Komoly ellenvéleménybe szaladt bele az MNB a blokklánccal kapcsolatban

Komoly ellenvéleménybe szaladt bele az MNB a blokklánccal kapcsolatban

A magyar jegybank képviselője szerint a Bitcoin esetében nincs itthon szabályozás, mert hivatalosan nem fizetőeszköz. Szakmai körök szerint viszont éppen a szabályozás tenné lehetővé, hogy a kriptopénz mögötti technológia lehetőségeit itthon kihasználjuk. Ebben végérvényesen lemaradtunk.

Szigorú véleménnyel szembesülhetett a blokklánc hazai szabályozását illetően a Magyar Nemzeti Bank (MNB) képviselője, Kertész Ákos a Blockchain Budapest B-Day 2.0 konferencia csütörtöki panelbeszélgetésén. A jegybank illetékese ismertette az állam hozzáállását a területhez, azaz, hogy Magyarországon a kriptoeszközök nem minősülnek hivatalos fizetőeszköznek, így ezeket nem is szabályozzák. Jelezte, technológiai és szabályozási oldalon azért vizsgálják a helyzetet, s nemzetközi szinten is együttműködnek. Ehhez kapcsolódóan hozzátette, a jegybank is tervez valamiféle regulákat az Európai Unióval egyeztetve, ám erről semmilyen részletet nem árult el.

Arra a felvetésre, hogy éreznek-e valamiféle versenyhelyzetet ezen a szinten, az MNB szakértője úgy reagált, véleménye szerint nem feltétlenül a szabályozás az, ami meghatározza, hogy hol alakulnak ki tudásközpontok. Majd kifejtette: semmilyen innovációnak nem kívánnak gátjai lenni. Ha valaki ezen a területen szeretne Magyarországon piacra lépni – folytatta -, akkor igyekeznek ebben együttműködni.

E jelek szerint ezzel veszélyes területre tévedt. A kerekasztal beszélgetésben résztvevő, pénzügyi piaci körökben mozgó szereplőknek ugyanis tökéletesen más véleményük volt a kérdésről.

A lényeg pedig: eszméletlenül borúsan látják az ország helyzetét ezen a területen.

Az MNB-n kívül az asztalnál ülők kijelentették, itthon igenis vannak gátak, amelyek nem segítik a piacot. Ennek oka éppen a szabályok szinte teljes hiánya. Elhangzott, ha nem megyünk bele a szabályozásba egészen a minimum szintig, akkor olyan szinten lemaradunk, hogy azt már soha nem tudjuk behozni. Emiatt a nem Magyarországra települőkkel nemcsak adóbevételeket, hanem munkavállalókat, nem ide települő technológiákat vesztünk.

Országh Örs, a Blochchain Competence Center helyettes vezetője ide vonatkozóan rendkívül szigorú és kiábrándító kijelentést tett:

az állam viselkedése olyan, hogy amit nem tud megadóztatni, az számára nem létezik.

A szabályozásnak az az értelme – folytatta -, hogy bizalmat teremt a szektor felé, jelen esetben egy új technológia iránt. A szakember teljesen biztos abban, hogy Magyarország ezen a területen már elkésett. Másfél éve még lehettek volna olyan reményeink, hogy a blokklánc technológia alkalmazása területén régiós vezetők lehetünk. Erre ma már esélyünk sincs, olyan mértékben haladnak el mellettünk a versenytársak – hangsúlyozta.

Fotó: Halász Nóra

Ez a vonat elment

A feladatunk már csak az lehet, hogy a jó példákat másoljuk. Szlovákiában egy minapi konferencián már sütött a közönség soriból, hogy mindenki tudja, miről beszélünk, s nem a Bitcoin holnapi, holnap utáni árfolyamáról érdeklődik. (Ide vonatkozóan igaz, később elhangzott: nagyon hiányzik az edukáció itthon. Gond, hogy el kell magyarázni, hogy mi a blokklánc és hogyan működik.)

„Ma nem lehet olyan tanácsot adni valakinek, hogy itthon kezdj vállalkozásba ezen a területen, mert lehet, 3-5 év múlva a börtön fenyegeti. Ez a helyzet” – jelentette ki Országh.

Az, hogy a Bitcoinon keresztül nézünk erre a technológiára, bizony nagyon kezdetleges hozzáállás – folytatta. Rámutatott, ha az államigazgatásban, közigazgatásban keresnénk a helyét a blokklánc technológiának, ott alapvető változásokat hozhatna. (Szóba került az ingatlannyilvántartásban a szerepük, de az okos szerződések használata is.) Ha ott szerephez jutna, akkor legalább 2-3 százalék lehetne az állami működés költségeinek a megtakarítása – mondta Országh -, de vannak olyanok, akik 10-20 százalékos spórolásról beszélnek. Hangsúlyozta, az államigazgatásban vannak értő kollégák. Amikor erről beszélünk, tudják, miről van szó, mire lehetne használni, de az államnak kell ezt a folyamatot működtetnie – tett hozzá.

A bankok megijedtek – őrülten fejlesztenek

Az asztaltársaság másik szereplője megjegyezte: ma már olyan irányba mennek el ezek a fejlesztések, amelyeket mi is át tudnánk venni – mondta Kalocsai Kornél, a Blockchain Magyarország Egyesület elnöke. A digitális személyigazolványba például a blokklánc révén több szolgáltatást is bele lehetne húzni. Akkor például fölöslegessé válna a különböző helyeken a folyamatosan előkerülő különböző azonosítás. Ebben az esetben ez lényegében egy helyre kerülne, és egyetlen helyen kellene azonosítanunk magunkat. A fejlődés lehetősége szinte korlátlan – mondták ki az ítéletet.

Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a jelenlegi pénzügyi szektor támogató vagy kerékkötő a blokklánccal kapcsolatban, a kerekasztal szereplői úgy fogalmaztak, hogy a bankok bizony megijedtek. Az új technológia miatt ugyanis szerepük megkérdőjeleződik. Arra rájöttek, hogy ha nem veszik fel a kesztyűt, akkor lemaradnak, s végül elbuknak. Ezért van az, hogy most számos hazai pénzintézet is rohamtempóban fejleszt fintech megoldásokat.

Nyitókép forrása: Pixabay