Három ábra, amely megmutatja, milyen óriási különbségek vannak az országban

Három ábra, amely megmutatja, milyen óriási különbségek vannak az országban

Mintha nem is egy ország lenne Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye.

Az elmúlt években felpörgött a magyar gazdaság növekedése, a második negyedévben a GDP 4,8 százalékkal bővült, utoljára ilyen gyorsan 2005-ben nőtt a magyar gazdaság. Feltehetőleg ezzel a 4,8 százalékos ütemmel a magyar növekedés elérte a lokális csúcsát, az év második felében már kisebb indexeket láthatunk – de az egész éves növekedés így is elérheti a 4,4 százalékot, amire szintén 2005 óta nem volt példa. Az elemzők 2019-re csupán 3,5 százalékos növekedést várnak, vagyis lassul az ütem, pontosabban fogalmazva, normalizálódik.

A gazdasági növekedés előnyeiből azonban nem minden régió részesedik, hatalmas különbségek vannak az ország keleti és nyugati fele között. A nyugati országrészben például elfogyott a munkaerő – részben a hazai, de nem kis részben a határon túli munkavállaló – a szlovák és az osztrák cégeknek köszönhetően. A KSH Fókuszban a megyék című online kiadványából kiderül, hogy míg Győr-Sopronban alig 1,2 százalék a munkanélküliség, addig Szabolcs megyében még most is 8,7 százalékos munkanélküliségi rátát mértek. Míg az ország legfejlettebb régiójában, Budapesten 2,9 százalékos a munkanélküliség, a sokáig elmaradott Zala megye felzárkózott Győr-Sopronhoz, 1,2 százalék volt a munkanélküliség a megyében a II. negyedévben.

A keresetek is hasonlóan szórnak, ebben szintén hatalmas szerepük van a határon túli munkahelyek elszívó erejének, ugyanakkor az előbbiekhez képest némileg más ábrát kapunk. Itt már nem emelkedik ki az átlagból Zala megye, ahol a nettó átlagkereset 169 281 volt, ellenben Győr-Sopronnal, ahol 224,3 ezer forint a nettó fizetés. Ennél csak egy helyen – nem meglepő módon –, a fővárosban kerestek jobban az emberek, ahol a nettó fizetés 272,2 ezer forintra jött ki, ám még itt sem érte el azt a 300 ezer forintos határt, amely a felmérések szerint az emberek szerint a gondtalan élethez szükséges. A térkép másik felén Szabolcs-Szatmár-Bereg található, ahol 2018 első félévében átlagosan 149 568 ezer forintot kerestek azok, akik munkát kaptak.

Egy régió fejlettségéről és lehetőségeiről az árul el a legtöbbet, hogy hol épülnek új lakások. A KSH adatai szerint 2018 I. félévében az országban 6517 új lakást húztak fel, ami 30 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Valamennyi településtípus esetében nőttek a lakásberuházások; a fővárosban 51, a megyei jogú városokban 12, a többi városban 23, a községekben 49 százalékkal emelkedett a használatbavételek száma. 11 megyében több, 8 megyében kevesebb új lakás épült, mint az előző év azonos időszakában. A legdinamikusabb (2,4–1,9-szeres) bővülés Bács-Kiskun, Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéket jellemezte.

Országosan tízezer lakosra 6,7 új építésű lakás jutott. A mutató értéke Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb (22,8), az országos átlag 3,4-szerese, és átlag feletti értékek jellemezték Budapest mellett Pest, Veszprém és Vas megyéket is. A lakásépítések intenzitása Békés és Nógrád megyékben volt a legalacsonyabb. Mint látható, a fővárost megelőzte Pest megye és Győr-Sopron is, az előbbi épp a fővárosból kiköltöző családok vásárlásaival magyarázható. A fővárosban az elmúlt években jelentősen emelkedtek a lakásárak, egy belvárosi lakás eladásából már az agglomerációban fel lehet húzni egy önálló házat, amely sokakat kiköltözésre csábít.

Meglepő módon hasonló okokkal magyarázható az erős Győr-Moson-Sopron megyei ingatlanpiac: az új lakások, házak jelentős része Győr közvetlen vonzáskörzetében épül, ahol számos multicég telepedett meg az elmúlt három évtizedben – így biztos lehetőséget kínál az itt élőknek. Ám a megyei ingatlanboom másik forrását a Pozsonyból kiköltöző szlovákok és a magyarok adják, akik a pozsonyinál jóval olcsóbb magyar falvakban vesznek és építenek házakat. Ma már Rajkát bizonyos szempontból Pozsony egyik alvóvárosának tekintik a régióban.

A legkevesebb lakás Nógrád megyében épül, itt százezer lakosra mindössze 5 új ház vagy lakás épült 2018 első felében, de hasonló eredményt ért el Békés megye is, ahol 9 lakás épült százezer főre vetítve.

Borítókép forrása: MTI Fotó/Kovács Attila