazdagok a nyertesek

A magyar bérrendszer rendkívül torz, még a környező országokhoz képest is. Összefoglalva a legfontosabb jellemzőket

  • a mediánbér (fizetések középértéke) az átlagbér 74 százalékát tette ki (2016. évi adat);
  • mindösszesen 2,8 millió főnek van éves szinten legalább a nyolcórás minimálbért elérő munkajövedelme;
  • a dolgozói társadalom legjobban kereső 10 százaléka annyi pénzjövedelemhez jut egy évben, mint az alsó 65 százalék összesen;
  • a főállásban dolgozók munkajövedelme alapján is komoly torzulás van, hiszen ott is a felső 5 százalék jövedelme az alsó 40 százalékét teszi ki. (2016. évi adat).

Mindezekhez hozzáadódik az az adórendszer, amely – bár a magyar béradatok a környező országokhoz képest is torzak — a viszonylag merev egykulcsos volta miatt még inkább megtartja az egyenlőtlenséget. A növekvő egyenlőtlenséget pedig az adókedvezmények még növelhetik is. A dolgozói társadalom jövedelem alapján mért felső 10 százaléka a magasabb keresetéhez további körülbelül 60 milliárd forintot kap vissza az adókedvezményeken keresztül. Összehasonlítva a dolgozói társadalom közepén lévőkkel (az 5. tizedével), ott ennek a kedvezménynek az értéke 22 milliárd forint.

Nyitókép: MTI Fotó/Koszticsák Szilárd