Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

A hajléktalanrendeletről is tárgyal a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége

A hajléktalanrendeletről is tárgyal a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége

Figyelmeztetés, közérdekű munka, elzárás – ezekkel büntethetők az utcán élő hajléktalanok. Az ügyvédek rég nem látott egységben tiltakoznak a szerintük embertelen szabályozás ellen.

A hajléktalanságot, a hajléktalanok életvitelszerű közterületi jelenlétét büntetni rendelő törvényről is tárgyal hétfői ülésén a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége – mondta el Bánáti János elnök a Zoom.hu-nak.

Ez a téma eredetileg nem volt napirenden, azt követően vették fel, hogy a hosszú hétvégén már bőven másfél ezer fölé emelkedett azoknak a jogászoknak a száma, akik petícióval tiltakoztak a hajléktalanságot kriminalizáló szabályozás ellen.

Egyes ügyvédek szerint a téma felvetésének más oka is lehetett. A kamara tisztújítás előtt áll, sokan a szakmán belül is ezzel magyarázták az ügyvédek szokatlanul nagy aktivitását.

Korábban ugyanis nemigen fordult elő, hogy egy nagy társadalmi felzúdulást kiváltó döntés ellen ilyen sokan és ennyire egységesen léptek volna fel nyilvánosan az ügyvédek.

Az elnök nem így látja

Bánáti szerint viszont a kezdeményezésnek semmi köze nincs a közelgő kamarai választásokhoz. Szerinte a petíció kezdeményezői, de az aláírók döntő többsége is jogi, szakmai meggyőződésből és erkölcsi megfontolásból adta a nevét a kezdeményezéshez.

“Az ügyvédség rendkívül heterogén, minden tekintetben. Kizárt, hogy valaki ne meggyőződésből írjon alá egy ilyen petíciót, hanem mondjuk abban a reményben, hogy ez által majd valamiféle előnyhöz juthat a kamarai választásokon” – mondta.

A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke szerint hétfőn az elnökség megvizsgálja, hogy a kamarának, mint köztestületnek van-e tennivalója az ügyben, s ha van, akkor pontosan mi.

Lapunknak ugyanakkor több ügyvéd is arról beszélt, hogy a hajléktalanság kriminalizálása „rég nem tapasztalt egységbe rántotta és aktivitásra késztette” az ügyvédeket. Igaz, sok ellenzéki beállítottságúnak elkönyvelt sztárügyvéd azzal hárította el megkeresésünket, hogy „van ugyan véleménye a kérdésről, de most inkább nem nyilatkozna”.

Hegedűs László ügyvéd úgy vélte, a hajléktalanok ügyét – ami kétségtelenül létező probléma – nem a bíróságokon kell megoldani, mert ez elsősorban nem jogi probléma. Az ügyvéd sok más kollégájához hasonlóan azt szeretné, hogy szülessen egy olyan új, emberséges jogi szabályozás, amely a bíróságokról áttereli az ügyet a szociális gondozás területére.

“Mi értelme van elzárással büntetni a hajléktalanokat – vetette fel Hegedűs. – Nevetséges, és nemcsak azért mert börtönök már amúgy is túlzsúfoltak. Mi történik a hajléktalanokkal az után, hogy letöltötték a kiszabott büntetésüket? Megint csak az utcára kerülnek. És ezért aztán újra lecsukhatják őket. Hányszor? Hátralévő életük felét a börtönben, felét az utcán töltik majd?” – kérdezte.

Magyar György ügyvéd pedig úgy fogalmazott: mára már a jogalkotás is jogellenessé vált.

“Az arrogáns kétharmad előzetes és utólagos hatásvizsgálatok nélkül alkot törvényeket, aminek ez az eredménye” – mondta.

Az egykor a politikai pályával is kacérkodó ügyvéd szerint akkor is hasznos lehet az ügyvédség (és más hivatásrendek) kiállása az abszurd és embertelen szabályozással szemben, ha pontosan tudjuk, a jelenlegi hatalommal szemben minden petíció falra hányt borsó. Mégsem tartja szükségtelennek a jogászok petícióját, mert – mint mondta, – jelezni kell a magát tévedhetetlennek tartó hatalomnak, hogy bár a papír mindent elbír, az átgondolatlanul megírt és elfogadtatott törvények a valóságban általában nem működnek.