Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Nyomozást indított a rendőrség a paksi atomerőmű ügyében

Nyomozást indított a rendőrség a paksi atomerőmű ügyében

Természetkárosítás gyanújával indított nyomozást a rendőrség a Paksi Atomerőmű hűtővizének ügyében – tudatta a Facebookon Jávor Benedek, a Párbeszéd Európai Parlamenti (EP) képviselője. Az ügyben az ellenzéki politikus tett feljelentést, miután augusztusban élénk vitát váltott ki, hogy a Duna vízhőmérséklete az etomerőmű alatti szakaszon vajon csak megközelítette vagy meg is haladta a 30 fokos határértéket.

“Az első pillanattól valószínűsítettem, hogy az atomerőmű által mért 29,88 fok csak trükkök segítségével volt megállapítható”

– írta Jávor, hozzátéve: ez alapján még szeptemberben feljelentést tett a rendőrségen környezetkárosítás gyanújával. Hiszen ha túllépték a 30 fokos értéket, az károsíthatta a folyó élővilágát – magyarázta. A rendőrség feljelentés-kiegészítést rendelt el, mire – írja Jávor – “elvégeztük a rendőrség munkáját is, és a nyomozásunk eredményeképpen rendelkezésre álló bizonyítékokat benyújtottam a rendőrségnek.”

A nyomozás ezután elindult, a zöldpolitikus szerint “most már csak az kell, hogy le is folytassák tisztességesen, a paksi atomerőműre kiszabják a megfelelő a szankciókat, és véget vessünk susmusolós, trükközős gyakorlatuknak!”

A Zoom.hu is írt arról, hogy az Átlátszó és az Energiaklub augusztus végén, a hosszú kánikula végefelé több ponton is 30 fok feletti vízhőmérsékleteket mért, ezzel szemben az atomerőmű közlése szerint az ő hivatalos méréseik éppen alatta voltak a határértéknek, legfeljebb 29,88 fokot mértek (a hivatalos mérési eredmények láthatóak az alábbi grafikonon).

Érdekesség, hogy máshol a hazai 30 foknál alacsonyabban húzták meg a határt: Franciaországban például 28 fokos a megengedett vízhőmérséklet. Efölött csökkenteni kell az atomerőművek teljesítményét, ahogy az augusztusban meg is történt, erről itt írtunk.

A bűvös 30 fok – miért fontos?

Az augusztusi szárazság óta még alacsonyabb lett a Duna vízszintje, ráadásul – október végéhez képest – ertősen felmelegedett a levegő is. Ha ez tartós csapadékmentességgel párosul, az kockázatot jelent az atomerőmű hűtése szempontjából. Ráadásul Paks 2 üzembe állítása után a tervek szerint legalább 6 évig a két atomerőművet párhuzamosan kell ellátnia hűtővízzel a Dunának, miközben

a hatástanulmányok nem számoltak a klímaváltozás robbanásszerű felgyorsulásával.

Az alacsony vízállás nemcsak azt nehezíti meg, hogy kellő mennyiségű hűtővizet nyerjen ki az erőmű a folyóból. Emellett a lassabb folyású, kisebb vízhozamú Dunába visszaeresztett, magasabb hőmérsékletű hűtővíz még jobban megemeli a folyó hőmérsékletét, amely így már az előírt 30 Celsius fokos határértéken mozog.

Az előírások szerint ugyanis a visszaömlő víz után a Duna hőmérséklete a beömlés helyétől számított 500 méteres szakaszon nem haladhatja meg a 30 fokot. A határérték elérése előtt (megelőző intézkedésként) az erőmű teljesítményét csökkenthetik. A hőmérsékletkorlát elérésekor pedig az erőmű villamos teljesítményét 20 MW-tal kötelező csökkenteni. Ha pedig a vízhőmérséklet a 30 fokot meghaladja, akkor 0,1 fokonként 20 MW-tal tovább kell csökkenteni teljesítményt, ami hosszabb távon akár egy-egy blokk leállítását is jelentheti.

Borítókép: A Paksi Atomerőmű / MTI Fotó: Máthé Zoltán