Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Nemzeti konzultáció, amiből sosem elég: értelmetlen, de legalább drága

Nemzeti konzultáció, amiből sosem elég: értelmetlen, de legalább drága

Nagycsaládosok gépkocsivásárlási kedvezménye, “az anyaság szolgálatának jobb megbecsülése”, a háromgyerekes anyák élethosszig tartó szja-mentessége – a kiszivárgott hírek szerint ezek a témák is szerepelhetnek a várhatóan jövő héten startoló újabb nemzeti konzultáció kérdéssorában, amely az Orbán-kormány családpolitikai akciótervét hivatott előkészíteni. Az üzenete az lesz, hogy

“Brüsszel szerint a bevándorlás Európa jövője, szerintünk viszont a gyermeket nevelő erős családok.”

Orbán Viktor (majdnem teljes) családja körében Forrás: Orbán Viktor/Facebook

A demográfiai-családügyi konzultáció lényegét Orbán Viktor kormányfő még az áprilisi, sorrendben harmadik Fidesz-kétharmad utáni egyik szokásos pénteki rádióinterjújában úgy fogalmazta meg:

“Szeretnék egy átfogó megállapodást kötni a magyar nőkkel. Mert a demográfia végül is rajtuk áll vagy bukik (…) a gyerekvállalás a legszemélyesebb közügy.”

Tovább részletezve a kérdést a miniszterelnök kifejtette: “Ha gyermeket szeretnének vállalni, és el tudják mondani, hogyan mehetne ez jobban és könnyebben, a gyermeknevelés, meg a családok egyben tartása, akkor kössünk egy megállapodást arra, ne négy évre, hanem 15-20-30 évre”.

Szavazati jog a gyerekek után?

Több, a családosokat érintő kormányzati döntést még a konzultációt be sem várva hoztak meg. Bejelentették, hogy a megszüntetett lakáskassza-támogatás helyett a kétgyermekesekre is kiterjesztik a 10 milliós csok-hitelt, a háromgyermekesek felvehető hitelét pedig 15 millióra emelik. Sőt, arról is döntött a kormány, hogy a két vagy három gyereket vállaló anyák diákhitel-tartozásának felét vagy egészét is átvállalja az állam.

A nemzeti konzultációban persze ettől még számos új kedvezmény ígéretét dobhatja be a kormány, amelyek – kedvező visszajelzések után – bekerülhetnek a családpolitikai akciótervbe, amelynek nem titkolt célja a demográfiai helyzet javítása, vagyis az, hogy több gyerek szülessen – méghozzá nem fenyegetéssel és bűntudat-keltéssel, mint Budaházy Edda elhíresült videójában, hanem jobbára anyagi ösztönzéssel.

MTI Fotó: Balogh Zoltán

Azért jobbára, mert a pénz mellett mással is lehet talán ösztönözni a gyerekvállalást. Nem véletlenül merült fel, hogy a nemzeti konzultációban felmelegítheti a kormány azt a korábbi ötletet, hogy plusz szavazat járna a szülőknek kiskorú gyerekeik után. Sokan ennek jeleként vették, hogy az elképzelés ötletgazdáját, Demény Pál demográfust idén augusztus 20-án az államfő a legmagasabb kitüntetéssel, a Szent István renddel díjazta.

Az elképzelés lényege, hogy a szülők (a fiúgyermek után az apa, a lánygyermek után az anya) plusz egy szavazatot adhatnának le a választásokon kiskorú gyerekük után – ahány gyerek, annyi szavazat. Az ötletet Révész Máriusz fideszes képviselő karolta fel 2007-ben, majd később, a Fidesz kormányra kerülése után, 2011-ben Szájer József ötletére merült fel ismét. Csakhogy

a gyerekek után járó szavazati jog ötletét egy 2011-es nemzeti konzultáció már lesöpörte az asztalról: a válaszadók 85 százaléka ellenezte.

Amúgy egyáltalán nem biztos, hogy ilyen vagy ehhez hasonló ötletekkel jelentősen növelhető Magyarországon a gyerekvállalási kedv, ami egyébként az egész világon csökken. Tény, hogy valamelyest azért javult a helyzet: a 2011-es 1,23-ról, 2017-re sikerült 1,49-re felküzdeni az egy nőre jutó átlagos gyermekszámot – és ezzel sereghajtókból az EU középmezőnyébe kerültünk.

Ez azonban még mindig édeskevés a kormány által kitűzött demográfiai fordulathoz, amihez a magyar nőknek átlagosan 2,1 gyermeket kellene szülniük. Erről és az okokról, a működő külföldi példákról itt írtunk bővebben:

Mit kellene csinálni, hogy több gyerek szülessen Magyarországon?

Két héttel ezelőtt hatalmas visszhangot keltett a Hozz világra még egy magyart! mozgalom videója, amiben Budaházy Edda – Budaházy György testvére – lényegében a gyermektelen harmincasok önzőségét teszi felelőssé a népességfogyásért.

Milliárdokat szórnak el megint

A nemzeti konzultációnak ráadásul nemcsak a benne megfogalmazott ígéretek szintjén van egy költségvetési vetülete, hanem azonnali kiadást is jelent. Egy ilyen kormányzati akció önköltségi ára (nyomda, postaköltség, feldolgozás) a tapasztalatok szerint bőven egymilliárd forint fölött van, ehhez pedig hozzájön az ilyenkor már szokásosnak mondható mozgósító kormányzati reklámkampány költsége, ami ennek többszöröse is lehet.

Mondjuk, van miből. A Zoom.hu is megírta, hogy nemrég újabb hatmilliárd forintot szavazott meg a kormány konzultációra és kommunikációra. Így csak az idén 36,6 milliárd forintot költenek el propagandára az adófizetők pénzéből. A 2018-as költségvetés már eleve horribilis, 20,6 milliárdos költést tartalmazott ezekre a célokra – ezt júliusban 10 milliárd forinttal, most pedig további 6 milliárddal emelték.

Muszáj is tartalékolni, hiszen – mint az a fenti adatsorból is látszik -, ha a legutóbbi, tavaly ilyenkor, a “Soros-tervről” rendezett nemzeti konzultációt, pontosabban Soros-, Brüsszel- és menekültellenes kormányzati hecckampányt vesszük, az végül több mint 5 milliárd forintba került. Igaz, az volt “minden idők legsikeresebb nemzeti konzultációja”, hiszen rekordszámú, 2,35 milliónál is több válasz érkezett. Legalábbis, ha a hivatalos adatközléseket elhisszük. Arról, hogy ezeknek mennyire nem lehet hinni, itt írtunk bővebben:

Fizettünk Rogánéknak, hogy Soros-ügyben még jobban összezavarodjunk

Csak pénzért adták ki Rogánék a legutóbbi, Soros- és bevándorlás-ellenes nemzeti konzultáció postai összesítő adatait a Zoom.hu-nak, de a 145 oldalnyi irat sem vitt közelebb a megoldáshoz: össze-vissza számokat, átdátumozott bizonylatokat találtunk.

Tét nélkül, törvényen kívül

A magát a nemzeti együttműködés kormányának nevező Orbán-kabinet 2010 óta valójában nem, vagy csak alig hajlandó együttműködni az emberek sorsát érdemben befolyásoló döntéseknél. A jogalkotásban vagy a társadalmi párbeszéd fórumain „megspórolt” együttműködést a Fidesz látszategyeztetéssel helyettesíti.

A legutóübbi, “Soros-tervről” szóló nemzeti konzulétáció válaszleveleinek feldolgozása MTI Fotó: Balogh Zoltán

Ráadásul hiába döntenek sorra válaszadási rekordokat a konzultációk, ezek – a törvényes véleménynyilvánítási formák szerint – még mindig semmit nem érnek. Ha a legutóbbi, “Soros-terves” konzultációt vesszük, ahol a 8 millió szavazónak kiküldött levélre mindössze 2,2 millió válasz érkezett vissza, az alig 28 százalék, de ha hozzávesszük a könnyen hamisítható, mintegy 180 ezer netes választ, az akkor is csak 30 százalék.

Ilyen, 30 százalék körüli részvételi aránnyal egy valódi téttel bíró népszavazás csúfos kudarc lenne,

hiszen ott az érvényességi küszöb 50 százalék. Sőt, a legutóbbi kivételével az összes eddigi nemzeti konzultáció válaszadási aránya kevés lenne még ahhoz is, hogy azt a korábbi, 25 százalékos érvényességi küszöböt megugorja, amit a Fidesz emelt fel a duplájára.

A konzultációk hirdetési kampánnyal társulnak – volt, aki az óriásplakáton “konzultált” a kormánnyal Fotó: Halász Nóra

A nemzeti konzultáció amúgy nem új találmánya a Fidesznek, még ellenzékből, 2005-ben indított egyfajta aláírásgyűjtő akciót először Nemzeti Konzultáció néven: akkor 1,5 millió szignó gyűlt össze. Az aláírásgyűjtéses akciózás a Fidesznél ráadásul még régebbi keletű: 2002-ben kezdtek szignógyűjtésbe, akkor a 2012-es budapesti olimpiáért.

Borítókép: Egy korábbi nemzeti konzultáció kísérőlevele Orbán Viktor aláírásával / MTI Fotó: Kovács Attila