Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Több százezer halott gyermek tűnik el évente

Több százezer halott gyermek tűnik el évente

Egy friss kutatás szerint több százezer, még az anyaméhben meghalt csecsemő egyszerűen kimarad a nemzetközi statisztikákból, mintha soha nem is létezett volna.

2,6 millió gyermek születik halva a világon, vagyis a várandósságnak egy olyan szakaszában (20-28.hét) hunynak el, amikor a legtöbb csecsemő már az anyaméhen kívül is életben maradna – állapította meg egy 2015-ös felmérés. Bár az Egészségügyi Vilégszervezet (WHO) javaslata alapján a 22. hét után gyűjtenek adatokat a magzatokról, a nemzetközi becslésekhez rendszerint csak a 28. hétig életben maradt gyermekek adatait használják – ez azonban jócskán torzít a valóságon és rontja annak az esélyét, hogy a tudomány segíthessen a problémán. Éppen ezért a Lancet készített egy kutatást, amely azt mutatja be, hogy a terhesség korai szakaszában a fejlett országokban sem regisztrálják megfelelően a halva születések 50 százalékát.

„Ez a projekt arra szeretett volna rávilágítani, hogy hány szülő veszteségét veszik semmibe a statisztikák, csak mert a terhesség korábbi szakaszában állt be a halál”

– magyarázta a Guardiannek a felmérés egyik szerzője, a Leicester egyetem munkatársa, Dr. Lucy Smith. „Ha nincs adatunk ezekről az esetekről, akkor nem fogunk tudni megfelelő stratégiákat kidolgozni arra vonatkozólag, hogyan csökkenthetnénk a korai szakaszban előforduló magzathalálok számát – ilyenkor ugyanis a halál oka is más lehet, mint későbbi szakaszban.”

Forrás: Pexels

A kutató állítását a következő adat is tökéletesen alátámasztja: az utóbbi másfél évtizedben több mint 25 százalékkal csökkent a késői halvaszületések (28. hét utáni) száma, miközben a korai halvaszületések (28. hét előtti) gyakorisága semmit sem változott.

Magyarországon a 24. hét a vízválasztó

A hazai hivatalos eljárás alapján, ha a 24. hét előtt hal meg a magzat, az vetélésnek számít, és nem halva született gyermekként regisztrálják – mondta el a Zoom.hu által megkérdezett szülész-nőgyógyász. (Kivételnek számíthat, ha néhány nappal vagy legfeljebb egy héttel korábban történik az eset és a magzat már mutatott életjeleket.)

A vetélés és a halva születés esetében teljesen más eljárásról van szó. Ugyan egy hivatalos jelentőlapot mindkét esetben ki kell töltenie az orvosnak, utóbbi esetben patológiai vizsgálatnak vetik alá a csecsemőt és gondoskodnak a temetéséről, előbbiben egyik eljárást sem végzik el.

A Lancet tanulmánya 2004 és 2015 között 19 európai ország különböző terhességi szakaszokra vonatkozó adatait vizsgálta a 22. héttől. A számok óriási szórást mutattak országonként: kifejezetten a 24. hét előtti szakaszt vizsgálva három országban – az Egyesült Királyságban, Hollandiában és Írországban – egyáltalán nem voltak erre vonatkozólag információk.

A rendelkezésre álló adatok azt mutatták, hogy 2015-ben Európában a 22-28. hétben 3000 halva születés történt, és ezeknek a 32 százaléka éppen a 22. hétben fordult elő. A szerzők szerint az édesanyák egészsége és a megelőzés érdekében érdemes lenne kifejezetten a 22-24. hétben történt esetekről adatokat gyűjteni, hogy segíteni tudjanak a többi, várandós nőnek. Főképp, hogy mint arra Joy Lawn, a Londoni Orvosi Egyetem professzora rámutatott, a világon a halvaszületésre vonatkozó adatok 30-50 százalékkal magasabbak lennének, ha megfelelően, a 22. héttől vizsgálnák az eseteket és ezeket beleszámítanák a nemzetközi statisztikákba.

„Sokan azt hiszik, hogy a halvaszületés »csendben történik« és senki sem számolja ezeket az eseteket.

De mi számon tartjuk és vizsgálatokat végzünk az adatokkal, mert így számos méhen belüli haláleset megelőzhető lehet”– mondta a professzor. Lawn szerint a fejletlen országokban különösen nehéz az erre vonatkozó statisztikák elkészítése, hiszen ezeken a területeken a koraszülött csecsemőknek kevesebb esélye van a túlélésre, mint a fejlett országokban, ráadásul nem is mindenhol jegyzik fel ezeket az eseteket.

A halvaszületés okai

Fontos kiemelni, hogy a halvaszületés oka az esetek több mint a felénél ki sem derül. (A legkorábbi szakaszban, a 10. hét előtt az sem ritka, hogy a magzat egy erősebb vérzéssel távozik az anya szervezetéből.)

A jelenleg legismertebb okok a kromoszóma-rendellenességek és a valódi köldökzsinór-csomó, amely oxigenizációs zavart okozhat, még rosszabb esetben megakadályozza, hogy a gyermek oxigénhez jusson, így az megfullad.

A baba halvaszületéséhez hozzájárulhat az édesanya egészségi állapota is, így például a cukorbetegség és a magas vérnyomás – különösen, ha későn, rosszul vagy egyáltalán nem kezelték. Emellett a tragédiákért a chlamydia-fertőzés és más nemi betegségek is felelősek lehetnek. A kábítószer- és alkoholfogyasztás, a cigarettázás, bizonyos ásványi anyagok hiánya, környezeti tényezők, így a rovarirtószer vagy a szén-monoxid is növelik a halvaszületés kockázatát.

A Lancet nemcsak felméréseket, kampányokat is készít arra vonatkozólag, hogy a magzati mozgásra minél nagyobb figyelmet fordítsanak a leendő szülők – Norvégiában ez a felhívás óriási sikerrel rajtolt. A kampányhoz kutatás is készült: 33 kórházat és összesen 400 ezer terhességet vizsgáltak kétéves perióduson keresztül, hogy kiderüljön, mennyivel javítja a magzat túlélési esélyeit, ha az édesanya tudatosan figyeli gyermeke méhen belüli mozgását, és ha valami változást észlel, azonnal jelenti orvosának. A kutatás készítői kiemelték, attól függetlenül, hogy az édesanya odafigyelése nagyban növelheti a magzat túlélési esélyeit, nem lehet a nőket „hibáztatni” a halvaszületésekért, ugyanis számos olyan oka lehet, amely az édesanyától teljes mértékben független.

Borítókép forrása: Pexels