Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Újabb különleges állapotot vezetne be a kormány: békeidőben honvédségit!

Újabb különleges állapotot vezetne be a kormány: békeidőben honvédségit!

Az éppen a kormányzati túlhatalomra való lehetősége miatt sokat bírált terrorveszélyhelyzet után újabb különleges kategória bevezetését tervezi a kormány. A “honvédelmi veszélyhelyzet” a jelenleg meglévő hatféle különleges jogrend valamelyikét bevezető első lépcső lenne, egyfajta különleges állapot, amely

akár vélt vagy valós belső zavargások “kezelésére” is alkalmas lehet,

és egy sor (jog)korlátozásra hatalmazza fel a kormányt. Benkő Tibor honvéd vezérkari főnökből lett miniszter – már a parlament előtt fekvő – törvényjavaslatából eddig a legtöbb figyelmet az internet betiltásának lehetősége mellett az a rendelkezés kapta, miszerint

tíz évvel, 50 évre növelnék a hadköteles férfiak behívhatósági korhatárát.

Ám a salátatörvényben ennél sokkal érdekesebb változásokat is elrejtettek.

Jön a honvédelmi veszélyhelyzet

A sarkalatos törvényeket is érintő, vagyis kizárólag – a Fidesz-KDNP-nek az áprilisi választások óta ismét rendelkezésére álló – kétharmados parlamenti többséggel átvihető javaslatcsomag egyik legérdekesebb eleme a “honvédelmi veszélyhelyzet” elrendelésének lehetősége. Ez egy különleges jogrendi típus – ilyenből az Alaptörvény szerint jelenleg hatféle alkalmazható bizonyos esetekben. Közös jellemzőjük, hogy

bevezetésükkel kisebb-nagyobb mértékben rendszerszinten változik meg az állam működése, súlyos jogkorlátozások vezethetők be, sőt alapvető jogok is felfüggeszthetők.

A honvédelmi veszélyhelyzet is hasonló, és ez logikailag-nyelvtanilag talán elsőre furcsa módon kizárólag békeidőben lenne elrendelhető. Átmeneti bevezetéséhez ráadásul – hasonlóan a 2016 óta létező, de még soha nem alkalmazott terrorveszélyhelyzethez – az Országgyűlés jóváhagyására sem lenne szükség. Erről ugyanis a kormány saját hatáskörben dönthet – legfeljebb hat hónapra, rendeleti úton.

Kósa Lajos, az Országgyűlés illetékes, honvédelmi bizottságának fideszes elnöke Fotó: Veres Viktor

A meghosszabbításhoz elvben már szükség van az Országgyűlés honvédelmi bizottságának jóváhagyására, de a testület többsége – kilenc tagból hat – kormánypárti. Ráadásul bár a testület jóváhagyása nélkül a kormány hat hónap után köteles visszavonni a honvédelmi veszélyhelyzetet, ám semmi nem gátolja abban, hogy pár nap múlva újra bevezesse, megint csak akár fél évre.

A NATO az indok, de nincs köze hozzá

A javaslat szerint a kormány meglehetősen homályosan körülírt feltételek esetén hirdethetné ki a honvédelmi veszélyhelyzetet. Két esetben:

  • Magyarországgal szomszédos államban kialakult és katonai kezelést is igénylő, és Magyarország biztonságát közvetlenül veszélyeztető veszélyhelyzet magyarországi hatásaira való felkészülésnél
  • vagy az Észak-atlanti Szerződés, vagyis a NATO 4. vagy 5. cikkével összefüggő kötelezettségek teljesítésére való felkészülés érdekében.

Az első pont annyira gumiszabály, hogy még akár az egyre éleződő ukrán-magyar diplomáciai konfliktus is belemagyarázható, míg a másik, a NATO-s pont még homályosabb, mivel az ország NATO-kötelezettségei és a honvédelmi veszélyhelyzet között érdemi kapcsolat kevéssé látható.

A NATO alapokmányának 4. cikkelye ugyanis azt írja elő, hogy “a felek tanácskozni fognak egymással, valahányszor bármelyikük véleménye szerint a felek egyikének területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti.” Könnyen belátható, hogy a “tanácskozáshoz” nincs szükség Magyarország határán belül speciális jogi viszonyok, “veszélyhelyzet” elrendelésére.

9/11 Forrás: Michael Foran/Flickr

Az 5. cikk kölcsönös segítségnyújtást ír elő arra az esetre, ha bármely tagot támadás érné, mondván: az a NATO egésze elleni agresszió. Erre 1949 óta eddig egyszer volt példa: a 2001. szeptember 11-én amerikai földön elkövetett terrortámadások után, amikor az Al-Kaida merényletét külföldi támadásnak minősítették. A segítségnyújtásba beleértendő a fegyveres erő alkalmazása is, tehát itt van kapcsolat a honvédséggel, annak felkészítésével, ám ehhez 9/11 után sem volt szükség itthon semmilyen “veszélyhelyzet” elrendelésére.

Tüntetők és civilek ellen vetnék be?

Talán érezve, hogy a szomszédos államokra, illetve a NATO-kötelezettségre vonatkozó feltételek jogilag suták, a törvényjavaslat bevet egy sor további indokot, ám ezek több kérdést vetnek fel, mint ahányat megválaszolnak. Ilyen, további hivatkozási alap a jogszabály-tervezet szövege szerint:

  • az új típusú biztonsági kihívások,
  • elmosódnak a határok a békeidejű és a különleges jogrendi szabályok között,
  • a hibrid hadviselés megjelenése,
  • az új típusú „szürke zónás” kihívások hatékony kezelése.

A javaslat egyértelművé teszi, hogy a fenti célt szolgálja a honvédelmi veszélyhelyzetre vonatkozó javaslat, “amely egy békeidejű, szélesebb körű, illetve az új típusú kihívásokhoz alkalmazkodó, rugalmasabb felhatalmazást kíván biztosítani a kormány számára a válságok kezelésére való felkészülés, illetve az eszkaláció elleni fellépés hatékonyságának növelése érdekében.”

Simicskó István még honvédelmi miniszterként egy NATO-rendezvényen 2017. március 23-án MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Az “új típusú” biztonsági fenyegetésekre, a “szürke zónás” kihívásokra, illetve a hibrid hadviselésre vonatkozó hivatkozások nem a törvény szövegében bukkantak fel először. Utalt már rá Simicskó István volt honvédelmi miniszter is, méghozzá igen elgondolkodtató példával. A politikus a Hadtudományi szemle 2017. novemberi számában közölt írást “A hibrid hadviselés előzményei és aktualitásai” címmel.

Tanulmányában Simicskó azt írta: “Napjaink világában a nagyhatalmak tömegpusztító arzenálja korlátokat állít az egymás közti közvetlen összeütközés elé, ezért ilyen körülmények között felértékelődik az indirekt hadviselés a stratégiai tervezésben.” Ezzel nehéz is lenne vitatkozni, ám a volt miniszter úgy folytatja:

Destabilizáló törekvések kíséretében új „hadoszlopok” jelennek meg: tüntetők, álcivilek, kormányellenes mozgalmárok. A céljuk: egyfajta belső „politikai fertőzés” elindítása, káosz létrehozása, amely azonban mindvégig háttérből irányított.

Bár a fentihez hasonló konkrét példák említése nélkül, de a hétfőn kezdődött XXII. Kriminálexpón is szóba kerültek az új biztonsági kihívások és a kiberhadviselés. Lajtár István, a legfőbb ügyész közjogi helyettese például megnyitó beszédében kiemelte, hogy “a számítógépes bűnözés súlya és jelentősége is nőtt az utóbbi években, a veszély globális jellegű, ezért (…) fontos a hatékony védelem és az eredményes felderítés.”

Ami pedig a “szürke zónás” fenyegetéseket illeti, ezekre már tavaly májusban, egy szakmai konferencián felhívta a figyelmet Kiss Álmos Péter, a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhelyének vezető kutatója, példának hozva a hidegháborút és napjaink proxy-háborúit. Mint mondta, ezek a támadások “gyakran a célba vett társadalom és állam belső kohéziója ellen irányulnak, tehát ahhoz, hogy egy társadalom elkerülje ezeket a problémákat, muszáj megerősíteni a belső kohéziót, a belső ellenálló képességet, a belső rugalmasságot”.

Elméletből valóság?

A “honvédelmi veszélyhelyzetről” szóló javaslatcsomag mintha egyszerre teljesítené a volt miniszter és a Magyar Honvédség szakértőjének kívánságát. A kormány ugyanis ez esetben elrendelheti:

  • a honvédségi szervezetek készenlétének fokozását,
  • az államhatár ellenőrzésének szigorítását, valamint ebben a Magyar Honvédség kijelölt állományának részvételét,
  • az országvédelem szempontjából kiemelt jelentőségű létesítmények honvédségi őrzését
  • és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ), valamint a honvédségi szervezetek felderítő, elhárító és kibertér műveleti erői tevékenységének fokozását.

A javaslat szerint ráadásul az utolsó pontban említett katonai titkosszolgálat, a KNBSZ biometrikus adatokat – például hang-, írás vagy DNS-minta – adatokat is gyűjthet, akár belföldön is “a honvédelmi, nemzetbiztonsági és rendészeti feladat hatékony végrehajtása” érdekében. Méghozzá a külföldi műveletek esetén az ellenséges katonai erőkön túl “a Magyar Honvédség kijelölt erőit támogató, azzal szemben álló vagy azzal kapcsolatba kerülő civil személyektől” is.

Nem mellesleg a javaslatcsomag békeidőben is lehetővé tenné a honvédelmi és rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országgyűlési Őrség és a védelmi igazgatás működéséhez, gyakorlataihoz, kiegészítéséhez szükséges szolgáltatások, ingatlanok és ingó dolgok ideiglenes igénybevételét.

Borítókép: Illusztráció / Forrás: pixabay.com