Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Tízből kilenc tengeri madár műanyaggal a gyomrában él

Tízből kilenc tengeri madár műanyaggal a gyomrában él

Két év után ismét megjelent a WWF Élő Bolygó jelentése. Senki se reménykedjen, hogy szebb képet fest majd a bolygónk állapotáról, mint a 2016-os tanulmány.

Sőt, évről évre romlik a helyzet. Az Élő Bolygó Jelentés szerint 1970 és 2014 között a gerinces fajok populációi 60 százalékkal csökkentek, a trópusokon még riasztóbb állapotok vannak, ott ez a szám 89 százalék. Az élőhelyek eredeti biodiverzitása 1970-ben még 81,6 százalék volt, 2014-ben pedig már csak 78,6 százalék. Ez idő alatt az Amazónia 20 százaléka, globálisan a vizes élőhelyek 35 százaléka eltűnt. 1990 és 2015 között pedig 129 millió hektárnyi erdőnek inthettünk búcsút.

Itató egy ausztrál farmon, 2018. július 20-án Fotó: David Gray/Reuters

Ezek az adatok még azok számára is riasztóak, akiket egyáltalán nem érdekelnek az állatok és a növények, az idei Élő Bolygó Jelentésből kiderül, hogy a természet nyújtotta szolgáltatások értéke évente 125 billió amerikai dollár vagy, hogy élelmiszer-termelésünk 35%-a függ a beporzástól, a világ lakosságának pedig 10-12%-a számára nyújt megélhetést a halászat és haltenyésztés. Sőt, a hal 4,3 milliárd ember elengedhetetlen fehérjeforrása.

És ez még csak a jéghegy csúcsa, egyéb riasztó adatokat olvashat ki a WWF magyar nyelvű összefoglalójából.

Földünk egészségét ráadásul mi, emberek tettük tönkre. A bolygó népessége 1800 óta a hétszeresére nőtt – ma már több mint 7,6 milliárdan élünk a Földön –, a világgazdaság pedig a harmincszorosára emelkedett. Földünket elsősorban olyan emberi tevékenységek vagy azok következményei veszélyeztetik, mint az élőhelyek pusztulása, a fajok kizsákmányolása, a túlhasználat, a környezetszennyezés, az éghajlatváltozás, valamint az invazív fajok és betegségek. Az emberi tevékenység hatása megkérdőjelezhetetlen.

Biológiai Sokféleség Egyezmény

Az ENSZ 1992-ben Rio de Janeiróban rendezett Környezet és Fejlődés Konferenciáján született meg a Biológiai Sokféleség Egyezmény, amely amellett, hogy meghatározza az ember és a természet viszonyát, konkrét alapelveket és feladatokat is megfogalmaz. A cél, hogy 2020-ra teljesüljenek az egyezményben foglalt célkitűzések. Például az, hogy a természetes élőhelyek zsugorodásának jelenlegi mértékét 2020-ra megfelezzük, majd lehetőség szerint teljesen megállítsuk azt. A veszélyeztetett fajok további pusztulását is meg kell gátolnunk. A Fenntartható Fejlődési Célok is kijelölik azt az utat, amelyen járnunk kell ahhoz, hogy a természet integritását megőrizzük. 2020-ban a világ vezetői újabb célokat határoznak majd meg a biológiai sokféleség védelmében. Az addig vezető út lehetőséget ad arra, hogy utoljára észbe kapjunk, és a tetteinket és célkitűzéseinket a megfelelő ambícióval a jó irányba tereljük.

A borítókép illusztráció. MTI Fotó: Vajda János