Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Kisgazdásodó Jobbik: máma már nem hasad tovább?

Kisgazdásodó Jobbik: máma már nem hasad tovább?

A nemzeti radikálisból néppártira fordult, pillanatnyilag legerősebb ellenzéki párt szétesése már a 2018-as választás előtt megkezdődött, de az április 8-i újabb Fidesz-kétharmad után felgyorsult. A Jobbik – Vona Gábor videóbloggerkedő exelnök örökségét egyelőre követő – vezetése kivédett egy puccsot, tűzoltásként kizárt, illetve távozásra bírt első- és másodvonalbeli szakadárokat, a párt jövője mégis bizonytalan, így meglehetősen lefékezve tud csak ráfordulni a következő két választásra: az EP-sre és az önkormányzatira.

Fogynak, mint az LMP, de nem azért

A Jobbik belső konfliktusainak legújabb és leglátványosabb eleme, hogy a Jobbik “vállalhatatlan balliberális fordulata” miatt távozott a pártból a frakcióból már előzőleg kizárt Volner János alelnök és két társa, ráadásul Volner utalt rá, hogy „sok szenny gyűlt össze” a Jobbikban, a fortyogó fazékon hónapokon keresztül ő tartotta rajta a fedőt, ám azt most elengedi. Vagyis

borítékolható: tovább szivárognak a Simicska-kapcsolatról és az ellenzéki együttműködésről szóló hírek, információk, (fél)igazságok.

A Jobbikban zajló folyamatok, ha belülről nem is teljesen azonosak azzal, amelyek az LMP-ben ugyancsak a választások óta látványosan gondot okoznak, a külső szemlélő számára nagyon is hasonló hatással járnak: folyamatosak a belső harcok, egymást követik a kilépések és kizárások, miközben a párt politikai mondanivalója – ha van – elsikkad, népszerűsége pedig csökken.

Volner János alelnök – a frakcióból és a pártból is kiszorult MTI Fotó: Kovács Attila

A Political Capital gyorselemzése is rámutat, hogy a Jobbik válsága akárcsak az LMP-é a választások óta húzódó stratégiai útkeresés újabb állomása. A konfliktus mögött stratégiai nézetkülönbségek állnak, de ez nem egyszerűen a „radikálisok” és a „mérsékeltek” ellentéte. Bár a szembenálló felek egyetértenek a néppárti politika folytatásában, a más pártokhoz való viszonyban gyökeresen eltérnek az álláspontok.

Míg Volner János az önálló, karakteres politika híve volt, a vezetőség a „21. századi pártokkal” együttműködne, ahogyan azt még Vona megtervezte.

Hunyadi Bulcsú, a Political Capital vezető elemzője a Zoom.hu kérdésére ezt azzal egészítette ki: a Jobbikon belüli ellentét azért sem egyszerűsíthető le a „radikálisok” vs. „mérsékeltek” törésvonalra, mert ma is számos olyan politikusuk van, akik – világlátásuk (pl. a romákkal és a zsidósággal kapcsolatos nézeteik) alapján nem nevezhetők mérsékeltnek, még ha az utóbbi időben vissza is vett a párt a szélsőségességéből. Szerinte

“a konfliktus stratégiai és hatalmi jellegű: arról szól, hogy ki és merre irányítja a pártot”.

Úgy vélte, az LMP-hez hasonlóan a Jobbik is “stratégiai útkeresési válságban van a választások óta, míg a többi ellenzéki párt mintha inkább apátiába süllyedt volna.” A konfliktusok hátterében mindkét pártban az a kérdés áll, hogy milyen stratégiával menjenek tovább, mi legyen a viszonyuk más ellenzéki pártokhoz. Hunyadi Bulcsú az LMP és a Jobbik mozgásának összehasonlításakor kitért arra is: közös a két pártban, hogy alapvetően elutasítják az együttműködést a régi baloldali, liberális pártokkal, bár vannak ennél megengedőbb álláspontok, elfogadva például a helyi, egyéni együttműködést.

Végül nem lettek kormányváltó erő Fotó: Cserni Csaba

Hasonlóan vélekedik a két ellenzéki pártot jellemző alap-problémákról Kiszelly Zoltán is. A politológus a Zoom.hu-nak azt mondta, ahogy az LMP-ben, a Jobbikban is egy érték- és irányvita zajlik, ám a hatása fordított: míg a zöldpártból azokat zárták ki, azok léptek ki, akik az ellenzéki koordináció illetve összefogás hívei, a Jobbikból azok szorultak ki hasonló módon, akik éppen, hogy a párt különutas, önálló politikáját támogatják az összefogással szemben.

Sneider: DK-val, Momentummal nem, az LMP-vel igen

Ami az ellenzéki pártokkal való együttműködést illeti, az Index.hu-nak adott friss interjújában egyértelműen fogalmazott Sneider Tamás elnök. Azt mondta, kizár minden együttműködést a Fidesszel, a KDNP-vel, az MSZP-vel, a DK-val és a Momentummal is. Az LMP-vel azonban közös jelölteket is elképzelhetőnek tart az önkormányzati választáson – Puzsér Róbert főpolgármester-jelölt támogatását pedig átgondolja a Jobbik-elnökség. Sneider az interjúban úgy fogalmazott: “a politikai szereplők közül az LMP az a XXI. századi párt, amelyik a Jobbik számára elfogadhatóan változott az elmúlt időszakban, és ok programpontja a Jobbikkal kompatibilis.”

Kiszelly Zoltán amúgy azzal sem vitatkozik, hogy a Jobbik konfliktusának tétje az, ki vezeti a pártot, vagy – ami szerinte talán még fontosabb – “kinél van a kasszakulcs”. A Jobbiknak ugyanis még az Állami Számvevőszék által kiszabott több mint félmilliárdos büntetésével együtt is bőven van anyagi mozgástere, hiszen a legnagyobb ellenzéki pártként tetemes összegű költségvetési támogatáshoz jut – hívta fel rá a figyelmet.

Hogyan tovább a Jobbikon kívül és belül?

A Jobbikból távozók számára kézenfekvő lehet csatlakozni a párt vezetéséért vívott harcban alulmaradt Toroczkai László vezette Mi Hazánk Mozgalomhoz, melynek a frakcióból és a pártból szintén kizárt, most a Volnerékhez hasonlóan független országgyűlési képviselő Dúró Dóra is tagja, ám egyáltalán nem biztos, hogy Volnerék ott kötnek majd ki – ezt maga Volner sem állítja, sőt.

A Toroczkai László vezette Mi Hazánk Mozgalom lehet a kilépő jobbikosok új otthona, ha akarják MTI Fotó: Illyés Tibor

Hunyadi Bulcsú szerint ugyanakkor a Jobbikból kilépőknek, ha folytatni akarják politikai karrierjüket, csatlakozniuk kell egy másik szervezethez, amelyek közül ma a Mi Hazánkban van a legnagyobb potenciál. Úgy véli, az érintettek még kivárnak, és abban bíznak, hogy kilépésük változásokat indít el a Jobbikban. Ha ez nem történik meg, akkor viszont szerinte csak idő kérdése, és csatlakozni fognak a Mi Hazánk Mozgalomhoz.

A Political Capital vezető elemzője arra is felhívta a figyelmet, hogy a Jobbikból kilépők jellemzően szélsőséges politikusok – noha ilyenek továbbra is maradtak a pártban -, és Magyarországon ma az egész szélsőjobboldali szcéna válságban van. Magyarázata szerint azért, mert

“a radikalizálódó Fidesz számos témában kisajátítja a szélsőjobboldali narratívát, és elszívja a levegőt a szélsőjobb szereplők elől”.

Kiszelly Zoltán politológus szerint viszont a Jobbikból kilépők egyáltalán nem biztos, hogy a Mi Hazánkhoz csapódnak, egyelőre “a sötétbe ugrottak”, bár arról is hallani, hogy a Mi Hazánk talán még önálló frakciót is alakíthatna a Parlamentben. Ehhez módosítani kellene az ezt egyelőre lehetetlenné tevő szabályozást, amihez a Fidesz-KDNP támogatása kellene. Kiszelly szerint ez sem elképzelhetetlen, a lépés lehet a Fidesz érdeke is.

Ami pedig a Jobbikot illeti, Hunyadi Bulcsú a Zoom.hu kérdésére felhvíta a figyelmet arra: szervezetileg komolyan megroggyant a párt a kilépések miatt, bár a támogatottsági adatokban ez alig látszik. Miközben a Jobbik korábban a Fidesz után talán a legszervezettebb, a leginkább beágyazott párt volt,

az utóbbi hónapokban 124 önkormányzati képviselő és 9 polgármester hagyta ott a Jobbikot, és komplett helyi szervezetek álltak föl – legalábbis a Mi Hazánk szerint.

Mégis, a Jobbik támogatottsága a választások előtti 10-11 százalékon áll, vagyis a párt valós tagsága és támogatottsága valószínűleg már elszakadt egymástól. A nemrég meghirdetett Nemzeti Ellenállás Kiáltvány szerint a Jobbik az eddigieknél radikálisabb akciókat tervez – tette hozzá Hunyadi Bulcsú. Kiszelly Zoltán politológus szerint “kisgazdásodás” vár a Jobbikra, és ha így folytatják, 2022-ben kiesnek a Parlamentből.

Visszatér-e Vona Gábor a Jobbik élére?

Sokan találgatják most, hogy a jelen helyzet mennyire kedvez a napi pártpolitikától visszahúzódott, bloggerkedő Vona Gábor visszatérésének. Hunyadi Bulcsú emlékeztetett, hogy Vona most is fontos szerepet tölt be a háttérben a pártban, a pártvezetés pedig – kiemelten is Szabó Gábor pártigazgató, Sneider Tamás elnök és Gyöngyösi Márton elnökhelyettes – az ő irányvonalát viszik tovább.

Vona Gábor, a Jobbik volt elnöke: jövés-menésben? MTI Fotó: Kovács Tamás

Úgy vélte, nem tudni, mi volt Vona fejében, amikor a választás után lemondott. Talán az, hogy a 2015 óta követett „néppártosodási” politikába szinte belekódolt konfliktusok megoldása után tér vissza, talán az, hogy az LMP-vel és esetleg Momentummal történő együttműködés tető alá hozása után. Talán csak háttérbe akart vonulni, amíg csillapulnak a személyével kapcsolatos ellenérzések – magyarázta.

Az már csak érdekesség, hogy bár már öt hónapja túl van a Jobbik a választások utáni tisztújító kongresszusán, melyen Sneider Tamást választották Vona utódjaként elnöknek, a Jobbik honlapján néhány napja még mindig Vona Gábor volt a pártelnök. A Zoom.hu írta meg, hogy a honlapon az elnöki köszöntő még mindig Vona tollából volt olvasható, azóta javítottak, és a menüpont most “feltöltés alatt” áll.

Borítókép: A Jobbik kongresszusa 2017-ben / MTI Fotó: Szigetváry Zsolt