Presser Gábor: Oláh Ibolya egy tömbből faragott ember, csiszolhatatlan gyémánt

Presser Gábor: Oláh Ibolya egy tömbből faragott ember, csiszolhatatlan gyémánt

Voltam Ibojka címmel írt Oláh Ibolya számára színpadi estet Presser Gábor, az est anyaga CD-melléklettel ellátott verseskönyvben jelent meg, és bár az előadás megszületése még várat magára, a fizikai hordozó már olvasható és hallgatható. A zeneszerzővel készült podcastunk írott változatát közöljük.

A verseskönyvben és a lemezen Erdős Virág, Kántor Péter, Parti Nagy Lajos, Sztevanovity Dusán, Varró Dániel, Závada Péter, Borbély Szilárd, Szép Ernő és Fejes Endre versei kaptak helyet, saját dalszövegei mellett ezekhez is mind Presser Gábor szerezte a zenét. „Ezeket a verseket nagyon szeretem, és régóta ismerem is, de a válogatás alapja természetesen az volt, hogy vajon mely szövegek szólnak igazán jól Ibolya hangján és összetartoznak Ibolyával. Ezen két és fél éven át dolgoztunk, persze nem éjjel-nappal, de annyit, amennyit csak tudtunk” – kezdett bele a mesélésbe Presser.

28 dal és vers található a CD-n, de a zeneszerző nem lemeznek nevezi, hanem előadóestnek, mint mondta, „ennyi dalt feltenni egy CD-re nem szokás, kiadói szempontból pedig még pazarlás is. A mi szempontunk azonban nem kiadói vagy CD-alapú gondolkodás volt, hanem az, hogy egy tömbből faragott embert, Oláh Ibolyát fel tudjuk-e tenni az anyag segítségével a színpadra. Úgy tűnik, sikerül.”

Ibolyáról nagyon jó véleménnyel van, mégis úgy beszél róla, hogy „nagyon nehéz őt alakítani, nagyon nehéz kimozdítani önmagából”. De Presser szerint ezt nem is kell, és nem is szabad megtenni. „Az alakítását célzó próbálkozások inkább gondokat okoztak Ibolya szakmai életében, sok minden olyat próbáltak meg vele elénekeltetni ugyanis, amit nem kellett volna, mert annyira önmaga és annyira önazonos – ami egyébként egy bonyolult dolog az ő életében –, hogy szinte lehetetlen olyan dalt adni neki, ami nem neki íródott” – tette hozzá.

Fotó: Halász Nóra

Régóta ismerik egymást, viszont ez az ismeretség sokáig nem volt mély, hiába volt zsűritag Presser abban a tehetségkutatóban, amiben Oláh Ibolya feltűnt. „Elég nagy munka, de most erre a megismerésre nagy szükség volt, Ibolyát el is neveztem csiszolhatatlan gyémántnak. Nem lehet rajta semmilyen beavatkozást végezni, úgy fantasztikus, ahogy van. Én nagyon szeretek ilyen emberekkel dolgozni, mert olyan összetevőt hoznak a munkába, ami lecserélhetetlen. A tévében elválasztott minket egymástól néhány méter és egy egész világ, de azt hiszem, ma már egyike vagyok azoknak, akik jól ismerik, és ennek nagyon örülök.”

A történet szerint egy vígszínházi nyílt nap után, hulla fáradtan ült le a színház mögötti utcára kitett egyik padra Oláh Ibolya. Ott ült Presser Gábor, és Ibolya azt kérdezte,

„nem akar-e a Pici bácsi egy kicsit dolgozni velem?”

Erre Presser rávágta, hogy nem, de közben azért nevetett, és azt válaszolta, hogy jó, gondolkozzunk. Aztán ebből ez lett: „Két és fél év alatt egyetlen egyszer jött el Ibolya készületlenül, nem is szidtam le. Csak akkor kiabáltam vele, amikor már túl sokat cigizett, de nem tudtam leszoktatni róla, nincs rajta fogás.”

Egyelőre hagyják ülepedni az anyagot, még nincsenek terveik arról, hogy hol és milyen formában vigyék színpadra, de nem sietnek, úgy állnak hozzá, ahogy a közös munkához is: hagyják, hogy történjen.

Presser Gábor dalszövegei és Oláh Ibolya éneke mellett ott vannak a versek is. Hogy mennyire volt nehéz a költőkkel együtt dolgozni, arról így mesélt: „Éreztem, hogy szíven fogom vágni őket, és így is történt. Nekem az az érdekes leginkább, hogy meg tudjam mutatni nekik, mi minden van még a verseikben, amiket ők nem is hallottak, nem is gondoltak. Mindenki nagyon készséges volt, mindenki azt mondta, életemet és véremet, és türelmetlenül várták a végeredményt. Erdős Virág például megengedte, hogy elhagyjak A legszebb vers című költeményéből versszakokat, és hogy a maradékot még össze is keverjem, Parti Nagy Lajos pedig hozzáírt új versszakokat a verséhez. A Voltam Ibojka című dalszövegemet pedig éppen Erdős Virágnak ajánlottam, mert az ő verseinek hatása alatt született. De nagyon féltem attól, hogy mit fog szólni Borbély Szilárd özvegye, végül megszorult szívvel olvastam a válaszlevelét.”

Fotó: Halász Nóra

Az anyag egyik legnagyobb érdekessége Presser szerint, hogy ha valahol összedugnák néhányan a fejüket, akkor a versek felét nem Oláh Ibolya hangján képzelnék el, ráadásul ha három zeneszerzőt ültetnének le, hogy dolgozza fel ugyanazt a verset, akkor egészen különböző művek születnének. A munkában Presser saját magát untermannként jellemzi, tehát Oláh Ibolya alá kellett állnia. S mint mondta, „Ibolya előadói képességeit elképzelni nem összecserélhető senki mással, nagyon nagy tehetségű zenészekkel és előadókkal sodort össze engem az élet, de egyik elkészült dalt sem adnám oda senkinek. Egyszerűen nem fog működni.”

A Voltam Ibojka című dallal bizonyította önmagának, hogy most már ismeri Oláh Ibolyát. Azonban a dal szövege jóval túlmutat önmagán, szinte korképként is értelmezhető. Presser szerint azonban nem a szöveg mutat túl önmagán, hanem Oláh Ibolyában van sokkal több: „A szöveg az ő általam elcsipkedett félszavaiból épült fel.

Amikor megmutattam neki, akkor láttam rajta, hogy neki is bevittem egy ütést a szívére. Azt mondtam, nem kell azonnal válaszolni, de amikor hazaért, felhívott, és azt mondta, ez az enyém”

– mesélte Presser.

Végül bevallotta, hogy hazudna, ha azt mondaná, az ország állapotát nem találta meg ez a dal, de ezt ebben a formában azért nem merné használni, azonban abban biztos, hogy Ibolykával együtt tíz-tizenöt magyar nő benne van ebben a dalban. Oláh Ibolya azonban nem az egyetlen nő, akivel együtt dolgozott már Presser. Ruzsa Magdi és Falusi Mariann is énekli dalait. „Inspirálnak a nők, de elsősorban a női hang, ami ugyanannyira inspiratív, mint a női test, a női beszéd és a női hallgatás.”

A podcast a lentebbi YouTube-linken is, de letöltve is hallgatható, sőt, Anchor felületünkön további lejátszókon is élvezhető.

Kiemelt kép: Presser Gábor Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas előadóművész, zeneszerző, zongorista és énekes, érdemes művész a fővárosi Papp László Budapest Sportarénában 2018. október 8-án / Fotó: Balogh Zoltán/MTI