Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Nekik köszönhetjük, hogy fennmarad a nevünk – egy sírkövön

Nekik köszönhetjük, hogy fennmarad a nevünk – egy sírkövön

“Nálunk nincs semmi kőbe vésve!” – válaszolta némi iróniával Nagy László kőfaragó mester arra a kérdésünkre, előfordult-e már olyan kívánság a 16 év alatt, amit nem tudtak vagy nem akartak teljesíteni. Korábban kereskedőként dolgozott, végzettségét tekintve közgazdász, a vállalkozást anyósától örökölte, így hát kitanulta ezt a szakmát is.

Fotó: Halász Nóra

Majd mégis eszébe jut egy különleges kérés egy korábbi ügyfelétől, aki angyalos motívumot kért:

– Jó, milyen angyal legyen?

– Hát, tudja, az angyal!

– Persze, értem én, de van sokféle angyal, amit bele tudunk vésni, például szárnnyal, glóriával…

– Nem! AZ Angyal!

Csak kis idő után esett le, hogy a megrendelő Simon Templarra gondol – meséli nevetve.

Fotó: Halász Nóra

Fotó: Halász Nóra

“Volt megrendelő, aki Fifikének kért követ, ami talán sokakat megbotránkoztat, mert még szeretteink temetését is elég drága kifizetni, de el kell fogadni, hogy sok ember a kedvenc állatára is családtagként tekint.”

Fotó: Halász Nóra

Nagy tapintattal kell kezelni a gyászt, a kőfaragó mesternek egyúttal pszichológusnak is kell lennie, a nehéz helyzetben empátiával kell fogadnia a megrendelő minden óhaját.

Fotó: Halász Nóra

Nem beszélünk a halálról, sok embernél ez tabutémának számít, pedig mindenkit érint és titkon mindenkit foglalkoztat. Aki azonban nap, mint nap a munkahelyén találkozik vele, nem így vizsgálja ezt a kérdést. Neki ez az élete, a mindennapja.

Fotó: Halász Nóra

Fotó: Halász Nóra

„Köveket faragunk, köveket vésünk, vágunk, pakolunk, állítunk. Nem gondolunk bele, mi van mögötte, alkotunk a legjobb tudásunk szerint.

Én még a tizenhat év alatt egy halottat sem láttam. És ahogy szokták mondani, valakinek ezt is meg kell csinálnia.

Persze vannak kellemetlen és szomorú szituációk, beszélgetések. Volt, amikor a család előttünk veszett össze, de ezeket már megtanultuk kezelni. Érthető, nehéz időszak ez minden ember számára.”

Fotó: Halász Nóra

Fotó: Halász Nóra

Lászlóék nemcsak új műköveket készítenek, régi síremlékek felújítását is vállalják. „A tavalyi évben hétszáz körüli munkánk volt” – ezt már fia, Dávid meséli, aki nagyon gyorsan kitanulta a szakmát, és szívén viseli a családi vállalkozás sorsát. Minden lépésén látszik, hogy nagyon precíz és mély tisztelettel áll a munkájához: „Temetőzni is járunk ki, mossuk az emlékeket, betűt festünk, vésünk.” Szeretné kitanulni a vésnök szakmát is, ami kihaló félben van. Mostanra többnyire a betűvésést is gépekkel végzik, homokfúvással. Olcsóbb is, gyorsabb is. De a régi emlékhelyek betűtípusát nem ismeri, nem tudja úgy belevésni, mint a vésnök, Laci.

Fotó: Halász Nóra

Ő műszerészként dolgozott fiatal korában, aztán délutánonként eljárt egy idős szobrászmesterhez, akinél kitanulta a vésést. Ez volt 40 évvel ezelőtt. Akkor műszerészként 1200 forintot keresett havonta, a temetői véséssel olykor megkeresett egy délután 500 forintot is. „Mivel a családnak szüksége volt rá,

annak idején nem a haverokkal mentem a strandra hétvégenként, hanem a temetőbe vésni. Aztán így maradtam.”

Fotó: Halász Nóra

Fotó: Halász Nóra

Idén eddig körülbelül hetvenöt teljesen új síremléket készítettek. A műkő olcsóbb, de kényesebb, gyorsabban koszolódik, később több gondozást és tisztítást igényel. Talán emiatt is eshetett vissza a kereslet rá. A gránit drágább, de időtállósága jóval kedvezőbb.

Fotó: Halász Nóra