Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Sokkal rosszabb a helyzet a közoktatásban, mint korábban látszott

Sokkal rosszabb a helyzet a közoktatásban, mint korábban látszott

A Szülői Hang Közösség által készített országos online felmérés talán minden eddiginél kétségbeejtőbb képet fest a hazai tanárhiányról. Van olyan, ahol egy éve nincs óra a szaktanár hiánya miatt.

A visszajelzések 45 százalékban jeleztek súlyos tanárhiányt egy-egy iskolában. Ennek az volt a következménye, hogy valamelyik tantárgyból legalább két héten keresztül nem volt érdemben tanítás az elmúlt évben az intézményben – derül ki a Szülői Hang Közösség több mint 5000 szülő részvételével készített országos online felméréséből. A szervezet a tanárhiányról és az azzal összefüggő minőségi problémákról szeretett volna képet kapni.

Az elvégzett felmérés nem csak arra jó, hogy beleverje a kormány illetékeseinek orrát a problémákba, hanem részletet statisztikát is jelent, miután a helyzetről részletes statisztika eddig nem volt – áll a szervezett által közölt anyagban. Fontos különbség a korábbi felmérésekhez képest, hogy a szülők nem csupán véleményt mondtak egyszerű feleletválasztó kérdések formájában, hanem minden korábbinál aktívabb, részletes adatszolgáltatást nyújtottak, melynek részeként listát adtak azokról a tantárgyakról, ahol problémát észleltek. A főbb pontok több, mint elszomorítóak.

  • Ijesztőnek tűnik, hogy a szülői visszajelzések 45 százalékban jeleztek súlyos tanárhiányt. Ezen belül a válaszadók 31 százaléka nagyon súlyos tanárhiányt jelzett, amikor legalább egy hónapig nem volt oktatás valamelyik tantárgyból. Ami pedig egészen döbbenetesnek tűnik, hogy 15 százalék ennél is komolyabb problémákat jelzett, vagyis legalább három hónapon keresztül nem volt érdemben tanítás valamelyik tantárgyból.
  • A tanárhiány mindegyik iskolatípusnál jelentős, de legnagyobb mértékben a szakképzést érinti (65 százalék), némileg kisebb mértékben a gimnáziumokat (51 százalék) és az általános iskolákat (43százalékban) érinti a helyzet.
  • A tanárhiány matematika és angol nyelv esetében a legkritikusabb az összes iskolatípusnál. Ezen kívül gimnáziumoknál kiemelkedik még a fizika, történelem, kémia és informatika, szakképzésnél pedig a szakmai tárgyak, informatika és fizika. De a többi tantárgynál is számottevő a tanárhiány, köztük magyar nyelv és irodalomból is.
  • A tanárhiány a település méretétől függetlenül hasonló mértékben jellemző a nagyvárosokra éppúgy, mint a kistelepülésekre; egyértelműen országos szintű problémáról beszélhetünk.
  • Egyes tantárgyaknál a tanárhiány különösen hosszú ideig tart, ez főleg általános iskolák esetében jelent gondot és elsősorban ének-zene, informatika és technika tárgyból fordul elő, de a kis településeknél testnevelésből, fizikából, kémiából, rajzból és a napközinél is. A tanárhiány ezekben az esetekben azt jelenti, hogy az év nagy részében elmarad az oktatás, mivel év közben alig lehetséges új tanárt találni.
  • A váratlan tanárváltás igen gyakori a közoktatásban: egy év alatt az esetek 44 százalékában történt váratlan tanárváltás legalább egy tantárgyból, ami azért is szomorú, mert a gyakori tanárváltások csökkentik a gyermekek érzelmi bevonódását és rontják motivációjukat.
  • Az adatok cáfolják a kormányzat által képviselt álláspontot, mely szerint a tanári fluktuáció természetes, de a tanárhiány nem jellemző.
  • Az osztálylétszámok eloszlása nagy szórást mutat; gyakori, hogy az osztálylétszám olyan magas, ami már megnehezíti a pedagógusok munkáját és a gyerekek egyéni igényeire való odafigyelést. A szülői visszajelzések azt mutatják, hogy általános iskoláknál az esetek 32 százalékában, gimnáziumoknál az esetek 21 százalékában, a szakképzésnél az esetek 11 százalékában az osztálylétszám meghaladja a törvényben rögzített maximumot.
  • A szülői visszajelzések nagy mértékű tanári kontraszelekcióra utalnak. A szülők a tanárok csaknem negyedének (23 százalék) pedagógiai munkájával kifejezetten elégedetlenek. Egyértelmű, hogy sokszor a tanárhiány következtében az iskolák nem tudnak válogatni a jelentkezők között, így felvesznek olyanokat is tanári munkára, akiknek bár a szükséges végzettségük megvan, alkalmasságuk minimum megkérdőjelezhető. E szerint több tízezer alkalmas és elhivatott pedagógust kell a tanári pályára csábítani.
  • Az iskolák nem tudják megfelelően biztosítani az egyénre szabott oktatást a gyerekeknek. Ez ugyanolyan mértékben sújtja a kiemelkedő és a lemaradó tanulókat. Mindkét esetben a szülők 55 százaléka írta, hogy kifejezetten elégedetlen a tanulók egyénre szabott támogatásával. Ahol megjelenik a tanárhiány, ott az iskola “túlélő üzemmódba” kapcsol, és mivel a tanároknak el kell látniuk a helyettesítéseket, kevesebb idejük és energiájuk jut arra, hogy a gyerekekkel egyénileg foglalkozzanak.
  • A szülők jelentős része (34 százaléka) nem bízik az intézmény igazgatójában. A visszajelzésekből kitűnik, hogy több helyen az igazgató szakmaiatlan működése idézi elő a tanárhiányt.
  • Az érintett szülők 44 százaléka elégedetlen azzal, ahogyan az iskola a speciális igényű (SNI, BTMN) gyerekekkel bánik. A speciális fejlesztést igénylő gyerekek szülei szerint az esetek több mint harmadában (37 százalék) a gyermek nem kapja meg az államtól a szükséges fejlesztést, mert ahhoz túl messze kellene utazni.
  • A szülők többsége (56 százalék) szerint az intézmény nem tudja hatékonyan kezelni a hátrányos helyzetű tanulók beilleszkedését és tanulási nehézségeit.
  • Döbbenetesnek mondható arány, hogy 10-ből 9 szülő szerint az állam nem nyújt kellő anyagi és erkölcsi megbecsülést a pedagógusoknak, és nem megfelelőek a munkafeltételeik sem.

Nem kell a tanári pálya mélyen avatott szakemberének lenni ahhoz, hogy a visszajelzések alapján kiderüljön: nagyon súlyos problémák uralkodnak a közoktatás területén.

Borítókép: MTI Fotó: Czeglédi Zsolt