332 háziorvosi praxis betöltetlen, 19 településen 14 éve nincs állandó orvos

332 háziorvosi praxis betöltetlen, 19 településen 14 éve nincs állandó orvos

Három megyében már krónikus a háziorvoshiány, ráadásul sokan azok közül, akik túlterhelve, a hiányzókat helyettesítve is állják a sarat, lassan nyugdíjba mennek. A családorvosok hiánya most még “csak” 400 ezer ember problémája, de akár 7 éven belül már 4,6 millióé lehet.

Egyre többen vannak az országban azok, akik receptírásért, táppénzre vételért, vagy egy-egy akut rosszullét miatt 10-20 kilométert is utaznak a lakóhelyükről, mert nincs állandó háziorvosuk, intéznivalójukat, egészségügyi problémájukat pedig nem tudják a helyettesítő orvos érkezéséhez igazítani. Egyre kevesebb a családorvos az országban, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) friss, októberi adatai szerint most éppen 332 háziorvosi praxis tartósan betöltetlen, valamint további 245 fogorvos is hiányzik az országban.

Borsod régóta a rövidebbet húzza

Ez, az ország összes, mintegy 6300 háziorvosi körzetének ugyan csak az 5 százaléka, ami nem tűnik soknak, ám a területi eloszlás éppen a legrosszabb helyzetben lévőket bünteti. Nyilvánvaló, hogy a Budapesten élők könnyebben elviselik, ha az 1252 körzetből éppen 19-ben nincs állandó orvos, ami csupán 1,5 százalékos hiány, mint mondjuk a Békés megyében élők, akikre amúgy is csak 250 háziorvos jutna, de pillanatnyilag csak 222 van, vagyis náluk 10 százalék feletti a hiány.

A népességszámot és a megye nagyságát is figyelembe véve az évek óta legrosszabb helyzetben lévő

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nemcsak élni, életben maradni is már-már kihívás, hiszen itt hiányzik a legtöbb, 43 háziorvos: csak Ózdon 4 praxis betöltetlen.

Sőt, a nógrádi megyeszékhelyen, Salgótarjánban összesen 5 körzetben nincs házirovos. A lista másik, boldogabbik végén Zala megye áll, itt a legkisebb, mindössze 6 a betöltetlen praxisok száma, ami az összes megyei körzetnek körülbelül a 3 százaléka. Az összesen 332 betöltetlen praxis (ezek közt van felnőtt, gyermek és vegyes háziorvosi is) közül 72 ráadásul idén került fel a listára, de mivel itt is 6 hónap a várakozási idő – ha ennyi ideig nincs állandó orvos, csak helyettesítés, akkor lesz tartósan betöltetlen egy praxis -, a frissek közül is van, ahol már több mint egy éve tartós az orvoshiány.

Sorba rendeztük az ÁEEK adatai alapján a tartósan betöltetlen praxisokat megyénként – kiemelve a legrégebbi és legújabb “üres” körzeteket:

A fenti adatsorból is látszik, hogy a helyzet csak romlik, legalábbis Zala megye kivételével mindenhol újabb és újabb praxisok üresedtek meg idén. A legtöbb – ám arányaiban nem jelentős számú – Budapesten, ahol csak 2018-ban 11-gyel több lett az állandó orvos nélküli körzet. Heves, Tolna vagy Pest megyében viszont alighanem már az 6-8 újabb háziorvosi praxis megüresedését is észrevenni. Az amúgy is a lista élén álló Borsodban is 5-tel nőtt idén a betöltetlen helyek száma – csakúgy, mint Veszprém, Somogy és Győr-Moson-Sopron megyékben.

19 településen 14 éve ez a helyzet

A háziorvoshiány az ország mintegy 300 települését vagy fővárosi kerületét érinti, ami a mintegy 3200 önkormányzatnak csaknem a tizede. A számok alapján mintegy 400 ezer embernek jelenleg nincs állandó háziorvosa Magyarországon, és sok helyütt ez már olyan régi probléma, hogy egy generáció ilyen körülmények között nőtt fel. A “rekorder” településeken már 14 éve folyamatosan – 2004. október 1-e óta – betöltetlen a praxis, így csaknem másfél évtizede helyettesítéssel megoldott a rendelés (Ezeknél a körzeteknél fél év után, 2005. áprilisától vált hivatalosan is tartósan betöltetlenné a praxis).

Ezen a térképen jelöltük a 19 települést:

A 13 éve üres, “rekorder” háziorvosi körzetek – Google My Maps

A 13 éve üres, “rekorder” háziorvosi körzetek

Ráadásul – mint a térképen is látszik – a krónikus háziorvos-hiány nem csak eldugott zsákfalvakat érint. A 233 lakosú dél-dunántúli Ibafán és az 500 lelkes észak-alföldi Újirázon éppúgy 14 éve nincs állandó családorvos, ahogy a több mint 7000 lakosú borsodi Putnokon vagy éppen a 8500 lakosú zalai Lentiben is ennyi ideje betöltetlen egy háziorvosi körzet. A 19 település listáján is csúcstartó Borsod megye, hiszen egymaga 8 betöltetlen körzettel szerepel rajta: a megyéből Taktakenézen, Felsőgagyon, Györgytarlón, Hernádvécsén, Putnokon, Abaújkéren, Cserépváralján és Felsőtelekesen sincs állandó orvos.

Évi 200 új háziorvosra lenne szükség

A háziorvoshiány nem a Tízparancsolatot majdnem tökéletes népegészségügyi programnak tartó új emberügyi miniszter, Kásler Miklós sara és nem is az Orbán-kormányok elmúlt nyolc éve okolható érte, de még csak nem is az azt megelőző nyolc év szocialista-liberális kormányai a felelősek. A háziorvosok száma csaknem 20 éve csökken, különösen a kisebb településeken dolgozó orvosok fogynak, de az utóbbi években kezdett riasztó méreteket ölteni. Csak az elmúlt két évben 20 százalékkal nőtt a betöltetlen praxisok száma:

Az egészségügyi kormányzat, látva a romló tendenciákat, már évekkel ezelőtt elindította a praxisok feltöltését célzó programját, méghozzá pluszpénz ígéretével. A kormány praxisonként akár tízmillió forintos letelepedési, valamint praxisvásárlási támogatást is nyújtott, ám – érdeklődés hiányában – sem 2015-ben, sem 2016-ban nem tudták felhasználni az évi 750 millió forintos keretösszeget. Mivel ez nem bizonyult elégnek, 2017-ben a letelepedési támogatást a korábbi összeg duplájára emelték. Azóta is ezek az összegek érvényesek: ha például a nyertes olyan, tartósan betöltetlen praxist vállal, ahol 12 hónapnál régebben nincs állandó háziorvos, 12 millió forintot kap, 24 hónapja betöltetlen praxisnál az összeg 14 millió, a 36 hónapja üres körzetnél 16, míg a 60 hónapja üres praxis esetében 20 millió forint jár annak a nyertes pályázónak, aki vállalja az állandó munkát. Praxisvásárlásra 4 millió forint nyerhető.

Tavaly ősszel több mint egymilliárd forinttal meg is emelte a kormány a praxisprogram keretét, így már összesen 2,34 milliárd forintot különítettek el a célra. A tavaly kiírt – októberi beadású – pályázatok már sikeresebbek voltak a korábbiaknál. Az idén februárban közölt adatok szerint ez volt a legsikeresebb pályázat, mivel minden korábbinál több praxist sikerült betölteni: 152-en nyertek, és végül 148 támogatási szerződést meg is kötöttek. Csakhogy ennek több mint harmada (59) praxisvásárlási támogatás volt, további 37 fogorvosi praxis betöltésére szólt, és csupán az összes harmada, 52 volt az olyan támogatási szerződés, mellyel legalább egy éve üresen álló háziorvosi szolgálatot sikerült betölteni. (Idén is kiírták a pályázatot, október 15-e volt a beadási határidő.)

Hiányzik a társadalmi megbecsültség is MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Látható, hogy bár idén februártól újabb 130 ezer forinttal emelték meg a praxisok havi állami finanszírozását, ez és a fent részletezett praxistámogatás is kevés a betöltetlen helyek érdemi felöltésére – legfeljebb a tendencia lassítható. Tény, hogy még e támogatásokkal együtt sem igazán vonzó egy fiatal orvosnak a háziorvosi praxis. Miért is lenne, ha ugyanennyit, vagy akár többet kereshet havonta valamelyik kórházban még rezidensként is, onnan pedig a ranglétrán és a fizetési besorolásban is előre tud lépni, míg háziorvosként mindkét téren korlátozottak a lehetőségei, nem beszélve egy külföldi egészségügyi állásról, ahol ezeknek az összegeknek a többszörösét megkeresheti. Nem csoda, ha a 35 év alatti családorvosok alig vannak félezren.

De arra is akad példa, hogy egy-egy idősebb háziorvos is felhagy a praxisával, és a magasabb jövedelem miatt külföldön vállal munkát: a Zoom.hu-nak háziorvosok meséltek olyan kollégáról, aki 50 évesen inkább kiment Németországba dolgozni. Szakmai becslések szerint

évi 200 új háziorvos munkába állására lenne szükség, de az évi ezer végzős orvosnak csak a tizede választja ezt a hivatást.

Veszélyeztetett orvosok kihalófélben

Így a már most is jobbára középkorú vagy idős háziorvos-generáció tovább öregszik. Az átlagéletkor most is 57 év, a 60 év feletti háziorvosok aránya pedig meghaladja a 40 százalékot, ráadásul egyes doktorok még 80 évesen, vagy idősebben is dolgoznak. Az elöregedés és a háziorvosi pálya népszerűtlensége, az utánpótlás hiánya miatt pedig a helyzet egészen drámaivá válhat – hamarabb, mint gondolnánk. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának egy 2015-ös munkaanyagának prognózisa szerint

2025-re a jelenlegi felére csökkenhet a háziorvosok száma – emiatt 4,65 millió ember maradhat állandó ellátás nélkül.

A probléma súlyosságát nemcsak a betöltetlen háziorvosi praxisok száma, vagy az idős családorvosok nagy aránya jelzi, hanem az is, hogy 900 olyan praxis van Magyarországon, ahol az orvosnak nincs háziorvosi szakvizsgája és úgy dolgozik.

Mesterházy végigkérdezte

Az MSZP-s Mesterházy Attila az ÁEEK októberi friss adatai alapján nem volt rest, és nemrég abc-rendben, településenként végigkérdezte a több mint 300 betöltetlen háziorvosi praxisról az emberi erőforrások miniszterét. Kérdése minden esetben így szólt: “Mit tesznek a (település) betöltetlen háziorvosi praxis mielőbbi betöltése érdekében?” A miniszter helyett Rétvári Bence államtitkár küldött egyenválaszt, ami minden esetben azonos volt. Azt írta: “A Kormány kiemelt célja továbbra is a lakosság által legtöbbször igénybe vett egészségügyi ellátások, az alapellátás megerősítése. Ennek érdekében számos intézkedést hoztunk.” Utalt arra, hogy háziorvostan szakvizsga nélkül is ellátható helyettesítő jelleggel egy praxis, továbbá arra is, milyen anyagi támogatással próbálja a kormány ösztönözni az üres praxisok betöltésére az orvosokat. A fentebb részletezett praxistámogatási adatokra is utalt, amikor azt írta: “2014 és 2017 között a letelepedési pályázaton nyertes és támogatási szerződést kötő pályázó háziorvosok száma 142 fő, fogorvosok száma 37 fő” volt. Vagyis az államtitkár válaszából is látszik, hogy a kormány csak versenyt fut az idővel: 3 év alatt nem sikerült annyi háziorvosi praxist “megmenteni”, amennyit egy évben kellene.

Borítókép: Illusztráció / Forrás: giphy.com