Hollywoodi filmekben nincs annyi fordulat, mint az ártatlanul elítélt, kiszabadult, majd ismét elítélt Steven Avery ügyében

Hollywoodi filmekben nincs annyi fordulat, mint az ártatlanul elítélt, kiszabadult, majd ismét elítélt Steven Avery ügyében

Valószínűleg a legjobb forgatókönyvírók sem tudnának olyan történetet kiizzadni magukból mint, amit az élet hozott össze Steven Avery számára. A Wisconsin államban élő férfi jelenleg második börtönbüntetését tölti emberölésért, miután egyszer már leült ártatlanul 18 évet. A Making a Murderer című dokusorozat első évada Steven eddigi tárgyalásait követte végig egy olyan gyilkossági ügyben, amiről messziről bűzlik, hogy valami nincsen rendben. Steven tárgyalása életfogytiglani ítélettel zárult 2007-ben. Az ügyről jó eséllyel mindenki megfeledkezett volna, ám a sorozat hatására világhírűvé vált a történet, ami a második évadban Kathleen Zellner, az ártatlanul elítéltekre szakosodott sztárügyvéd bevonásával folytatódik.

Mielőtt rátérnénk az októberben megjelent második évadra, érdemes felidézni, hogy mi is történt eddig. Ha valaki szereti a fordulatokkal teli gyilkossági ügyeket, mindenféleképpen nézze meg a sorozatot, a cikkben spoilerek vannak!

Nem vénnek való vidék

Steven Avery és rokonai egy roncstelepet üzemeltetnek a Wisconsin állambeli Monitowok megyében. Avery-ék egy amolyan igazi „white trash” család, akik nincsenek különösebben jóban a helybéliekkel – többek között a helyi seriffhivatal helyettesével sem, akinek a feleségével korábban komolyabban összekapott Steven, amiért az pletykákat terjesztett róla a környéken.

Az Avery család élete akkor változott meg gyökeresen, amikor 1985-ben, az akkor 23 éves Avery-t letartóztatták, és megvádolták, hogy a parton megpróbálta megerőszakolni és brutálisan összeverte a közösség egy elismert tagját, az arra futó Penny Beernstent. Az ügyben egy fantomrajz és egy szőrszál alapján hoztak ítéletet, utóbbinál a DNS-vizsgálat azt mutatta ki, hogy Steventől származik. Steven tagadta a bűnösségét, ráadásul egy csomó szemtanú igazolta, hogy a támadás időpontjában máshol volt.

Steve Avery-t 18 év után, 2003. szeptember 11-én engedték szabadon, miután egy új DNS-vizsgálatnak köszönhetően, amit a nonprofit Innocence Projekt készített, kiderült, hogy nem ő követte el a bűncselekményt. Az igazi tettes Gregory Allen volt, aki 1985-ben pont Manitowoc környékén több hasonló bűncselekményt elkövetett, és a rendőrség látóterében is benne volt.

Steven Avery (j) és szülei. Fotó: Netflix

Később kiderült az is, hogy 1995-ben a manitowoc-i seriffhivatalban Andrew Colburn seriffhelyettes fogadott egy hívást a szomszédos megye rendőrségétől, miszerint őrizetbe vettek egy férfit, aki korábban elkövetett valamit, amiért valaki mást csuktak le Manitowoc-ban.

Miután Colburn meghallgatta a hívást, letette a telefont, beszámolt az esetről James Lenknek, majd nem csináltak semmit.

A telefonhívásról csak 2003-ban tettek tanúvallomást, egy nappal azután, hogy Avery-t kiengedték a börtönből.

Steven 36 millió dollárt követelt a börtönben vesztegelt éveiért, az állami kártérítés nagyobb részét az ügyében vétkes seriffhivatalnak kellett volna saját zsebéből kipótolnia. Ám Steven közvetlenül a per előtt belekeveredett egy újabb ügybe: Teresa Halbach, egy autós magazin fotósa, aki előzetes egyeztetés után október 31-én délután az Avery-birtokra ment lefotózni egy autót, eltűnt. A nő megtalálásáért nagyszabású keresőakció indult, és Steven Avery birtokán találtak olyan bizonyítékokat, amelyek alapján a hatóságok november 11-én megvádolták a nő meggyilkolásával.

Mivel Stevennek ismét bíróság elé kellett állnia, kénytelen volt elfogadni az állam által felkínált 400 ezer dolláros kártérítést, hogy legyen pénze felbérelni az állam két legnevesebb ügyvédjét.

Csakhogy a nyomozók időközben kihallgatták Steven enyhén szellemi fogyatékos unokaöccsét, Brendan Dassey-t, aki vallomásában beismerte, hogy nagybátyjával kikötözték, megerőszakolták, hasba szúrták, elvágták a torkát, fojtogatták, majd fejbe lőtték Halbachhot, a megcsonkított testrészeket pedig egy tűzrakáson égették el.

Az ügyben még a legszkeptikusabbaknak is feltűnhet, hogy a hatóságoknak bizony minden indítékuk megvolt rá, hogy Avery-t valahogy lekapcsolják, mielőtt a kártérítési per elkezdődhetett volna.

De hogyan lehetne egy bizonyítékokkal teletűzdelt ügyet rábizonyítani valakire?

Kegyetlen gyilkosság vagy összeesküvés?

Kihallgatása során Steven Avery mindent tagadott és azzal védekezett, hogy a bizonyítékokat a rendőrség helyezte el a birtokán. Bár kezdetben Steven ügyvédei is kételkedtek, a tárgyalás során bemutatott bizonyítékokról sorra kiderült, hogy gyanúsak vagy különös körülmények között találták meg azokat.

  • Például Halbach autójának megtalálása után 8 teljes napra hermetikusan lezárták az Avery-birtokot, ahol ezalatt a manitowoc-i rendőrök folytattak nyomozást – akiket Avery éppen 36 millióra készült perelni.
  • A rendőrségtől teljesen független megyei halottkémet egyszerűen nem engedték be a területre.
  • Valahogy az összes bizonyíték megtalálásánál ott volt az a két rendőr, akik 1995-ben bizonyítottan tudtak róla, hogy Avery ártatlanul ül börtönben.
  • Az ügyben egyedül Avery-t gyanúsították meg, mást gyakorlatilag ki se hallgattak – egyébként az egész ügy során erős előítélettel kezelték a férfit.
  • Kiderült, hogy valaki feltörte Avery vérmintáját, és egy tűvel leszívott belőle valamennyit vért – az ügyészség egyik legfőbb bizonyítéka a Halbach autójában talált vérfolt volt.

Az esküdtszék végül Steven Avery-t és Branden Dassey-t is bűnösnek találta, előbbit a feltételes szabadulás lehetősége nélkül ítélték életfogytiglani börtönre, utóbbi legkorábban 59 éves korában kerülhet szabadlábra. Ezen a ponton veszi fel a fonalat a sorozat második évada.

Sztárügyvéddel a rendszer ellen

Kathleen Zellner a sorozat első évadának hatására úgy dönt, hogy ingyen elvállalja Steven Avery ügyét – tegyük hozzá, egy ilyen nézettségű sorozat nyilván elég jó reklámnak számít.

Zellner kifejezetten ártatlanul elítélt emberek védelmére szakosodott, eddig 17 felmentő ítéletet ért el karrierje során, többet mint bárki más az Egyesült Államokban. Az ügyvédnő az ügyészség állításait sebészi precizitással boncolgatja és igyekszik kideríteni, mi történhetett valójában a meggyilkolt Halbachhal. Zellner célja, hogy a bíróság az új bizonyítékok alapján újratárgyalja az Avery-ügyet.

Steven édesanyja, Dolores és Kathleen Zellner. Fotó: Netflix

A sorozatban betekintést kapunk Zellner munkájába, aki három alapelvet követ a bűneset megoldásához:

  • meg kell érteni az áldozatot;
  • meg kell érteni a bűntény jellegét;
  • és részletesen ismerni kell a bűntény helyszínét.

Ezek alapján haladunk előre és bizonytalanodunk el mindinkább Steven Avery bűnösségével kapcsolatban.

Zellner különböző kísérletekkel és a legmodernebb tudományos módszerekkel igyekszik megvizsgálni minden tárgyi bizonyítékot. Például egy szakértővel együtt megpróbálják rekonstruálni a Halbach autójában talált vérnyomokat, és sem az áldozat, sem pedig Steven vérnyomai –ami az ügyészség szerint a férfi ujján lévő sebből származott– nem stimmelnek.

Hasonlóan gyanús bizonyíték Halbach autójának a kulcsa is, amit Avery lakásában találtak meg. A kulcson csak és kizárólag Steven DNS-e volt, a kulcs tulajdonosáé nem. Ráadásul a kulcson sokkal nagyobb mennyiségben volt Steven DNS-mintája, mintha valaki csak megfogta volna azt – az egész olyan, mintha valaki direkt akart volna DNS-mintát elhelyezni rajta, arról nem is beszélve, hogy vattamaradványokat is találtak rajta.

Kapitális hibának tűnik az is, hogy az ügyben szinte egyáltalán nem gyanúsítottak meg mást a gyilkossággal kapcsolatban, holott több gyanús figura is volt, akikre ki lehetett volna tágítani az ügyet. Például a tárgyaláson tanúként meghallgatott Ryan Hillegas, aki korábban együtt járt Halbachhal. Bár a nő egyáltalán nem érdeklődött Hillegas iránt, korábbi levelezésekből kiderült, hogy a férfi viszont nagyon is, és néhány alkalommal találkoztak is.

A legmegdöbbentőbb tény azonban, hogy miután kiderült Teresa Halbach meggyilkolása, Ryan fogta magát és néhány napra beköltözött a nő lakásába – merthogy valamilyen rejtélyes oknál fogva volt egy saját pótkulcsa.

Tette ezt annak ellenére, hogy egyrészt a lakásban az üggyel kapcsolatos bizonyítékok is lehettek; másrészt a gyilkossági ügyek esetén mindig az áldozat közeli ismerősei, hozzátartozói az első számú gyanúsítottak.

Ebben az ügyben azonban ez fel sem merült, a nyomozók egyszerűen figyelmen kívül hagyták Ryant, aki egyébként az Avery-birtokon is járt, miután a rendőrség hermetikusan lezárta a helyszínt.

Avery mellett a sorozat Brandan ügyével is foglalkozik, itt azonban egy egészen más procedúra zajlik. Mivel Branden vallomást tett, ügyvédje, Laura Nirider azt igyekszik elérni, hogy bebizonyítsa a bíróságnak: a nyomozók manipulációval csavarták ki az átlag alatti IQ-val rendelkező, szociálisan sérült fiúból a gyilkosság beismerését.

A két ügy egymástól függetlenül, csigalassúsággal csordogál az amerikai igazságszolgáltatás fogaskerekei között. Ám ahogyan az egyik részben Steven megjegyzi: Mindenhez idő kell.

Márpedig Steven és Branden családjának ideje igencsak fogyóban van, a sorozat betekintést enged a két család hétköznapjaiba is, akiket érthető módon eléggé megvisel ez az egész. Steven szülei ráadásul egyre súlyosabb egészségügyi problémákkal küzdenek és aggódnak, hogy már nem fogják megélni gyermekük szabadon engedését.

Az ügy már rég túlnőtt önmagán

A Halbach-gyilkosság, az azt követő tárgyalás és az újratárgyalási kérelmek sorozatos elutasítása folyamatosan azt éreztetik, hogy az állam akkor is ragaszkodna Steven és Branden bűnösségéhez, ha valaki besétálna és beismerné a gyilkosságot.

Hogy miért? Mert ha kiderülne, hogy Avery-t másodszor is ártatlanul ítélték el, és a világ vezető hatalmának számító Egyesült Államokban megtörténhet egy ilyen mértékű összeesküvés,

azzal az egész amerikai igazságszolgáltatásba vetett hit megrendülne és beláthatatlan következményekkel járna.

A Making a Murderer második évada sem ad választ arra, hogy Avery követte-e el a gyilkosságot. Ám olyan erőteljes, tényeken alapuló bizonyítékokat tesz le az asztalra, amelyekkel egyszer majd valakinek szembe kell néznie.

Borítókép: Netflix