Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Nyert a “brazil Trump”, a feje tetejére állíthatja az országot

Nyert a “brazil Trump”, a feje tetejére állíthatja az országot

A szélsőjobboldali Jair Bolsonaro nyerte a brazil elnökválasztás második fordulóját, ezzel új korszak kezdődhet a dél-amerikai országban. Bolsonaro rendkívül megosztó figura, aki nyíltan rokonszenvezik az országot több évtizedig uraló katonai diktatúrával, támogatja a fegyvertartást és több alkalommal tett már nőgyűlölő kijelentéseket a nyilvánosság előtt. A választók azonban mégis inkább rá, mintsem az országot 2002 óta irányító Munkáspárt jelöltjére szavaztak. Kérdéses, hogy Bolsonaro mit tud megvalósítani programjából, a brazilok azonban egyértelműen megüzenték a politikai elitnek, hogy elegük van az országban uralkodó nyílt korrupcióból és az utcán tomboló erőszakból.

Az, hogy a mostani választásokon Bolsonaro és pártja, a Szociálliberális Párt (PSL) aratott győzelmet Brazíliában, nagyjából két kulcsmomentumra vezethető vissza:

  • Lula da Silva, a ma is népszerű munkáspárti ex-elnök bebörtönzésének, akit a rendszerszintű korrupció miatt ítélt el a bíróság,
  • valamint az ország nagyvárosaiban tomboló utcai erőszaknak.

„A brazil közvélemény szemében a legnagyobb törést az okozta, amikor Lula da Silvát [az ország korábbi elnökét – szerk.] letartóztatták. Ezzel egyértelművé vált, hogy a brazil politikai elit mélyen benne van a korrupcióban. Azt sem szabad elfelejteni, hogy Brazíliában évek óta gyengélkedik a gazdaság, ez pedig nagyon erőteljesen érinti az átlagembereket, akiknek elegük van a kiterjedt korrupcióból, valamint az egyre romló közbiztonságból, ami a nagyvárosokban elképesztő mértéket ölt – mondta a Zoom.hu megkeresésére Nagy Sándor Gyula, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.

Jair Bolsonaro. MTI/AP/Silvia Izquierdo

Nagy szerint a közbiztonság jelenleg mélyponton van az országban, a helyzet súlyosságát pedig jól jellemzi, hogy nemcsak a bűnözői csoportok, hanem a hatóságok is veszélyt jelentenek a lakosságra.

„Az emberek gyakorlatilag nem tudják, hogy a bűnözői csoportoktól vagy a rendőröktől féljenek-e jobban, mert amikor épp nem a kartellek lövöldöznek, akkor a rendőrség vagy a katonaság lő gyakorlatilag mindenkire, aki mozog”.

Bolsonaro a kampányban – a többi közt – a bűnözés visszaszorításával kampányolt, amit úgy érne el, hogy nagyobb szabadságot adna a rendőröknek a fegyverhasználatban; emellett az önvédelmi célú fegyverviselés jogát is kiterjesztené az állampolgárok körében.

„A kialakult helyzetre egyedül Bolsonaro ígért valamilyen választ. A másik elnökjelölt, a munkáspárti Fernando Haddad nem tudta elhitetni az emberekkel, hogy jobban fog kormányozni, mint a jelenleg börtönben ülő Lula vagy az őt követő Dilma Rouseff, akit felfüggesztettek pozíciójából” – emelte ki Nagy.

Partvonalról az elnöki székbe

Bolsonaro korábban jelentéktelen figurának számított a brazil politikában, mivel a négy cikluson át képviselőként dolgozó politikus erőteljesen konzervatív, populista, sok kérdésben kifejezetten szélsőséges álláspontot képviselt. A most hatalomra került elnököt korábbi kijelentései alapján nyugodtan nevezhetjük szélsőjobboldalinak. Bolsonaro ugyanis ellenzi

  • a melegházasságot (korábban kifejtette, hogy ha a fia meleg lenne, képtelen lenne szeretni őt, és azt tartaná a legjobbnak, ha valamilyen baleset érné a gyerekét; ha pedig meleg pár költözne a szomszédjába, akkor kevesebbet érne a háza),
  • az abortuszt,
  • a bevándorlást,
  • a genderelmélet oktatását az iskolákban.

Mindemellett kifejezetten csodálja az 1967 és 1985 között puccsal hatalomra került katonai diktatúra időszakát, amikor bevett gyakorlat volt az ellenzéki vagy annak tartott személyek bebörtönzése és kínvallatása.

A brazil szélsőjobb megkéselt jelöltje pár éve még nemi erőszakra uszított

A brazil szélsőjobb megkéselt jelöltje pár éve még nemi erőszakra uszított Életveszélyes állapotban került a kórházba a csütörtökön megkéselt szélsőjobboldali brazil elnökjelölt, Jair Bolsonaro. Az eset egy kampányrendezvényen történt – az erről készült, sokkoló videó az egész közösségi médiát bejárta. A támadót elfogták, a 40 éves Adelio Bispo de Oliveirának mentális problémái vannak és “isteni sugallatra” késelt.

Bolsonaro eddigi legnagyobb visszhangot okozó botránya nőgyűlölő kijelentéséhez kapcsolódik, amit egy képviselőtársának címzett. A szélsőjobbos politikus amellett érvelt, hogy a kiskorú elkövetőket is felnőttként kellene kezelni, ha gyilkosságról vagy erőszakról van szó, ám a munkáspárti Maria do Rosario vitába szállt vele.

Érvek helyett azonban Bolsonaro csak annyit reagált, hogy a politikusnő

„még arra sem érdemes, hogy valaki megerőszakolja.”

Több mint kormányváltás

A szélsőjobboldali PSL sokáig apró, mindössze 3-4 százalékos támogatottságú párt volt. A mostani választásokon viszont minden megváltozott, és az ország második legnagyobb politikai mozgalmává erősödtek a Munkáspárt mögött.

Ennek oka egyértelműen a mérhetetlen kiábrándultság, amit a Brazíliát megszakítás nélkül, 16 éve irányító Munkáspárt hagyott maga mögött.

Az elnökválasztás éjszakája Rio de Janeiróban. MTI/EPA/Fernando Maia

A Munkáspárt hosszú évek óta képtelen volt gyógyírt találni az ország súlyos gazdasági, politikai és társadalmi válságára – amit nem kis részben ők maguk idéztek elő. Pedig a baloldali párt nem véletlen nyert meg zsinórban négy választást: a jelenleg 12 éves börtönbüntetését töltő Lula da Silva olyan reformokat vitt véghez (pl.: minimálbér emelése, szociális programok), amelyeknek köszönhetően emberek tízmillióinak sikerült kiemelkednie a mélyszegénységből.

Lula minden idők legnépszerűbb elnökeként vonulhatott vissza 2011-ben, ám három évvel később a brazil ügyészség feltárt egy rendkívül szövevényes korrupciós ügyet, ami a politikai elit legfelsőbb szintjéig ért fel.

A brazil történelem legdurvább korrupciós ügye

Az úgynevezett „autómosó-hadműveletben” a hatóságok feltárták, hogy a félig-meddig állami kézben lévő Petrobras olajipari óriáscég által kiírt közbeszerzéseken több építési vállalat is kartellezett, így a beruházások ára az egekbe szállt. A legnagyobb botrány a Comperj-i olajfinomító építkezése körül alakult ki, ahol a 6 milliárd dollárosra tervezett beruházásért 2015-ig bezárólag már 14 milliárd dollárt fizettek ki a verseny hiánya miatt – az olajipari komplexum egyébként azóta sem készült el. Az építési vállalatok a nyereségük egy részét különféle cégeken keresztül tisztára mosták, majd ebből a pénzből vesztegették meg a Petrobras vezetőit, valamint politikai tisztségviselőket, hogy további tendereket nyerjenek.

Rio de Janeiro egykori polgármesteréről, Sérgio Cabralról például kiderült, hogy 800 ezer dolláros kenőpénzt fogadott el azért, hogy a kartellnek kedvező közbeszerzési eredmények szülessenek.

Az ügy, illetve az olajárak beszakadása miatt az addig aranytojást tojó tyúk, a Petrobras masszívan veszteségessé vált. Később a Petrobras, a kartell-ügyben érintet építési vállalatok vezetői, valamint a vezető tisztséget betöltő politikusok közül is többeket letartóztattak. Ebben az ügyben találták Lulát is bűnösnek, a bíróság pedig 12 év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a volt elnököt, aki nem indulhatott el a mostani választáson.

A nagy felfordulás, a gazdasági és bizalmatlansági válság miatt kialakult politikai vákuumot Bolsonaro és a radikális PSL tudta betölteni.

A pártra szép számmal szavaztak olyanok is, akik nem feltétlenül értenek egyet Bolsonaróval, azonban úgy voltak vele, inkább ő, mint az országot válságba sodró Munkáspárt.

„Mind a szenátusból, mind a kongresszusból kiszavazták az eddigi képviselőket. A kongresszusi képviselők nagyjából 50 százaléka került ki a törvényhozásból. Emellett a ’80-as évek óta most került be a legtöbb konzervatív képviselő a kongresszusba” – mondta el Nagy.

A most hatalomra került PSL-hez képest szinte minden nagy párt támogatottsága csökkent. Azonban a PSL választási sikere ellenére sincs meg közel se az abszolút többsége a törvényhozásban, így a kormányzóképességért koalícióra kell majd lépniük más pártokkal. A helyzet azért különösen bonyolult, mert a brazil kongresszusba összesen 30 párt szerzett mandátumot, így bőven lesz kivel alkudozni a tárgyalásokon.

„A koalícióra kerülés sokaknak érdeke, hiszen Bolsonaro a támogatást nyilván miniszteri, bizottsági, illetve más pozíciókkal fogja jutalmazni. Egyelőre azonban sok a bizonytalanság, minden a koalíciós tárgyalások eredményétől függ” – mutatott rá Nagy a következő hetek várható fejleményeire, ami azt is meghatározza, hogy kell-e Bolsonarónak mérsékelnie a programot, amivel kampányolt.

Borítókép: MTI/EPA/EFE/FERNANDO MAIA