Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Orbán már csomagol: januárban beveszi a Várat, de mibe kerül ez nekünk?

Orbán már csomagol: januárban beveszi a Várat, de mibe kerül ez nekünk?

Egészen mást gondol az urizálásról és az ahhoz való saját viszonyáról Orbán Viktor miniszterelnök és kabinetminisztere, Rogán Antal, pedig mindkét politikus hamarosan ugyanoda, a Budai Vár területén, a karmelita kolostor átépítésével létrejövő új munkahelyére költözik. Ez pedig arról híresült el, hogy

a kezdetben tervezett, amúgy is tetemes költsége folyamatosan “dunaarénásodik”, vagyis egyre többe kerül,

miközben a beruházás a közbeszédben a kormányfő urizálásának, a felesleges állami luxusnak, a titkolózásnak lett a szimbóluma. Talán a költségek már közel véglegesnek mondhatók, hiszen mint azt Gulyás Gergely – aki amúgy nem követi Orbánt a Várba – a közelmúltban egy Kormányinfón jelezte: év végére befejezik a munkát és januárban már költöznek. De idézzük fel, mit is gondol Orbán és Rogán az urizálásról:

Az urizálás az, amikor valaki magamutogató.
Orbán Viktor miniszterelnök (Blikk.hu, 2014. december 10.)

Urizálni csak úri gyerekek tudnak. Én parasztgyerek vagyok, annak születtem.
Rogán Antal Fidesz-politikus (Index.hu, 2014. december 16.)

Magát a költözést egyébként Jancsó Miklós már vagy 20 éve megjósolta a Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten című, 1999-es filmszatírájában:

Nem kerül pénzbe vs. 25-30 milliárd

Alig pár hónapja ugyancsak Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt arról egy másik Kormányinfón, hogy az adófizetőknek összeségében vagy nem kerül majd semmibe a miniszterelnök Várba költözése, vagy bevételt is elkönyvelhet majd a költségvetés, hiszen nagyon drága épületek szabadulnak fel a Belvárosban, amiket értékesítenek majd.

Ezzel azonban az a gond, hogy azóta kiderült: éppen a legnagyobb apparátus, a Miniszterelnökség és annak vezetőjeként Gulyás sem költözik fel a Várba, csak Orbán Viktor kormányfő és Rogán Antal, valamint kettejük közvetlen munkatársai. Csakhogy Orbán Viktor irodája a Parlament épületében van, ahogy javarészt a Rogán által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda is, vagyis sok drága épület aligha szabadul fel majd.

Az egykori karmelita kolostor felújítás alatt álló épülete a budai Várban MTI Fotó: Pólya-Petõ Dávid

Ráadásul ha valamennyit remélni is lehet a Parlamenten kívüli ingatlanok értékesítéséből, az ilyen állami épületek eladása hosszadalmas folyamat, akár évekig is eltarthat, miközben a karmelita kolostor átépítésére és kibővítésére szánt beruházási költségek már évek óta folyamatosan jelentkeznek a költségvetésben, vagyis nagyon is pénzébe kerül(t) az adófizetőknek a költözés. Méghozzá nem is kevésbe:

a beruházás értéke közel 25 milliárd forint, de a kapcsolódó költségekkel a büdzsé elérheti a 30 milliárdot is.

A végül nem is a terveknek megfelelően befejeződő költözés indokoltságára eddig nyomós érv nem hangzott el azon túl, hogy egy 2011-es törvény szerint a hatalommegosztás jegyében a végrehajtó hatalomnak ki kell költöznie a Parlamentből. A legkonkrétabb még a Miniszterelnökség néhai vezetője, Lázár János volt, aki az új helyszínt azzal indokolta: „a legolcsóbb, leg­egyszerűbb és legpraktikusabb megoldás a Várba költözés”.

Egy táskába nem fog minden elférni Forrás: Facebook/Orbán Viktor

Kövér László fideszes házelnök már csak azzal tudott biztatni, hogy a költözés “a demokrácia ünnepe lesz”, míg a beruházásért egykor felelős államtitkár, L. Simon László azzal próbált kedvet csinálni a dologhoz, hogy:

„sokba fog kerülni, de mindannyiunk örömét fogja szolgálni”.

Maga a beruházás amúgy csaknem 3 évet csúszott az eredeti tervekhez képest, hiszen az első, témába vágó kormányhatározat 2014 nyarán jelent meg, és abban a befejezés céldátuma még 2016. március 15.-e volt.

Tízmilliárdok, részben titokban

A Lázár által említett “legolcsóbb” megoldás nyilván viszonyítás kérdése, ám olcsónak semmiképp nem nevezhető. És persze kis léptékűnek sem: maga az egykori karmelita kolostor épülete már a kezdetekkor szűkösnek bizonyult, ezért döntöttek úgy, hogy mellette az eddig közparkként működő Püspökkertet is beépítik. Az ide felhúzott modern irodaház miatt “kilakoltatták” a kertből Kodály Zoltán padon ülő szobrát.

A Várszínház a Színház utcában 1912-ben Forrás: Schmidt Albin/Fortepan

A tömbhöz tartozó egykori Várszínházban működő Nemzeti Táncszínházat is elköltöztették: 3,7 milliárdért épül a Millenárison az új játszóhelyük, amelynek terveit ugyanaz a Zoboki-Demeter és Társai Építésziroda készítette, amely a kolostor átépítésének terveit is. (Az iroda egyik névadója, a Müpát is tervező Ybl-díjas – és Magyar Művészeti Akadémia tag – Zoboki Gábor a ’80-as évek végén Zalaegerszegen Orbán katonatársa volt.)

Eredetileg a karmelita kolostor és rendház felújítására mindössze 5 milliárd forintot különítettek el a 2015-ös költségvetésben, ám 2016-ban újabb 13,3 milliárd forintért szerződtek felújítási és építési feladatokra. A 12 ezer négyzetméteres komplexum „egyedi belsőépítészeti kialakítása” további 3,9 milliárdot emészt fel, míg a berendezésre, műtárgyvásárlásra külön egymilliárdos keretet hagytak jóvá.

Az ingatlanegyüttesben a kormányfő dolgozószobáját, a fogadótermeket és a kormányülések helyszínéül szánt nagytermet külföldi aukciókon drága pénzért vásárolt korabeli antik bútorokkal rendezik be,

nem pedig az olcsóbb, a szomszédos Sándor-palota rekonstrukciójakor alkalmazott korhű, de replika, vagyis utángyártott bútorokkal. A Püspökkert helyén elkészült modern irodaház további 1,4 milliárdba került, az építkezés biztosítására pedig a TEK is kapott 350 milliót. A beruház sokat vitatott eleme volt az épülethez újonnan hozzáépített, Dunára néző, hétablaknyi hosszú, száz négyzetméteres erkély is, ami miatt az UNESCO-vasl is meg kellett küzdeni, de végül megépülhetett – kijárt, hiszen az államfő szomszédos rezidenciáján is van.

Már megengedhetjük maguknak?

Az Orbán-kormány 2011-ben még azt kommunikálta, hogy a kormányfő addig biztosan nem költözik a Várba, míg “Magyarország államadóssága ilyen drámai mértékű”. A GDP-arányos államadósság akkor 80,7 százualék volt, mostanra ez 73 százalékra csökkent – ám, amikor az első, közpénzt felemésztő lépéseket megtették a költözésre, 2014 körül még majdnem 76 százalék volt.

Tovább a Sándor-palotába?

A több tízmilliárdos beruházás költséghatékonyságát erősen lerontja, ha a későbbiekben az eredeti terveknek megfelelően alakul az új miniszterelnöki munkahely sorsa. Ugyanis korábban még Lázár János miniszter arról beszélt, hogy a kormányfői főhadiszállás csak átmeneti megoldás, hiszen 20 éven belül a karmelita kolostor épületéből is továbbköltözne a kormány.

Orbán Viktor és Áder János a Sándor-palota tükörtermében Fotó: Ivándi-Szabó Balázs

Méghozzá a szomszédos Sándor-palotába, ahonnan pedig az államfő és stábja irodáit költöztetnék át az addigra a célnak megfelelően átépített budavári királyi palotába. Ezzel persze Orbán csak visszatérne az első kormánya alatt dédelgetett tervhez, hogy ő és hivatala a Sándor-palotába költözik. Akkor a választási vereség közbeszólt, a Sándor-palota pedig a Medgyessy-kormány döntése nyomán az államfő munkahelye lett.

A puritán Orbán

Visszatérve az urizáláshoz, a korábban sokat “luxusbaloldalozó” Fidesz, pontosabban a kormány évek óta hevesen bizonygatja, miért nem urizálás Orbán tízmilliárdos nagyságrendű Várba költözése. Míg Tuzson Bence államtitkár korábban arról beszélt, hogy a karmalita kolostorban „Orbán Viktor dolgozószobáját Tisza István korábbi miniszterelnök közismerten puritán berendezésű dolgozószobai bútorainak másolataival alakítják ki”, mostanra kiderült, hogy nem is másolatok lesznek. Orbán Viktor puritánságáról egyébként pedig sokat elárul az eredetileg az ő munkahelyéül szánt Sándor-palota berendezése. Bár annak idején tételes elszámolást nem tettek közzé, kiderült, hogy csak a belsőépítészeti munkák 400 millióba kerültek, és régi fotók, tervrajzok alapján műmárványt, egy kiló laparanyat, hernyóselyem falikárpitokat használtak, továbbá Lotz Károly tíz festményből álló sorozatát is megvásárolták 55 millióért két gyűjtőtől.

Orbán tehát nagyon készült a Sándor-palota “bevételére”: az épület arról nevezetes, hogy itt lakott Horthy miklós, és falai között lett öngyilkos Teleki Pál, a költözésre mégis inkább amiatt gondolhatott Orbán, hogy a kiegyezéstől kezdve ez a klasszicista épület volt a mindenkori miniszterelnök rezidenciája. Egy 1999-es kormányhatározat deklarálta is a Miniszterelnöki Hivatal átköltöztetését a Sándor-palotába.

A Szent György tér a Várban a romos Sándor -palotával 1945-ben Forrás: Fortepan

A költözésért és a Sándor-palota akkori áron mintegy 2,5 milliárdos rekonstrukciójáért a kormányfő személyes tanácsadójából a kancellária központi elhelyezési helyettes államtitkárává lett Zumbok Ferenc felelt. A műemléki és építészeti kérdésekben járatlan, ám Orbánnal a kormányfő katonaévei óta jóban lévő Zumbok a rendszerváltás előtt járásbíróként, majd vállalati jogtanácsosként dolgozott.

A Sándor-palota rekonstrukciójáért Zumbokot 2002-ben Orbán tisztikereszttel tüntette ki, majd több mint tíz évvel később a teljes Várnegyed felújítását rábízta, kormánybiztosssá léptetve elő őt. Zumbok halálát követően, 2013 őszén a kormánybiztosi pozíció L. Simon Lászlóra szállt, majd a 2014-es új Orbán-kormányban már újabb embert bíztak meg vele: Fürjes Balázs kiemelt beruházásokért felelős kormánybiztost.

Borítókép: Illusztráció / Fotók: MTI/Botár Gergely, MTI/Pólya-Pető Dávid