Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Jönnek a hologramos elefántok? – Eltüntetnék az állatokat a magyar cirkuszokból

Jönnek a hologramos elefántok? – Eltüntetnék az állatokat a magyar cirkuszokból

Legyenek állatok a cirkuszokban vagy ne? A kérdés folyamatosan felmerül, most két petíció is harcol egymással. A két legnagyobb magyarországi cirkusz vezetője és az általunk megkérdezett állatvédő is egyetértett abban, szinte biztos, hogy nem változik a szabályozás, de valamennyit azért finomodtak a módszerek.

Két petíció is kering a magyar interneten a cirkuszi állattartással kapcsolatban. Értelemszerűen az egyik betiltatná, a másik hagyna mindent úgy, ahogy van. Nemcsak Magyarországon, Európában is folyamatosan napirendre kerül a kérdés. Eddig 20 tagállamban szabályozták, de több helyen visszavonták a rendelkezéseket. Az általunk megkérdezett cirkuszosok szerint a mostani petíció csak hangulatkeltés, nem az állatok jólétét szolgálja.

Ennek ellenére a Kanizsai Dóra által indított „Magyarországon is tiltsák be az állatok cirkuszban való szereplését!” elnevezésű petíciót már több mint húszezren írták alá.

Richter Kevin húsz lóval mutatja be versenyszámát a XII. Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivál második napján a Fővárosi Nagycirkuszban 2018. január 10-én. MTI Fotó: Kovács Tamás

„Az állatokat veréssel, éheztetéssel és megfélemlítéssel törik meg és tanítják be a mutatványok elvégzésre. A petíció célja, hogy minél többen hangot adjunk véleményünknek és rávegyük a törvényalkotókat, hogy foglalkozzanak az üggyel. Ne várj a változásra, légy te magad a változás! Legyen hazánk a következő, amely nemet mond érző, értelmes lények ilyen jellegű kizsákmányolására!”

– szerepel a kezdeményezésben, ami után elindult egy „ellenpetíció” is „Az állatok minőségi cirkuszban való maradásáért Magyarországon!” elnevezéssel, a következő szövegezéssel:

„Hatalmas tradíciókkal rendelkezik a cirkuszművészet: idén ünnepeljük a 250 éves évfordulóját. Az utóbbi 10-20 évben a cirkuszi állattartás teljes mértékben megváltozott, fejlődött. Hatalmas kifutókat építünk minden városban az állataink számára, akik komfortos, minden igényt kielégítő állatszállítókban utaznak. A cirkuszokat minden héten hatósági állatorvos ellenőrzi. Megvizsgálja az állatok egészségügyi állapotát, tartási körülményeit és papírjait. Amennyiben mindent rendben talál, csak akkor kezdődhetnek az előadások.”

Majom kerékpározik a minszki nemzetközi cirkuszfesztiválon 2017. szeptember 21-én. A fehérorosz fővárosban tartott rendezvényen tizenhat ország cirkuszi társulatai vettek részt. (MTI/EPA/Taccjana Zenkovics)

A petícióhoz csatlakozott a Fővárosi Nagycirkusz, a Richter Flórián Cirkusz, a Hungária Cirkusz, az Utazó Budapest Nagycirkusz, az Exit Cirkusz, illetve az Artistaművészek és Cirkuszi dolgozók szakszervezete, na meg természetesen az Eötvös Cirkusz is.

„Akik a tradicionális cirkuszt szeretik, hiányolnák az állatokat, hisz hozzátartozik a szórakozáshoz, mint az artisták vagy a bohócok. Mindenképpen fontosnak tartom, hogy az állatok maradjanak a cirkuszokban. Egyébként nincs takargatnivalónk, maximálisan betartjuk az uniós szabályokat, bárki eljöhet a cirkuszba és megnézheti, hogyan élnek az állatok

– nyilatkozta Eötvös Lóránd, az Eötvös Cirkusz igazgatója a Zoom.hu-nak.

Valeria Valeriu állatidomár egy tarajos süllel a 95 éves Eötvös Cirkusz Karácsonyi legenda című műsorában Budatétényben 2015. december 19-én. MTI Fotó: Czimbal Gyula

„Azok, akik ezeket a petíciókat készítik, igazából nem tudják, hogy miről beszélnek. Nem azért írhatták, mert látták, hogy a cirkuszban rosszul bánnak az állatokkal, hisz ilyet nem láthattak. Sokan nem is tudják, hogyan tartják, nevelik vagy tanítják az állatokat, akik kizárólag jutalomfalatért ‘dolgoznak’.

Ha egy fóka rájön, hogy egy trükkért jutalmat kap, megcsinálja. Veréssel nem mennénk semmire, mert előbb-utóbb megfélemlítenénk az állatot, onnantól fogva még annyira sem csinálna semmit”

– folytatta az igazgató, hozzátéve, az állatok most sincsenek másképp tartva mit régebben, csak most „nagyobb feneket kerítenek” ennek az ügynek. Elmondása szerint senkinek sem lenne jó, ha az állat viszonya megromlana az idomárral, ami tulajdonképpen egy rajongás a nevelő felé. Az állatok már kiskorúk óta együtt vannak nevelőjükkel, nem áldásként fognák fel, ha kiszabadítanák őket a cirkuszi közegükből.

Kevin Niuman olasz cirkuszművész Glória nevű vízilovával az 1920-ban alakult, majd 2010-ben újraalakult Eötvös Cirkusz előadásán Budatétényen 2013. október 13-án. MTI Fotó: Czimbal Gyula

„Rémisztő fotók inkább az ázsiai és dél-amerikai cirkuszokból vannak, ahol az állattartásnak nagyon gyenge a szabályozása. A minőségi cirkuszok, mint mi vagy a Richter, mindent megteszünk az állatokért.

Előfordulhat, hogy Magyarországon vannak olyan társulatok, akiknek nincs elég pénzük, hogy a lehető legmagasabb szolgáltatást nyújtsák, de ők sem tartják mostoha körülmények között az állatokat.

Az anyagi helyzettől függ, hogy egy cirkusz megengedhet-e magának nagyobb kifutót vagy nagyobb ketrecet. Épp ezért alakult meg a Magyar Cirkuszigazgatók Egyesülete, hogy próbáljunk segíteni azoknak a cirkuszos társainknak, akik anyagilag nem állnak annyira jól”

– mondta Eötvös.

Az állattartás világszerte megosztja a társadalmat és szabályozókat is. Szlovákiában korábban betiltották az állatok szerepeltetését, most állítólag újra engedélyezték, Mexikóban elkobozták az állatokat a társulatoktól, de amikor az állatok kezdtek elpusztulni az idegen közegben, visszaállították. Olaszországban hoztak egy rendelet, de teljes tiltás ott sincs. A cirkuszosoknak most Magyarországon is sorra meg kell cáfolniuk a vádakat.

„Azért indítottam a petíciót, hogy így cáfoljunk meg minden vádat, ami a cirkusztársadalmat érte. Mi semmilyen illegitim dolgot nem csinálunk, komoly törvények szabályozzák a munkánkat. Van egy kormányrendelet, amit maximálisan betartunk. Úgy érezzük, mintha azt próbálnák ránk erőltetni, hogy valami illegális dolgot csinálunk. Pedig már régóta dolgozunk azon, hogy bemutassuk, egy cirkuszban lehet jól is tartani egy állatot. Indítottunk egy Facebook oldalt, ráadásul mi egy nyitott cirkusz vagyunk, bármikor meg lehet nézni az állatokat”

– mondta ifj. Richter József a Zoom.hu-nak.

A Magyar Nemzeti Cirkusz igazgatója szerint az ostor inkább olyan, mint egy meghosszabbított kéz, jelez, irányt mutat.

„Ma már nem tüzes karikán ugranak át az oroszlánok.

A mai világban azt mutatjuk be a porondon, milyen harmónia van az állat és az idomár között. Az élménynek pozitívnak kell lennie mind a közönség, az idomár és az állat számára is. Aki eljön hozzánk, az láthatja ezt, aki csak az interneten néz videókat, csak a rosszat látja. Nincs ostoros fegyelmezés, a közönség bejöhet, megnézheti, hogyan gyakorlunk velük, még olyanokat is beviszünk, akik még szoktatás alatt állnak.”

Richter szerint kétséges, hogy mi diktálta az első petíciót. Véleménye szerint inkább egy divathullámról lehet szó, mint valós akaratról.

Az Arany Pierrot-díjas ifjabb Richter József, a Magyar Nemzeti Cirkusz igazgatója és felesége, Merrylu Casselly német akrobata fellép a 42. Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztivál megnyitóünnepségén 2018. január 18-án. (MTI/EPA pool/Sebastien Nogier)

„Nincs ezzel semmi baj, de olyan vádakat fogalmaznak meg, amelyek 95 százalékban nem igazak. Ez is a petíció célja, hogy leírjuk, mi az igazság. A Monte Carlo-i Cirkuszfesztiválon 32 állattal léptem egyszerre a porondra, Arany bohóc-díjat kaptam, itthon állami kitüntetéssel is megjutalmaztak, kiérdemeltem a Hortobágyi Károly-díjat. Ez is mutatja, jól végezzük a munkánkat és hatalmas tradíciókkal rendelkezünk. Vannak emberek akiknek ez nem tetszik.”

Richter elmondta, hatalmas kár érné a cirkuszokat, ha megszűnnének az állatos számok, ráadásul rengeteg ember válna munkanélkülivé. Az állatok megszokták a gondozókat, nem lehetne szabadba engedni őket, mert szerinte nem lennének életképesek.

Balatonlelle, 2018. július 14.
A Magyar Nemzeti Cirkusz elefántjait fürdetik a Cirkuszok éjszakája rendezvényen Balatonlellén 2018. július 14-én.
MTI Fotó: Mohai Balázs

„A cirkuszokban kizsákmányolják az állatokat”

A kényszertartás és az idomítás nem tesz jót az állatok idegrendszerének, kimerültek lesznek, kényszermozgásokkal teli viselkedés tapasztalható náluk. Ezek mellett a folyamatos vándorlás, a nem megfelelő nagyságú tér szintén rontja az életminőségüket

– ezt már az Orpheus Országos Állatvédő és Természetbarát Közhasznú Egyesület elnöke nyilatkozta a Zoom.hu-nak. Seres Zoltán elmondta, biztos, hogy a cirkuszok mindent megtesznek, hogy az állatok jól legyenek tartva, de a cirkuszi lét nem megfelelő a hosszú távú, egészséges élethez. A cirkuszi állattartást az 1998-as állatvédelmi törvény és számos rendelet is szabályozza, azt még Seres is elismerte, hogy ezeket mind betartják a cirkuszok, de ettől függetlenül az állatok nem a cirkuszba valók. Az Orpheus elnöke szerint a mai napig sok bejelentést kapnak a cirkuszi állatok nem megfelelő tartásával, szerepeltetésével kapcsolatban, és ők is járják a cirkuszokat, hogy felmérjék az állapotokat.

„Magam láttam, hogyan fenyítik az állatokat, akár olyan ostorokkal, amikbe áramit is vezettek. Mindenkit arra buzdítunk, hogy amikor a bemegy a cirkuszba, nézze meg, hogy az állatok milyen módon vannak tartva, tényleg van-e ostorhasználat. Az állatok megóvása az ember felelőssége. Ha bárki olyasmit tapasztal, ami a normálistól eltérő vagy szabályokba ütközhet, akkor értesítse az állategészségügyi hatóságot, vagy akár a rendőrséget.

A kínzás fizikai és lelki károsodást okoz egy állatnak, ez bűncselekmény, amiért börtönbüntetést lehet kapni, akár egy cirkusz üzemeltetőjéről, akár egy civil állattartóról beszélünk”

– mondta Seres Zoltán, hozzátéve, hogy az utóbbi években valamennyire javult a helyzet, míg korábban kiláncolt tigrisekkel felvonulva reklámozták a cirkuszokat, addig ma már ilyet nem látni.

Balatonlelle, 2018. július 15.
Gyerekek egy elefánt hátán a Magyar Nemzeti Cirkusz előadásán, a Cirkuszok éjszakája rendezvényen Balatonlellén 2018. július 14-én.
MTI Fotó: Lakatos Péter

Maguk a cirkuszosok is elismerték, hogy még mindig kísért a labdán egyensúlyoztatás vagy a tűzkarika emléke, de ezek – állítják – szintén megszűntek a cirkuszokban.

„Az igazi kérdés az, hogy valóban a cirkuszba valók-e az állatok? Van-e joga az embernek elefántokat, tigriseket, kutyákat stb. idomítani szórakoztatás céljából?

Az állatvédők szerint egyértelműen nincs. Az ilyen párbeszédekre szükség van, még akkor is, ha véleményem szerint nem lesz eredménye az első petíciónak, szinte semmi esélye, hogy eltűnjenek a cirkuszból”

– mondta az Orpheus elnöke.

Felelősségre lehet vonni olyasvalakit, aki maximálisan betartja a törvényeket? Mi jobb az állatnak, ha visszajut a természetes élőhelyére, vagy ha a jól megszokott közegében élhet tovább? És egyáltalán, hogyan lehet megállapítani, hogy egy állat mekkora lelki sérülést szenvedett el?

„Minden, ami az állatokkal kapcsolatos, azt az állati jólét figyelembevételével kell megtenni. Ez az általános álláspontunk, legyen szó állatkerti-, cirkuszi-, gazdasági haszonállatról vagy házi kedvencről. Ilyen értelemben nem teszünk különbséget az állatok között.

Nyilván vannak olyan cirkuszok, ahol teljesülnek a feltételek, és vannak, ahol nem”

– nyilatkozta Hanga Zoltán, a Fővárosi Állatkert szóvivője.

Monte-Carlo, 2018. január 24.
Az orosz Jevgenyij Komiszarenko kutyaszámmal lép fel a 42. Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztivál gálaestjén, 2018. január 23-án. A monacói városállamban évente rendezett cirkuszverseny idén január 28-ig tart. (MTI/EPA/AP pool/Claude Paris)

Ez utóbbiban tulajdonképpen mind az állatvédők, mind a cirkuszosok egyetértettek, ahogyan abban is, hogy érdemi változás nem várható a szabályozásban. Addig is maradnak a petíciók, a párbeszéd az emberek között, az állatok pedig ugyanúgy teszik a dolgukat tovább.

Magyarországon egyelőre elképzelhetetlen, hogy a cirkuszokban ne legyenek állatok, legalábbis élő állatok. A német Roncalli Cirkusz például sokáig klasszikus állatos cirkuszként működött, nemrég viszont a világon elsőként elkezdte alkalmazni a hologram technológiát, hogy így helyettesítse az állatokat. Valószínűleg ez a látvány nálunk is lenyűgözné a gyerekeket, de hogy mennyi köze lenne a klasszikus cirkuszhoz, az már egy másik kérdés.