Szijjártóék 8,9 millió forintból teremtenek egy munkahelyet

Szijjártóék 8,9 millió forintból teremtenek egy munkahelyet

Tíz hónap alatt 61,8 milliárd forintot osztott szét a külgazdasági minisztérium magyarországi cégek között munkahelyteremtésre. Akad olyan cég, amely egyetlen állást sem hoz létre, mégis kapott közpénzt.

A KSH adatai szerint júliusban a bruttó átlagbér 324 ezer forint volt, ezzel szemben egy új munkahely létrehozását – a Magyarországra települő cégek esetében, az adófizetők pénzéből – 8,9 millió forinttal támogatta a Külgazdasági és Külügyminisztérium. Ez derült ki átnézve a most nyilvánosságra hozott egyedi kormánydöntéseket (ekd).

Ha ezt a két adatot összevetjük, akkor látható, egyetlen munkahely bruttó bérét két évre előre odaadja az állam a beruházóknak azért, hogy megvalósítsák beruházásukat. A 8,9 millió forintos, egy munkahelyre jutó támogatás csak egy átlagos érték: a szubvenció összege 39 millió és 1,7 millió forint között szóródott, sőt, volt több olyan vállalat – a magyar Master Good Kft., a vakcinagyártásban utazó francia tulajdonban lévő Sicta Kft. és a japán Denso Kft. –, amely egyenként úgy kapott több mint egy milliárd forintos támogatást, hogy egyetlen új munkahely teremtését sem vállalta.

A most nyilvánosságra hozott adatok szerint – az év elejétől október közepéig – a Szijjártó Péter vezetése alatt álló külügy összesen 61,8 milliárd forintra szerződött le új beruházások támogatására. Ezen felül a Pénzügyminisztérium a hazai cégeknek tíz milliárd forintos nagyságrendben nyújt szubvenciót beruházások ösztönzésére – így éves szinten az adófizetők száz milliárd forinttal támogatják az új beruházásokat.

Ezen döntéseket elvileg hosszú tárgyalások előzik meg, a milliárdok elosztása átláthatatlan. Így nem teljesen meglepő, de még a legprofibb beruházót, sőt, még a legjobb külügyminisztériumi szakértő számításait is keresztülhúzhatja a magyar munkaerőpiac; a Zoom.hu tud olyan ekd-döntéssel több milliárd forinttal támogatott nyugat-magyarországi beruházásról, ahonnan több száz munkavállaló hiányzik, és jelenleg esély sincs az előteremtésükre.

Az Audi a legdrágább

A legdrágább munkahelyeket a német Audi Hungária Zrt. szállítja a magyar gazdaságnak, a cég 30 új, kutatás-fejlesztéssel foglalkozó munkahely létrehozását ígérte, erre kapott a külügytől 1,2 milliárd forintot, vagyis munkahelyenként 39 millió forintot. Az átlagnál jóval nagyobb összeget az magyarázza, hogy az Audi nem gyártást, hanem – a munkaerő-piaci szempontból sokkal értékesebb – K+F tevékenységet hoz Magyarországra. (Igaz, a nyugat-magyarországi régióba már nincs értelme gyártást vinni, ugyanis a szabad munkaerő lényegében elfogyott.)

A második legnagyobb egy állásra jutó támogatást elnyerő Zoltek Zrt. nem fejlesztést, hanem termelést hoz Magyarországra – erre fizet a külügy állásonként 22,8 millió forintot. (A cég összesen 8,1 milliárdot nyert el.) A japán társaság a világ egyik meghatározó szénszálgyártója, magyar cége Nyergesújfaluban található. A bővítéssel 357 új munkahelyet teremtenek – már, ha sikerül minden munkahelyre találniuk embert.

Nyergesújfalu a Dunakanyarban található, ahol erős a szlovák cégek elszívó ereje – ugyanis ma már jobban megéri a magyar munkásoknak a határ túloldalán dolgozni, mint idehaza.

Idén a harmadik legdrágább munkahelyteremtés a pécsi Magnus Aircraft Zrt.-hez köthető: 105 állás létrehozását vállalták, összesen 2 milliárd forintért. A cég így 19,7 millió forintból gazdálkodhat per darab, ami felér egy igazi kockázati befektetéssel. A Magnus kétszemélyes elektromos repülőgépeket fejleszt és gyárt, ám a cég egyik prototípusa a Pécs-Pogányi repülőtérről felszállva lezuhant májusban, két ember halálát okozva. A balesetvizsgálók nem tudták megállapítani, hogy mi volt a tragédia oka.

Debrecen lett az új kiemelt célpont

A legnagyobb egyösszegű támogatást – 8,1 milliárd forinttal – a már egyszer megnevezett Zoltek Zrt. beruházása kapja. A 8,1 milliárd forintos egyedi támogatás az „örökranglistán” is előkelő helyett szerezne – igaz, a Mercedes kecskeméti gyárához adott 22,1 milliárd forintos támogatástól messze esik.

Idén a második legnagyobb támogatást a Krones Hungary Kft. kapta új, debreceni üzemének létesítéséhez. A Krones a világ meghatározó palackozógép-gyártója, a német cég 15 milliárd forintos beruházás keretében 500 új munkahelyt létesít. Vagyis a külügyben jónak látták kifizetni a gyár egyharmadát vissza nem térítendő támogatásban – ami nagyon komoly közpénzrészt jelent. A támogatás tényét – ha annak intenzitását nem is – védhetőbbé teszi, hogy a fejletlenebb kelet-magyarországi régióba visz új munkahelyet, bár ebből a szempontból Debrecen is kezd túltámogatottá válni.

A harmadik legnagyobb összegű támogatást a Leisztinger Tamás érdekeltségébe tartozó ECM-Clean Hungary Kft. kapta, összesen 3,9 milliárd forintot. A milliárdos-nagyvállalkozó tulajdonában lévő sajókeresztúri cég 10 milliárd forintos beruházással autóipari, repülőgépipari beszállító lehet, elsősorban kohászati tevékenységet folytatnak majd. A cég az Arago-csoporthoz tartozik, és 352 új állást teremthet a hátrányos helyzetű régióban.

Az idei negyedik legnagyobb támogatást a Thyssenkrupp Kft. kapta 3,8 milliárd forint értékben – ezzel a rugó- és stabilizátor gyártásra készülő cég 250 új állást hozhat létre, hol másutt, mint Debrecenben. A beruházás teljes értéke 35 millió euró – vagyis 11,3 milliárd forint –, ez esetben is az adófizetők állják a költségek harmadát.

A mostani listában még nincs benne a BMW, miután a napokban derült ki, hogy a vállalat egy milliárd eurós ( 310-330 milliárd forintos) új gyárához összesen 12,3 milliárd forintos támogatást ad a kormány – ezzel 1000 új munkahelyet teremt. A debreceni megállapodás még ennél is többe kerülhet az adófizetőknek: ugyan a város számos kulcsra kész, ipari ingatlannal rendelkezik, az önkormányzat mégis 44 milliárd forintos hitelt vett fel a leendő gyár telephelyének fejlesztésére. A kiszemelt terület nagy része mezőgazdasági terület. A hitelhez ráadásul a kormány garanciát nyújtott – azt még nem tudni, hogy a leendő ipari park milyen formában kerül át a bajor autógyár tulajdonába.

Jutott a magyar milliárdosoknak is, de a NER-elit kimaradt a szórásból

A külügy elsősorban a külföldi cégek magyarországi beruházásaira ad pénzt – de jó pár magyar tulajdonú vállalkozás is kormányzati támogatást kaphat. Ilyen a már idézett pécsi elektromos repülőgépgyár 2 milliárddal és a magyar milliárdos, Bárány László tulajdonában álló, már említett Master Good Kft. 3,3 milliárddal. Illetve, szintén ide sorolható a Leisztinger Tamáshoz köthető ECM-Clean Kft. is.

Ugyanakkor az idei támogatotti listán nem tűntek fel a „klasszikus” NER-milliárdosok, pedig az elmúlt években Mészáros Lőrinc vagy Hernádi Zsolt vállalatai is részesültek ekd-szubvencióban.

Nyitókép: Oliver Zipse, a BMW Group igazgatótanácsának gyártásért felelős tagja (elöl b) és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (elöl j) kezet fog, miután aláírták a BMW debreceni gyárberuházásának támogatásáról szóló megállapodást a Debreceni Egyetemen/MTI Fotó: Czeglédi Zsolt