Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Brutális növekedés jöhet: megdupláznák a magyar béreket

Brutális növekedés jöhet: megdupláznák a magyar béreket

2030-ig a reálbérek duplára emeléséről beszélnek a Magyar Nemzeti Bank elemzői, ami hatalmas ugrásnak tűnik, mégsem lenne vele mindenki egyformán boldog.

A következő években tovább folytatódhat a magyar bérek emelkedése, bár aligha az elmúlt két évben mért, már-már extrém mértékű 10 százalékos ütemben. Az évi 7-8 százalékos nettó reálnövekedés azért összejöhet, ha az ehhez szükséges reformokat a kormány végrehajtja – olvasható a Magyra Nemzeti Bank (MNB) napokban publikált Növekedési jelentésében, amelyben idén a magyar, 2030-ig váró kihívásokat taglalja. Az MNB a nyáron hozta nyilvánosságra 180 pontos javaslatát az ország versenyképességének javítására. A most megjelent jelentés azt vizsgálja, hogy milyen növekedési pályára állhat a magyar gazdaság ezen javaslatok megvalósítása esetén.

A robotizáció munkahelyeket vesz el és teremt

A jegybanki elemzők is osztják azt a közvélekedést, hogy az olcsó munkaerőre építő magyar gazdaságpolitika korszaka véget ért. Mivel friss munkaerő már nem vonható be a magyar gazdaságba, egyetlen út marad a versenyképesség növelésére: az oktatás és az egészségügy terén végrehajtandó általános reform, ami kiegészülne a vállalkozói és az állami szektor átalakításával. Ha nem indulnak meg ezen folyamatok, akkor a magyar gazdaság nagy valószínűséggel megreked a jelenlegi fejlettségi szintjén, így nem tudja csökkenteni lemaradását az EU átlagához képest sem – írják.

Forrás: MNB

A MNB által javasolt reformpálya megvalósítása esetén azonban olyan növekedési pályára állhat a magyar gazdaság, ami a 2018-2030 közötti 12 évben a magyar reálbérek duplázódását hozhatja magával – állítják. Ha megrekedne a magyar gazdaság fejlődése, akkor a magyar gazdaság termelékenységének növekedése stagnálna, a foglakoztatási ráta csökkenne, a munkanélküliség pedig nőne.

Az MNB elemzői azzal a feltételezéssel élnek, hogy a 2030-ig tartó, már viszonylag rövid időszakban is a robotizáció miatt számos munkahely megszűnik. Persze a robotizálás új munkahelyeket is teremt. Optimista esetben annyi új állás keletkezhet, amennyit megszüntet, ám minden attól függ, hogy a munkájukat elvesztők időközben szereznek-e olyan tudást, amely lehetővé teszi a további foglalkoztatásukat. Ez nem egyszerű feladat, hiszen a robotizálás első körben a manuális, mechanikus munkát végzőket veszélyezteti, miközben magasabb képzettséget igénylő munkahelyeket teremt.

További komoly adócsökkentésre lenne szükség

A reálbérek megduplázódása Münchausen-szerűen rántaná ki a jelenlegi fejlettségi szintről a magyar gazdaságot, ugyanis ez kell ahhoz, hogy a hazai munkaerő ne vándoroljon el, illetve az országot már elhagyók egy része visszatérjen. A reálbérek gyors növekedése adhatná meg a növekedés alapját – ugyanakkor ez nem következhet be alapvető változások nélkül. A bérek duplázódásához a termelékenység növelésén túl – amihez a jegybank szerint még a legkisebb cégeknél is hatékonyabb vállalati működésre, az új technológiák alkalmazására lenne szükség – további adócsökkentésekre is szükség lesz.

Forrás: MNB

Az MNB elemzői szerint alap, hogy a 2016-ban megkötött háromoldalú bérmegállapodást végrehajtja a kormány, így a szociális hozzájárulási adó mértéke az induló 27 százalékról 15,5 százalékra csökken. De ez még kevés lenne, mert ezután is a nettó bérekre rakodó teljes adóteher (adóék) az átlagbéren foglalkoztatott gyermektelen munkavállaló esetében 41 százalék – ami meghaladja az Európai Unió jelenlegi, 40,5 százalékos átlagát. Könnyen belátható, hogy adóoldalról így semmilyen támogatást nem kapna a versenyképesség növelése, ezért az MNB szerint további adó- és járulékcsökkentésekre van szükség – elsősorban a munkavállalói oldalon. Az adócsökkentés azonban a költségvetési oldalról bevételkiesésekkel jár, ám emiatt sem aggódnak az elemzők. Úgy vélik, a másodkörös hatások – a növekvő foglakoztatás, a fogyasztás – ellensúlyozzák a kieső adóbevételeket.

Hatalmas gondok vannak a mostani bérekkel

Most még nagyon korai lenne ítéletet mondani, hogy mekkora az esélye az MNB által vázolt felzárkózási programnak. Az esélyeket azonban jól jelzi, hogy – a korábbi tapasztalatok szerint – arról a közepes fejlettségi szintről, ahol Magyarország megrekedt, a 10-ből csupán 1-2 országnak sikerül feljebb lépnie.

Ugyanakkor ma még az is bizonytalan, hogy minek kellene megduplázódnia az említett időszakban. A magyar fizetések ugyanis jóval alacsonyabbak annál, mint amit ma gondolunk vagy akár a KSH kimutat. A Policy Agenda múlt héten publikálta – a 2017-es adóbevallások alapján –, hogy milyen béregyenlőtlenségek vannak Magyarországon. A KSH által közzétett mutatók szerint a nettó átlagfizetés havonta 197 500 forint volt, a bruttó átlag pedig 327 700. Az adóbevallásokból azonban egy teljesen más kép bontakozik ki.

Hiába a duplázódás, marad a dolgozói szegénység

A Policy elemzése szerint a tavalyi adóbevallásokból az látszik, hogy a munkavallók 34 százaléka még a minimálbért sem kereste meg, és 43 százalékuk a minimálbér és az átlagbér közötti összeget vitte csak haza. (A KSH korábban már bejelentette, hogy januártól az átlagbér helyett áttér a középjövedelem mérésére, amely pontosabb képet adhat a magyar bérviszonyról.) A Policy Agenda elemzése arra is rámutatott, hogy az átlagbért valójában a legmagasabb jövedelmi sávba tartózó tíz százaléknyi munkavállaló jövedelme húzza fel igazán. A legjobban kereső felső tized annyit visz haza, mint a munkavállalók alsó kétharmada.

Forrás: Policy Agenda

Innen nézve persze változatlanul nagy vállalásnak tűnik a nettó átlagbérek megduplázása, ám ha maradnak az egyenlőtlenségek, akkor ez valójában csak a felső tíz százaléknak hoz európai béreket. A Policy Agenda elemzői szerint az egyenlőtlenségek mindaddig fennmaradnak, amíg a kormány ragaszkodik az egykulcsos szja-rendszerhez.