3000 milliárd forintnyi uniós támogatást tart vissza Brüsszel

3000 milliárd forintnyi uniós támogatást tart vissza Brüsszel

2014 óta 3000 milliárd forintnyi uniós támogatás nem érkezett meg Brüsszelből – derül ki az MNB friss számaiból. A jegybanknál arra számítanak, hogy jövőre is baj lesz az uniós pénzekkel, ezért csak szerény mértékben csökken az államadósság.

A 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési ciklusban a magyar kormány mintegy 4400 milliárd forintnyi támogatást fizetett ki, miközben Brüsszel csak 1700 milliárd forintot küldött Magyarországra. A két tétel közötti 3000 milliárd forintot a kormány az államadósság növelésével előlegezte meg – derül ki az MNB friss számaiból. Idén az első nyolc hónapban 1600 milliárd forint volt a költségvetés hiánya. Ennek a legfőbb oka, hogy míg a kormány idén már 1390 milliárd forintnyi „uniós támogatást” kifizetett, addig az Európai Bizottság – különböző okok miatt – mindössze 190 milliárd forintnyi támogatást utalt át.

Az uniós források elmaradása kényes pont a magyar kabinet számára. Ebben a témában még a megszokott szűkszavú közleményeket sem adják ki az illetékes minisztériumok kommunikációs szervei, inkább a hallgatást választják. A pénzek egyébként nem is annyira a magyar kormány és a Brüsszel közti politikai feszültségek miatt késnek, sokkal inkább a korrupciógyanú miatt. Az elmúlt hónapokban az uniós hatóságok több egyedi vizsgálatban találtak szabálytalanságokat, amelyek miatt szinte leálltak a pénzmozgások Brüsszel és Budapest között.

Év végi pénzesőre számít a kormány

A kifizetésekre akkor kerülhetne sor, ha a magyar kormány kiküldené a számlákat Brüsszelbe – ám az elmúlt hetekben már olyan hírek is kiszivárogtak kormányzati körökből, hogy inkább meg sem próbálják. Egyes projekteknél ugyanis oly mértékben kilóg a lóláb, hogy az a támogatási kérelem azonnali elutasítását okozná.

Utoljára szeptemberben érkezett pár tízmilliárd forint. Ekkor a Pénzügyminisztérium azt írta a költségvetési jelentésében, hogy az év utolsó hónapjaiban jelentősebb brüsszeli kifizetésekre kerülhet sor.

Az alábbi ábrán jól látható, hogy értékelhető mennyiségű pénz utoljára tavaly decemberben érkezett Magyarországra. Akkor bő 600 milliárd forintot utalt az Európai Bizottság. A magyar kormány arra számít, hogy – a tavalyihoz hasonló módon – idén karácsony környékén is megnyílnak a brüsszeli pénzcsapok.

Forrás: MNB Költségvetési Jelentés

Ezzel párhuzamosan a kormány visszaszedte az állami cégektől és az intézményektől az 50 millió forintnál nagyobb összegű már kiutált, ám fel nem használt pénzeket. Ezen előlegekkel ugyan továbbra is a kedvezményezett cégek, önkormányzatok rendelkeznek, ám a pénzt az államkincstárban kell parkoltatniuk. Így ugyanis legalább az államadósságot nem növelik.

Az uniós támogatások előbb-utóbb részben megérkeznek Magyarországra, ám a Magyra Nemzeti Bank (MNB) napokban publikált költségvetési jelentése szerint a probléma – vagyis az uniós támogatások elmaradása – még jövőre is fennmarad. A jegybankot ez a kérdés elsősorban az államadósság alakulása miatt izgatja, hiszen a meg nem érkezett uniós támogatások kifizetését a kormány a megnövelt államkötvény-kibocsátásból – vagyis végső soron az államadósság növeléséből – finanszírozza.

Beindul az államadósság csökkenés

A különböző hazai és uniós szabályozások miatt a kormány nem engedheti meg magának, hogy az államadósság növekedjen. Éppen ezért csak olyan mértékben adósodik el, hogy a GDP-arányos adósságmutató enyhén csökkenjen. A legutóbbi négy évben (2014 és 2017 között) a GDP-arányos adósságmutató 76,6 százalékról a GDP 73,3 százalékára mérséklődött, ami összesen 3,3 százalékpontos csökkenés. Ez éves szinten 0,8 százalékos ütemet jelent, úgy, hogy közben a gazdasági növekedés tavaly elérte a 4 százalékot, vagyis kifejezetten kedvező volt a környezet a nagyobb ütemű mérséklődéshez. Az MNB prognózisa szerint idén is hasonló mértékben, 0,9 százalékkal olvadhat az államadósság, ismét csak 4 százalék feletti növekedés mellett.

Ennek ellenére nem aggódik az MNB. Úgy vélik, 2020 után megoldódnak az uniós támogatás körüli viták, így a megmaradó „robusztus gazdasági növekedésnek”, illetve az uniós pénzek beindulásának köszönhetően gyors ütemben, évente több mint 2 százalékponttal csökkenhet az államadósság. Ez pedig 2020 végére elérheti a GDP 68 százalékát, szemben a tavalyi 73,3 százalékkal.

Nyitókép: MTI Fotó/Vajda János