Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Kórházi fertőzések: a szappan sem állítja meg a húsevő baktériumot

Kórházi fertőzések: a szappan sem állítja meg a húsevő baktériumot

Akár egy rutin műtéti beavatkozás is életveszélyes, sőt halálos lehet, ha makacs kórházi fertőzés lép fel közben – sok beteggel történik ez meg. Ehhez képest nagy előrelépés lenne a kórházi fertőzések számának 30-40 százalékos csökkentése, amit nyilatkozata szerint Kásler Miklós emberügyi miniszter vár.

Kárler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője jelentős javulást vár a kórházi fertőzések terén Fotó: Halász Nóra

A tárcavezető a statisztikák ilyen jelentős javulását a saját maga által jegyzett intézkedéscsomagtól várja, amely október 1-jén lépett életbe. A rendelet a legtöbb változást az infekciókontroll – az egészségügyi ellátásban fellépő fertőzések elhárítása és felügyelete – területén írja elő, meghatározva a különböző eljárásrendeket és a kézhigiénére, az izolációs rendszabályokra, az eszközhasználattal összefüggő fertőzések megelőzésére, a sebfertőzés megelőzésére vonatkozó feladatokat.

Moss kezet! – eddig ennyire, egy jótanácsra futotta a Semmelweis-emlékévben Fotó: Veres Viktor

Ezek betartására a fekvőbeteg-ellátást végző osztályon ki kellett jelölni egy “infekciókontroll kapcsolattartó szakdolgozót” – már ez is komoly nehézséget jelent a szakdolgozóhiánnyal, vagy a szakdolgozók túlterheltségével küzdő intézményeknél.

Bár a rendelet előírja a betegfelvételkor a mikrobiológiai szűrést is, a kórházak többségében nincs ilyen laboratórium, mert ezeket – jellemzően pénzhiány miatt – leépítették, vagy központosították.

Jól látható tehát, hogy az alapvetően jó irányba mutató lépések, intézkedések gyakorlati hasznossága sok esetben a helyi anyagi- és humánerőforrás-körülményeken múlik, márpedig egyik sem mondható kielégítőnek országos szinten – erről a Zoom.hu korábban itt írt részletesen. Tény ugyanakkor, hogy ami ezzel elérhető, az még mindig több annál, mint a nyáron – talán a lélektani hadviselés részeként – kihelyezett plakátok az UTCÁN, melyeken arra figyelmeztettek, hogy mossunk kezet a KÓRHÁZAKBAN – a jó tanácshoz akkor ráadásul még se pénzt, se szappant nem adtak.

A rettegett húsevő baktérium

A plakátkampány után az egészségügyi kormányzat gyakorlati lépéseket is tesz végre a kórházi fertőzések visszaszorítása érdekében azzal, hogy ellátja a kórházakat megfelelő mennyiségű gumikesztyűvel, fertőtlenítőszerrel – mondta a Zoom.hu kérdésére a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet osztályvezető főorvosa. Havas Szófia szerint a kórházi fertőzésekkel szembeni hatékonyabb fellépés saját, jól felfogott érdeke az egészségügynek, hiszen

„azzal, hogy a kórházak fertőtlenítőszerekre költenek, sokat tudnak spórolni a fertőzések miatt szükségessé váló későbbi terápiákon, illetve szövődmények kezelésén”.

A megelőzés különösen fontos akkor, amikor a főorvos szerint „iszonyatosan terjednek az antibiotikumokkal szemben is rendkívül ellenálló baktériumok okozta fertőzések, ezek közül a közvélemény számára talán a legismertebb és joggal az egyik legrettegettebb az MRSA, vagyis a húsevő baktérium.” Ezek terjedésének Havas Szófia szerint csak az egyik oka a nem megfelelő fertőtlenítés az egészségügyi intézményekben.

Fotó: AFP/Europress

A másik, sokkal komolyabb és világszerte problémát jelentő ok, hogy egyre nagyobb számban fogyasztunk antibiotikumokat, és már az emberi fogyasztásra szánt állatokat is antibiotikumokkal tömik, így a baktériumok is egyre ellenállóbbakká válnak. „A gyógyszergyárak és a húsevőhöz hasonló baktériumok közti küzdelmet eddig mindig a bacik nyerték” – vont mérleget a szakember. Úgy véli, változtatni kéne a gyógyszerfelírási és szedési szokásokon, célzottan adni antibiotikumokat, és nagyobb hangsúlyt fektetni a személyes higiénia tanítására.

Havas szerint a helyzet az, hiába készülnek egyre bonyolultabb, összetettebb és drágább antibiotikumok, ha ezekkel szemben egyre ellenállóbbakká válnak a baktériumok is. A főorvos szerint ezeknek

a különösen rezisztens baktériumoknak egy része eredetileg csak kórházi környezetben tenyészett, de „már kint vannak terepen is”, vagyis megjelentek az utcán.

Ilyen a már említett húsevő baktérium is, amelyet azért is nehéz felismerni, mert az orrban és a garatban is tenyészik a nyálkahártyán, jobbára anélkül, hogy látható, érezhető tüneteket, vagy komolyabb bajt okozna. A kórházakban is előfordul, ahol viszont nagyobb a veszély, mert egy műtétnél, de akár már egy horzsoláson keresztül is bekerülhet a baktérium a sebbe, onnan pedig szétterjed a véráramban és vérmérgezést okozhat. Ennek a kezelése pedig bonyolult, hosszadalmas és veszélyes – tette hozzá a főorvos.

A műtőt nem lehet leállítani

A megelőzés érdekében viszont a kórházak sokat tehetnek a különböző fertőtlenítésekkel és más intézkedésekkel. Utóbbiak közé sorolta Havas, hogy a beteget el kell különíteni, a személyzetnek csak védőruhában, például steril maszkban lenne szabad a beteggel érintkeznie, ám ez nem mindig oldható meg. „Ha egy nővérre 25 beteg jut, akkor ezeket az intézkedéseket szinte fizikai képtelenség betartani” – magyarázta.

Fotó: Ivándi-Szabó Balázs

Havas Szófia elmondta: akárhogy is, mindent megtesznek a fertőzésveszély csökkentéséért: az általa vezetett krónikus belgyógyászati osztály minden kórtermében és a folyosókon is felszereltek kézfertőtlenítőket, folyamatosan el vannak látva fertőtlenítőszerrel, gumikesztyűkkel. Megjegyezte, hogy a kézfertőtlenítés csak egy dolog, legalább ennyit számít az egészségügyi intézmények megfelelő takarítása is. Mint mondta,

„teljesen kiirtani így sem tudjuk ezeket a makacs baktériumokat, de legalább a továbbterjedésük megállítható”.

Az más kérdés, – hívta fel a figyelmet a szakember –, hogy a különböző ragályok megállítására még jó megoldás lenne a legveszélyeztetettebb helyeken, a műtőkben való alapos fertőtlenítés, ám „a legtöbb műtőt nem lehet két napra leállítani, hiszen ezekben sokszor 0-24-ben folyamatosan dolgoznak, nincs leállás.”

Titkolják a pontos számokat

Noha szinte mindenki családjában vagy tágabb ismeretségi körében van néhány elrettentő egészségügyi példa a kórházi fertőzésekre, nem tudjuk, hogy ez a probléma mennyi embert érint. A hivatalos szervek titkolózása miatt a 2017-es kórházi fertőzési adatokat még mindig nem hozták nyilvánosságra. És még egy darabig nem is fogják – tudta meg a Zoom.hu a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civil szervezet programfelelősétől.

Asbóth Márton emlékeztetett: jogszabály írja elő, hogy minden év szeptember 1-jéig közzé kell tenni az adatokat, melyekből kiderül, hogy az előző évben hányan betegedtek meg, illetve haltak meg kórházi fertőzés miatt, ez tavaly is csak egy hónap csúszással került nyilvánosságra, idén pedig még októberben sem fog:

“Titokban közben rendeletet módosítottak, így csak november elsejéig kell közzétenni a statisztikát.”

Még a rendeletmódosítás előtt, október elején a TASZ petíciót indított azért, hogy összehasonlítható, közérthető és hiteles módon, haladéktalanul nyilvánosságra hozzák a kórházi fertőzések adatait, egyúttal a civil jogvédő szervezet országos tájékoztató kampányt is indított, kórházak elé kitelepülve, hogy a jogaikról tájékoztassák az embereket.

A TASZ eközben régóta harcol a kórházi fertőzések részletes adataiért, amelyek nem összefoglalóan adnak képet az országos helyzetről, hanem intézményi bontásúak, vagyis az egyes kórházak szintjén vizsgálhatóak. A TASZ áprilisban jogerősen is pert nyert az erőforrástárca ellen, a Fővárosi Ítélőtábla döntése alapján tehát a minisztériumnak ki kellett volna adnia a kórházi bontású listát, ám nem tette, inkább felülvizsgálatért a Kúriához fordult. A Kúrián a következő hetekben, hónapokban hasonló, az adatok kiadását elrendelő ítélet születhet a TASZ reményei szerint.

Halálos kór tesztje is hiányzik

A legalapvetőbb felszerelések hiányoznak az állami járványügy központi intézetében, így fennáll a veszélye, hogy olyan vizsgálatok is leállhatnak, mint az akár halálos nyugat-nílusi láz tesztelése – derült ki a hvg.hu birtokába került belső levelezésből. Az OKI Klinikai és Járványügyi Mikrobiológiai Igazgatóságához érkeznek be országosan a legkülönfélébb minták, hogy az itt kapott laboreredmények alapján kapjanak diagnózist, majd kezelést az embereket. Ráadásul ez az intézmény a járványügy egyik központja is. Ehhez képest a hvg.hu arról ír: a laborokban úgy dolgoznak veszélyes vírusokkal, hogy nincs elég fertőtlenítőszer és gumikesztyű, de már a gázpalackok is fogytán vannak. A káosz azután alakult ki, hogy a kormány új nemzeti központba szervezte az intézményt, ami papíron október 1-től létezik, de még sincs új munkaszerződése a több száz szakembernek. Ráadásul kormánytisztviselőt csinálnának akár a biológusokból is, ezért űrlapon firtatták, tagjai-e titkos társaságnak vagy erőszakszervezetnek. Később a hvg.hu arról is beszámolt, hogy a Kásler Miklós alá szervezett új Nemzeti Népegészségügyi Központ megmagyarázta, miért fogytak el az alapvető felszerelések az állami járványügyi és diagnosztikai központban: azért, mert a rövid lejárati idő miatt így költséghatékony a megrendelésük.

Borítókép: Illusztráció / Forrás: giphy.com