Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Minden, amit tudni kell az amerikai időközi választásokról

Minden, amit tudni kell az amerikai időközi választásokról

Az amerikai időközi választás – talán innen Magyarországról nézve – kissé bonyolultnak tűnik, éppen ezért kibogoztuk a szálakat és összeszedtük, mi a tétje a mai napnak, vagyis november 6-ának az Egyesült Államok életében. A témáról Kaló Máté külpolitikai elemzővel beszélgettünk.

Mit választanak most?

Az időközi választás egy szövetségi és állami szintű szavazás, amelyre mindig a négyéves elnöki ciklus közepén kerül sor. A tét nem kisebb, mint

  • 435 képviselőházi (United States House of Representatives vagy röviden: the House) és
  • 35 szenátusi hely, valamint
  • 36 kormányzói poszt.

Jelenleg a legfőbb kérdés, hogy Donald Trump a munkáját támogató kongresszusi többséggel tudja-e folytatni a következő két évben. Minden 18. életévét betöltött amerikai állampolgár szavazhat, aki regisztrált (ez a szabály államonként változik, van, ahol nincs szükség regisztrációra, vagy automatikus a regisztráció).

De miért pont kedden?

Nekünk, magyaroknak elképesztően furcsa lehet, hogy nem vasárnap vannak a választások, hiszen az lenne a logikus, hogy egy munkaszüneti napon voksolunk. És valóban, könnyebbé tenné az amerikai szavazók életét is, ha hétvégére esne az esemény, de a hagyomány, az hagyomány. Így aki nem ér oda már korán reggel a szavazóhelyiségekhez, az nagy eséllyel órákon át tartó sorban állásra számíthat. „Államonként különböző szabályozás van arra, hogy hány órát vehetnek ki a dolgozók azért, hogy szavazhassanak, de előfordulhat, hogy szabadnapot kapnak”– mondta a Zoom.hu-nak Kaló.

Washington / Forrás: Pixabay

Mi a tétje a szenátusi választásoknak?

A szenátusnak véleményezési és jóváhagyási funkciója van (természetesen a rendes törvényhozási feladatokon túl) ha végrehajtói kinevezések az alkotmány értelmében hozzájuk kerülnek – itt mennek át például a szövetségi fellebbviteli bírák és a legfelsőbb bírák kinevezései (gondoljunk csak az idén megválasztott Brett Kavanaugh-ra).

„Mivel a szenátusba minden állam ugyanúgy két képviselőt küld, az államok lakossága viszont 500 ezertől 40 millióig is terjedhet, hatalmas a képviselet aránytalansága” – magyarázta a szakértő.

Számos olyan államban van most [szenátusi] választás, amelyben 2016-ban Trump tudott nyerni, a korábbi választások során pedig sok esetben Barack Obama népszerűségének volt köszönhető a demokrata siker. Most azonban igen szoros versenyre számíthatunk például Floridában, Nevadában, Arizonában és Missouriban is.

Miért fontos, hogy kik lesznek a főbírók / szövetségi bírák?

„A jelenlegi trendek azt mutatják, hogy a törvényhozók nem tudják (vagy nem akarják) tartani a tempót a mindennapi élet sok területén felmerülő szabályozási igényekkel – magyarázta a külpolitikai elemző. – Így nem születik konkrét demokratikus politikai döntéssel megerősített jogi iránymutatás és vannak ügyek, amelyek így absztrakt jogi vitákat generálnak. Ezek az ügyek pedig rendszerint a bíróságokon kötnek ki.”

A bíróknak gyakran kell olyan jogi döntlséseket hozniuk, amelyek politikailag erősen vitatottak – ilyen például az abortuszkérdés. Mivel a bírákat élethosszig nevezik ki, fontos, hogy ki kapja meg ezt a pozíciót. Jelenleg 5:4 az állás a konzervatív bírák javára és a liberális (demokraták által kinevezett) bírák között több is van, aki már 80 év feletti, nagy a tétje, hogy kik döntenek arról, kik kerülnek majd a helyükre, ha ők távoznának a testületből.

Forrás: Pixabay

Mi kell ahhoz, hogy forduljon az arány a szenátusban?

Jelenleg a republikánusoknak 51 helyük van a 100-ból, így a demokraták előtt az a kihívás áll, hogy legalább kettőt megszerezzenek ahhoz, hogy övék legyen a többség a szenátusban. Erre nagyjából 16,8 százalék esélyük van az előrejelzések szerint.

Mi a tétje a képviselőházi választásoknak?

„A képviselőház gyakorlatilag képes blokkolni az elnök és a jelenleg hatalmon lévő párt törvényhozási agendáját – például a szociális ellátórendszeri reformmal, vagy az Obamacare eltörlésével kapcsolatban. Amennyiben most a demokraták szerzik meg a házat, akár szolid többséggel is, képesek lesznek megakadályozni Trump és a republikánusok intézkedéseit”– monta Kaló. Erre egyébként igen nagy esély van: körülbelül 87, 5 százalék. Emellett elindíthatnak egy impeachment eljárást (közjogi felelősségre vonás) is az elnök ellen – kérdés, hogy ezzel a lehetőséggel megéri-e élni nekik.

Miért fontos a kormányzóválasztás?

A kormányzók hatáskörét nagyjából úgy a legkönnyebb megértetni, hogy míg az Egyesült Államok élén az elnök, úgy az államok élén a kormányzók állnak. A mostani kormányzóválasztások eredménye különösen fontos lehet, hiszen a 2020-as választásokra is ad egy előrejelzést és arra, hogyan alakulnak majd a választással kapcsolatos szabályok az államok szintjén.

Milyen kampány előzte meg az időközi választásokat?

„Egy nagyon polarizált, idegen- és menekültellenes kampánnyal állt elő a Republikánus Párt, amely kifejezetten megosztóra sikeredett – mondta a külpolitikai szakértő. –Különösen érdekes, hogy náluk is megjelent a „sorosozás”, de kevésbé feltűnően, mint Magyarországon. Az Egyesült Államokban a média még a konzervatív oldalon is rámutatott, hogy ezek az emberek valós veszélyek elől menekülnek, és nem próbált a valóságtól elrugaszkodva olyanokkal előállni, hogy »a menekültek az amerikaiak létbiztonságát fenyegetik« ”.

A demokrata oldalon is érdekesen alakult a kampány, az ő szupersztárjuk ugyanis még mindig a volt elnök, Barack Obama.

„A Demokrata Pártnak még mindig nincs olyan zászlóhordozója, aki hasonló népszerűségnek örvedene, egyelőre még nincs egy domináns figura, bár pár demokrata kormányzóra már most érdemes odafigyelni”– magyarázta Kaló. – A demokraták témái főként a jövedelemkülönbségek egyensúlyba hozása, a szociális kérdések, az oktatás és a migrációs helyzet rendezése.” Az ellenzék előtt tehát komoly feladat van 2020-ig: meg kell találniuk a nyerő elnökjelöltet és megszólítaniuk azokat a csoportokat, akiket eddig nem sikerült – a fiatalokat és a kisebbségeket.

Fotó: MTI/EPA/Carsten Koall

Borítókép forrása: MTI/AP/Evan Vucci