Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Tízezreket érinthet az új nyugdíjdöntés – több millió forint a tét

Tízezreket érinthet az új nyugdíjdöntés – több millió forint a tét

Akár százezer korábbi rokkantnyugdíjast is érinthetett az Alkotmánybíróság (Ab) múlt heti döntése. Egy-egy érintett több millió forintos veszteséget is elszenvedhetett a Fidesz-KDNP 2012-es intézkedése miatt. Az, hogy visszakapják-e akár részben az elvett nyugdíjukat, a kormánytól függ.

Az Alkotmánybíróság múlt heti határozata szerint a magyar állam mulasztásos alkotmánysértést követett el 2012-ben, amikor drasztikusan csökkentette a rokkantsági ellátásokat. Bár a testület nem mondta ki generálisan, hogy a rokkantsági nyugdíjak elvétele általában sérti az alkotmány helyettesítő alaptörvényt, de azt igen, hogy egyes volt rokkantnyugdíjasok rokkantsági fokának meghatározása önkényes volt. A Zoom.hu-nak nyilatkozó nyugdíjszakértő szerint a döntés így is több tízezer volt rokkantnyugdíjast érinthet, számuk 50- és 100 ezer között szóródhat.

Az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként rögzítette, hogy a rokkantsági ellátások felülvizsgálata során állapotjavulás alatt nem egyszerűen a jogszabályok által meghatározott, és a jogalkotó által bármikor megváltoztatható állapot százalékos változását, hanem minden esetben az egyén élethelyzetét érdemben meghatározó tényleges fizikai állapot kedvező változását kell érteni, és ettől függően lehet csökkenteni vagy épp növelni a rokkantsági ellátást. A történet egészen 2012-ig nyúlik vissza, amikor Matolcsy György nemzetgazdasági minisztersége alatt szakmányban készültek a különböző Széll Kálmán Tervek, amelyeknek része volt a szociális- és nyugdíjkadások csökkentése.

Átkeresztelték a rokkantnyugdíjat, hogy csökkenthessék

A második Széll Kálmán Terv része volt a rokkantnyugdíjak megszüntetése 2012 januárjától, ezeknek a helyét a már nem nyugdíjként, hanem egyszerű járadékként viselkedő rokkantsági ellátás vette át. (A rokkantnyugdíjak mértékét az Alkotmány, majd az Alaptörvény által garantált védelme miatt nem lehet csökkenteni, azonban egy járadék mértékét a kormány szabadon alakíthatja – ezért kerülhetett sor a rokkantsági ellátás átalakítására.)

A kormánynak nem csupán a nyugdíj elvétele, hanem a kiadások csökkentése is a célja volt, ezért elrendelte valamennyi rokkantsági ellátás időközönkénti felülvizsgálatát. Ezen felülvizsgálatoknak tömegesen az lett az eredménye, hogy az orvosszakértői bizottságok rendre állapotjavulást állapítottak meg – így tömegesen csökkentették az ellátások összegét. Az Alkotmánybíróság most egy konkrét ügyben hozott elvi döntést: a felperes 2011. december 31-éig rokkantsági nyugdíjban részesült, azonban – az új szabályozásnak megfelelően lefolytatott felülvizsgálat eredményeként – állapotában javulás következett be, és ellátásának összege a korábbi rokkantsági nyugdíjának kevesebb, mint a felére csökkent.

MTI Fotó: Balogh Zoltán (Illusztráció)

Az alkotmánybírósági előterjesztésből kiderül, hogy az induló ellátás 91 535 forintos rokkantnyugdíj volt, ami 2016 márciusára 41 850 forintra csökkent,

– vagyis évente csak ettől az egy nyugdíjastól 596 ezer forintot vettek el. A több éve tartó csökkentés miatt így a halmozódó veszteség csak ebben az egy ügyben több millió forintot jelent. Az Alkotmánybíróság szerint a parlament nem szabályozta megfelelően ezen felülvizsgálatok rendszerét, ezért felszólította a kormányt és a parlamentet, hogy 2019 áprilisáig alkosson olyan felülvizsgálati szabályokat, amelyek a tényleges fizikai állapotjavulást veszik figyelembe, és ennek megfelelően számítják újra a rokkantsági ellátás mértékét.

Nem valószínű, hogy visszaadják a rokkantnyugdíjakat

2011 végén az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 473 ezer rokkantsági nyugdíjat folyósított, ám az Ab mostani döntése csak azon ellátásokra vonatkozik, amelyek még most is élnek, nem alakultak át öregségi nyugdíjjá vagy nem szűntek meg más okból.

A Zoom.hu-nak nyilatkozó szakértő így is 50-100 ezer fő közzé saccolta azoknak a számát, akikre vonatkozhat a bíróság döntése.

Ugyanakkor az Ab nem foglalt állást abban a kérdésben, hogy a kormánynak milyen új szabályokat kell hoznia, így meglehetősen nagy a mozgástere – mutatott rá a szakértő.

A legelegánsabb megoldás az lenne, ha a rokkantsági nyugdíjakat a kormány visszamenőleg helyreállítaná – ám ennek a megoldásnak a legkisebb az esélye, ugyanis ezzel beismerné, hogy jogtalanul vette el ezen ellátásokat, nem beszélve arról, hogy ez súlyos tízmilliárdokba kerülne. Bár még nem tudni, hogy a kormány merre indul a jogalkotási kényszerben, de arra biztosan nem lehet számítani, hogy a 2012-es átalakítások óta elvesztett ellátásokat visszakapják az érintettek. Ugyanakkor a most induló jogalkotás – elvi – lehetőséget teremt a jelenleg nem túl átlátható rokkantsági ellátás rendszerének átalakítására.

Az Alkotmánybíróság március utolsó napjáig adott haladékot a kormánynak a részletszabályok megalkotására: két lehetősége van a kabinetnek: vagy még ősszel beterjeszti a szükséges módosításokat a parlamentben, vagy a tavaszi ülésszak első napjaira halasztja. Az első esetben átfogó módosításra nem lehet számítani – ám ennek kisebb a valószínűsége. Sokkal valószínűbb a tavaszi törvénymódosítás, így másfél hónap alatt megtárgyalhatóak és elfogadhatóak az új részletszabályok, ám még ez sem garantálja azt, hogy átfogó megoldás születne a rokkantsági ellátások rendbe tételére, de legalább a lehetősége meglesz a kormánynak és a parlamenti többségnek.

Borítókép: Alkotmánybíróság határozatának nyilvános hirdetése 2017. június 13-án MTI Fotó: Szigetváry Zsolt