Az Orbán-kormány öt leglátványosabb lenyúlása

Az Orbán-kormány öt leglátványosabb lenyúlása

Bár a lakástakarékok egy nap alatt való kicsinálását egyelőre nem tekinthetjük klasszikus lenyúlásnak, mégis beleillik abba a sorba, amit az Orbán-kormánytól az elmúlt nyolc évben megszoktunk. Magánnyugdíj, trafiktörvény, szerencsejáték, földprivatizáció, italautomaták – van kedvenc lenyúlása? Szavazzon!

Mint megírtuk, rövid vita után elfogadta a kormánypárti többség a hétfőn váratlanul benyújtott, a lakástakarék-pénztári megtakarítási forma kivégzését célzó javaslatot. Ezzel megszűnt az állami kedvezmény, ami természetesen nem tekinthető klasszikus lenyúlási formának. Elgondolkodni azonban érdemes, hogy milyen hasonló megoldások születtek 2010 óta. Összesen hatot vizsgálunk, ön pedig szavazhat arról, hogy melyik a “kedvence”.

1. Magánnyugdíjpénztár

Nem sokat várt a második Orbán-kormány a mai napig egyik legnagyobb botrányának számító intézkedésével. 2010 novemberében indították el a magánnyugdíjpénztárak államosítását. Lényege, hogy aki hagyta magát visszaléptetni az állami nyugdíjrendszerbe, annak garantálták az egyéni számlavezetést. Magyarul, az egyéni számlanyitásért cserébe arra kérték a tagságot, hogy lépjenek vissza az állami nyugdíjrendszerbe, ezzel lehetővé téve, hogy az állam rátegye a kezét a mintegy 3 ezer milliárd forintos nyugdíjpénztári vagyonra. A részletes szabályozást a kormány 2011 novemberében fogadta el.

Keresztbe tehettük a kezünket Forrás: Pexels

Aki nem lépett vissza az állami rendszerbe, állami nyugdíjjogosultságát elveszítette, illetve a magánpénztári 9,5 százalékos járulékot sem írták jóvá magánpénztári számláján – hanem azt a költségvetésbe utalták volna.

A visszaléptetés automatikus volt, a “nyugdíjpénztár-választás szabadságáról” szóló törvény szerint, aki a magánkasszánál akart maradni, annak azt személyesen kellett jeleznie az államnál. A mintegy 3 millió magánpénztári tag mintegy 97 százaléka visszalépett az állami rendszerbe. Azóta egyértelművé vált, hogy a mintegy – állam által lenyúlt – 3 ezer milliárd forint eltűnt, felszívódott, pontosabban a költségvetés folyó kiadásait fedezte, vagyis rövid úton felélte az állam.

2. Földprivatizáció

Talán egyetlen jogszabályt sem kísért akkora tiltakozás, mint a 2013-ban bevezetett földtörvényt, ami miatt még kormánypárton belül is ellentétek robbantak ki. Ángyán József, aki 2010 és 2012 között fideszes földművelésügyi államtitkár volt, azóta is folyamatosan jelentet meg újabb bizonyítékokat arról, miért ez az egyik legnagyobb lenyúlás 2010 óta. A földtörvény a kormány indoklása szerint azért született, hogy ezzel korlátozzák a külföldi gazdasági társaságokat, ne vásárolhassanak fel nagyobb méretű mezőgazdasági területet Magyarországon.

Mészáros, a földműves MTI Fotó: Földi Imre

Fenntartották azonban a kényszerhasznosítást, ezzel nyilvános pályáztatás nélkül, kedvezményes bérleti díjért adható föld. A törvény lehetővé teszi az állami, az önkormányzati földek használatának átengedését anélkül, hogy ahhoz mezőgazdasági igazgatási szerv a hozzájárulását adná. A megpályázható birtokhatárt a korábbi 300 hektár helyett 1200 hektárban maximálták, a papírokat titkosították, a pályázók számára pedig titoktartási kötelezettséget írtak elő. A pályázatok elbírálásakor a gazdálkodási terv szakmai és gazdasági megalapozottsága esett legnagyobb mértékben a latba.

Ángyán József szerint az összes nyertes közül kimagaslik négy csoport:

Mészáros Lőrinc, a Csákvári Mg. Zrt. vezérkara és családtagjaik, Gerzsánszki Lajos vállalkozó családjának borsodi és szabolcsi cégei, valamint a Csongrád megyei Héjja Testvérek Kft.

3. Szerencsejáték

A parlament 2012-ben tiltotta be a pénznyerő automatákat, 2013 decemberében pedig elfogadtak egy törvényt, amelynek értelmében lehet kaszinókat működtetni – ötszázezer lakosonként egyet. A Nemzetgazdasági Minisztérium később a tizenegy kaszinókoncesszió közül ötöt – budapesti, illetve Pest megyei kaszinók működtetésére – az Andy Vajna érdekeltségébe tartozó Las Vegas Casino Kft.-nek ítélt meg. Két további kaszinóüzemeltetési engedély – egy debreceni és egy nyíregyházi kaszinó nyitására – Szima Gáborhoz, a debreceni focicsapat tulajdonosához került.

Kevesen, de ők nagyon jól jártak MTI Fotó: Komka Péter

4. Trafikok

A dohányáruk kereskedelme állami monopólium lett, amelyet koncessziós üzletek végezhetnek. Az átalakítás 2013-ban botrányos körülmények között ment végbe. A pályázat alatt változtattak a feltételeken, átláthatatlan kiválasztási szempontokat határoztak meg, rengeteg polgármesterhez, rokonhoz, kormánypárti képviselőhöz köthető nyertes került ki a pályázók közül. A Népszabadság gyűjtése szerint összesen 1500 trafikos köthető valamilyen módon a kormányhoz. A legnagyobb nyertes a vásárhelyi Conintental Zrt., aminek vezetője minden bizonnyal minimum látta a törvényjavaslatot, amit aztán Lázár János adott be.

5. Ételutalványok

Az Orbán-kormány 2012-ben az Erzsébet-utalvánnyal, illetve a Szép-kártyákkal kiszorította a magyar utalványpiacról az addig vezető külföldi multicégeket. Az akkor életbe léptetett adószabályok szerint minden béren kívüli juttatás után 51 százalékot kellett adózni, csak az újonnan bevezetett utalványok adója lett kedvezményes, 31 százalékos. Ezzel gyakorlatilag megszüntették a korábban népszerű megoldásokat kínáló Sodexo Passt, a Le Chèque Déjeuner és a Ticket Restaurantot. Az állami átalakítás után kevesebbet költenek a cégek ilyen juttatásokra, mert nőttek az adók, és részben a jutalékszint is csökkent. A kormány azóta is súlyos bírságokat kap az Európai Uniótól a külföldi cégek üzleti tevékenységének korlátozása miatt, illetve tízmilliárd forintos kártérítést fizettek ki az egyik érintett cégnek.

5+1: Ital- és ételautomaták

Jóval szűkebb réteget érint, mint az eddig felsoroltak, de a módszer miatt így is tanulságos, ahogy a kormány az étel- és italautomatákra rátette kezét – pontosabban azokat az adóhatósággal összekötő kommunikációra. Még a Magyar Nemzet számolt be arról, hogy a francia hátterű Sagemcom Magyarország 2,4 milliárd helyett 3,9 milliárdért telepíti majd az automata felügyeleti egységeket. A lap a Közbeszerzési Értesítőből vette észre tavaly, hogy a cég alvállalkozókat is igénybe vesz, köztük a Rogán Antal propagandaminiszter elektronikus aláírási szabadalmát is jegyző MobilSign Kft.-t. A cég egyetlen tulajdonosa pedig Kertész Balázs belvárosi ügyvédnek, Rogán Antal egyik legfőbb bizalmasának egykori felesége, Pozsgai Petra.

Kevés embert érintett, de látványos volt Fotó: Halász Nóra

Az ügy másik érdekessége, hogy a Magyar Postának az automata felügyeleti informatikai rendszerének kialakításához egy tanúsítványra volt szüksége, amelyet a Rogán Antal feltalálótársaihoz köthető Hunguard Kft. adott ki. Ennek a cégnek az egyik tulajdonosa Csík Balázs, a MobilSign Kft. ügyvezetője is.

 

Borítókép: MTI-Mohai Balázs