Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Néha a fiúknak is meg kell tanítani, mi történik egy lánnyal, ha menstruál

Néha a fiúknak is meg kell tanítani, mi történik egy lánnyal, ha menstruál

A magyar fiatalok többsége már 13-14 évesen elveszíti a szüzességét, a magyar oktatási rendszer viszont csak a nyolcadik osztály végén foglalkozik a szexualitással. A Magyar Vöröskereszt ezért védőnők segítségével pilot programot indított, amely nemcsak az edukációban segít, hanem még a fiúkkal is megpróbálja megértetni, mi történik serdülőkorban egy lány testével – és persze a lelkével.

„Tényleg vérezni fogok minden hónapban? És akkor hogyan tudok majd pisilni?”

„Anya azt mondja, hogy még kicsi vagyok a melltartóhoz, de engem nagyon zavar, hogy ott nő valami.”

„Nem igazság, hogy a lányok felmentést kaphatnak tornaórán, nekünk meg mindig muszáj futnunk. Én miért nem ülhetek a padon, mint ők?”

Akár fiúkról, akár lányokról van szó, abban megegyezhetünk, hogy kiskamasznak lenni nem egyszerű. Valószínűleg mindenki emlékszik még arra, milyen volt megbirkózni azzal a rengeteg változással, ami a lelkünkben, és nem utolsósorban a testünkben zajlott. Ami viszont nem változott, az a rengeteg tabu, ami mindezt körülveszi. Akár az első szőrszálakról, az első menstruációról, esetleg az első magömlésről van szó, a gyerekek többségének ma sincs kihez fordulnia: a szülőkhöz azért nem, mert szégyellik előttük a kérdéseiket, a tanárokhoz pedig azért nem, mert a pedagógusok többsége egyáltalán nincs arra felkészítve, hogy intim témákról beszélgessen a 10-14 éves korosztállyal. Igen, jól olvasta: már a tízévesekkel is.

A tinik egyre hamarabb próbálják ki, mi az a szex. Illusztráció: Austin Loveing/Unsplash

Akármilyen fiatalnak tűnnek, közhelyes igazság, hogy a mai gyerekek és tinik már tényleg minden eddiginél korábban találkoznak a szexualitással, és testi-lelki fejlődésük is jóval hamarabb következik be, mint az előző generációknak. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy 9-10 éves lányok menstruálnak, a szex témája pedig sokkal előbb vetődik fel köztük, mint gondolnánk – nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is.

Az Országos Egészségfejlesztési Intézet nyolc évvel ezelőtt készített átfogó felmérést arról, hány éves korban veszítik el a szüzességüket a magyar fiatalok. Az eredmény már akkor is elgondolkodtató volt:

többségük 13-14 évesen átesik az első szexuális élményén.

A 16 évesek közül a fiúknak 63 százaléka, a lányoknak 56 százaléka válaszolta azt, hogy már nem szűz.

Csakhogy egy aktus megtörténte még nem biztosíték arra, hogy a fiatalok fel is lennének készülve a nemi életre és az ezzel járó felelősségre. A felmérésből az is kiderült, hogy a fiatalok 42 százaléka az alapvető információkkal sincs tisztában. A fiúk alig tudnak valamit a menstruációról és a szexuális betegségekről, az óvszerhasználatról nem is beszélve. Kérdéseik ugyan lennének, de senkihez sem mernek fordulni. Marad tehát az internet, ami veszélyes terep, hiszen ennyi idősen még kevesen tudják, melyek a megbízható információk. Arról nem is beszélve, hogy az európai statisztikák szerint a 7–10 éves korosztály 3. leggyakoribb keresőszava a pornó, ami semmiképpen sem segíti elő az egészséges szexuális fejlődést.

Csinálják, de nem értik

A gyerekek korai érésével még nem is lenne probléma, ha már egészen kicsi koruktól kezdve lenne olyan felnőtt a környezetükben, akivel őszintén megbeszélnék a kérdéseiket. A valóság azonban az, hogy ez csak nagyon keveseknek adatik meg. Igen, szerencsére léteznek olyan szülők, akik támogatóan és nyitottan állnak hozzá a kérdéshez, egyre több a használható szakirodalom is, ennek ellenére – ahogy a statisztikák is mutatják – a magyar társadalomban a fiatalokat még mindig magukra hagyják a kérdéseikkel.

A magyar oktatási rendszer még mindig vaskalapos, ha a szexről van szó. Forrás: Fortepan

A sokat szidott magyar oktatási rendszer ebben sem segít: a szexet és az emberi szaporítószerveket nyolcadik osztály második félévében említi meg először a biológia tankönyv. Könnyű utánaszámolni: ez az a kor, amikor a gyerekek több mint fele már nem szűz.

A témát jobb híján továbbra is tűzoltásszerűen próbálják kezelni a civil szervezetek. A Hintalovon Alapítvány volt az egyik úttörő, ők Yelon néven indítottak internetes csetszobát, ahol névtelenül is lehet kérdezni a szakértőktől. A szexedukációhoz csatlakozott most a Magyar Vöröskereszt Lányból Nővé programja, amely eredetileg a menstruációs szegénységre adott válaszként indult, de hamar kiderült, hogy a magyar diákoknak leginkább arra van szükségük, hogy valakinek őszintén és tabuk nélkül feltehessék a legkínosabb kérdéseiket is. Különösen olyan térségekben, ahol a fiataloknak talán még kevesebb a lehetőségük, mint azoknak, akik az ország módosabb részein nőnek fel.

Hogyan leszek szerelmes?

A Magyar Vöröskereszt két Békés megyei járásban – a sarkadiban és a mezőkovácsháziban – indította el pilot programját, amelynek keretében nemcsak fél évre elegendő betétet kapnak a felső tagozatos és középiskolás lányok, hanem a helyi védőnők kisebb csoportokban felvilágosító órákat is tartanak a fiataloknak, külön a fiúknak és külön a lányoknak.

A védőnők jelenléte, főként a kisebb településeken rendkívül fontos, hiszen ők azok, akik szabadabb keretek között találkozhatnak a diákokkal, legyen az egy iskolai felvilágosító előadás vagy negyedik osztályban esedékes szűrés, amikor akár négyszemközt is beszélgethetnek velük a gyerekek.

A programot a sarkadi és a mezőkovácsházai járásban kezdték el. Fotó: Magyar Vöröskereszt Országos Igazgatósága

„Negyedikben már sok kislány testében megkezdődnek a változások, ilyenkor, ha jönnek szűrésre, és időszerűnek találjuk, akkor megbeszéljük velük a dolgokat. Ha nem tudják, miről beszélünk, akkor a kornak megfelelően átveszünk mindent, még az sem számít, ha kicsit tovább elhúzódik a vizsgálat” – mondták a sarkadi kistérségben dolgozó védőnők, akik közül többen is részt vettek a programban.

A szakemberek egyébként úgy látják, a mai fiatalok ugyan már rengeteget tudnak a szex gyakorlati részéről, de az érzelmek is ugyanúgy érdeklik őket.

„Engem például az egyik előadáson arról kérdeztek, hogyan lesz az ember szerelmes” – mesélte egyikük.

„Persze attól még minden alkalommal előkerült az is, hogyan lesz a gyerek, de a másik nem után ugyanúgy érdeklődtek, ezért például a fiúknak arról is beszéltünk, milyen változásokkal néz kamaszkorban szembe egy lány. Így talán könnyebben megértik a másikat. És a menzesz is mindig előkerült, a fiúkkal azt is fontos volt megértetni, nem szabad, hogy egy lány ilyenkor a gúny tárgya legyen, nem szabad megszólni, ha egy betét kilóg a táskájából” – tette hozzá.

A menstruáció okozta szégyen ellen is próbálnak harcolni a szakemberek. Fotó: Halász Nóra

Sarkadon szerencsére a védőnők egyáltalán nem találkoztak azzal a jelenséggel, hogy bárki ne tudna magának higiéniás termékeket venni. Ez még a szegényebb rétegekben sem jellemző, sőt a személyes higiéniával is csak a legritkább esetben akad probléma. A védőnők inkább úgy látják, hogy a serdülő lányoknak kevés az önbizalma, ezért jó lenne, ha a másodlagos nemi jellegek megjelenését természetesebb változásnak élnék meg, ezért is kell, hogy ezekről a dolgokról a megfelelő időben beszéljenek.

Ő nem csak egy lány

„Szeretnénk elérni, hogy ne legyen problémájuk a nemükkel. A Lányból nővé programnak éppen ezért a felvilágosításon kívül az a lényege, hogy az érintettek megértsék: a serdülőkor nem csupán arról szól, hogy megjön a menzeszük, hanem ez egy olyan időszak, amikor jobban meg kell ismerniük önmagukat.”

„Ilyenkor lehet, hogy új érzések ébrednek bennük, magasabbak lesznek, nőiesednek, a melleik is növekedni kezdenek, sőt a testük illata is megváltozik. Ez mind olyan változás, amivel meg kell küzdeniük, és ha nem kapnak pozitív visszajelzéseket, akkor az önképük is sérülhet” – érzékeltette az előadások fontosságát Váradi Mariann, a Magyar Vöröskereszt egészségfejlesztési szakmai vezetője.

Nagyon fontos, hogy a lányok pozitívan értékeljék magukat, és legyen önbizalmuk. Fotó: Halász Nóra

A szakértők azt is szeretnék elérni, hogy a lányok legyenek büszkék nőiességükre.

„Ha azt mondjuk, „mint egy lány”, akkor csak az érintettek 19 százaléka gondol pozitív dolgokra.

Ezt szeretnénk megváltoztatni, hiszen lánynak/nőnek lenni a nehézségek ellenére is fantasztikus dolog” – tette hozzá.

Az iskolai előadásoknak van egy másik nagy előnye is: a gyerekek hazaviszik a témát és utána gyakran kezdeményeznek beszélgetést a szüleikkel, így azt is el lehet érni, hogy a korábbi tabutéma a családi környezetben is előkerüljön, ami a következő generációkra is hatással lehet.

Borítókép: MTI Fotó: Czeglédi Zsolt