Olyan súlyos évek jöhetnek, amelyekre évtizedek óta nem volt példa

Olyan súlyos évek jöhetnek, amelyekre évtizedek óta nem volt példa

Az elmúlt három évben drasztikusan megnőtt az éhező emberek száma, ezzel párhuzamosan emelkedik a túlsúlyos felnőttek száma is. Hamarosan több elhízott ember lesz a világon, mint alultáplált. Minden kilencedik ember éhezik, minden nyolcadik túlsúlyos. Az október 16-ai Élelmezési világnapon 21 cég érezte úgy, hogy adományával segíti a nehéz sorsúakat.

Október 16-án van az Élelmezési világnap, 1945-ben ezen a napon alapították az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetet (FAO) Québecben. A szervezet 1979-es római ülésén döntött úgy – egyébként magyar határozati javaslat alapján -, hogy alapításának dátuma egyben az emberiség nagy részét sújtó élelmezési gondokra fókuszáló világnap legyen.

A szervezet munkája nem eredménytelen, évről évre egyre többen ismerik a kezdeményezést, és folyamatosan több szervezet igyekszik tenni a fennálló állapotok ellen. Mégis az optimizmusra okot adó 2015 év után ismét növekszik a probléma, ráadásul most olyan súlyos évek jöhetnek, amelyekre nagyon rég nem volt példa. A világ évtizedek óta nem tapasztalt éhínség felé halad, az elmúlt három évben drasztikusan megnőtt a nélkülöző emberek száma, annyira, hogy már sürgős beavatkozásra van szükség.

Minden kilencedik ember éhezik, minden nyolcadik túlsúlyos

Minden kilencedik ember éhezik a világon. Míg 2016-ban 804 millió éhezőt tartottak számon, addig 2017-ben már 38 millióval többet, azaz 842 milliót. Ezzel párhuzamosan viszont 672 millió ember küzd túlsúllyal, ez a világ lakosságának 13 százaléka.

A FAO 2030-at tűzte ki céldátumként, hogy felszámolja az éhezést világszerte, azaz megvalósítsa a Fenntartható Fejlődési Célok éhezésre vonatkozó pontját.

„Ha 2030-ra egy éhség- és alultápláltságmentes világban szeretnénk élni, fejlesztenünk kell az élelmiszer-ellátó rendszereinket, illetve javítanunk kell az emberek megélhetési lehetőségein, válaszul az éghajlatváltozásra és a szélsőséges időjárásra”

– szerepel a FAO jelentésének előszavában.

A klímaváltozás is nagy szerepet játszik abban, hogy világszerte nő az éhezők száma. A globális felmelegedés befolyásolja az esőzéseket, a mezőgazdasági idényeket, aszályokat, áradásokat stb. Ezért van, hogy az éghajlati szélsőségeknek kitett országokban magasabb az alultápláltak száma. A klímaváltozás miatt ráadásul az olyan fontos élelmiszerek termelése is visszaesik, mint a búza vagy a rizs. Az éhezés másik oka a fegyveres konfliktus, ami jócskán jelen van Afrikában és Ázsiában is.

151 millió gyermek nem jut elegendő élelemhez

Az éhezés nő, a fejlődésben visszamaradt gyerekek száma viszont csökken, igaz, nem olyan mértékben, hogy az megnyugtató lenne. 2012-ben 165 millió öt éven aluli gyermek volt alultáplált, 2017-ben 14 millióval kevesebb, azaz még így is 151 millióan nem jutottak elegendő élelemhez. Ázsiában minden tizedik öt éven aluli gyerek alultáplált, hogy érezzük, ez mit jelent: Latin Amerikában vagy a Karibi térségben „csak” minden századik.

Ezzel párhuzamosan emelkedik a túlsúlyos felnőttek száma is, ma már minden nyolcadik felnőttet érint a világon, Észak-Amerikában a legrosszabb a helyzet, de Afrikában és Ázsiában is fokozatosan terjed a jelenség.

Az alultápláltság és az elhízás gyakran van együtt egyes országokban, de akár családon belül is.

Sokan az ételek magas ára miatt nem jutnak minőségi táplálékhoz, a „szeméttől” pedig híznak, és bár nem éheznek, mégsem mondható egészségesnek a táplálkozásuk.

A nagy élelmiszer importőrországok lakói vannak a leginkább kitéve az elhízás veszélyének. A Fidzsi-szigeteken például 30% fölötti az elhízottak aránya, az okok között a túlzott só-, cukor- és transzsír-fogyasztás szerepel. Becslések szerint ma 2,6 milliárd ember túlsúlyos, míg 2012-ben a népesség 11,7%-át, 2016-ban már 13,2%-át érintette.

„Ha nem cselekszünk sürgősen az elhízás megfékezése érdekében, hamarosan több elhízott ember lesz a világon, mint alultáplált.

Az elhízás globális, járványszerű terjedésének számos oka van, és ezek közül az egészségtelen táplálkozás a legjelentősebb. Jó példák erre a gyorséttermi ételek. Ezek alacsonyabb áron és könnyebben beszerezhetők vagy elkészíthetők, mint egészséges és friss társaik, ami különösen a városi szegények esetében fontos szempont. Fogyasztásuk komoly költséget ró a társadalomra, miután az elhízás növeli egyes nem fertőző betegségek kockázatát, mint a szívbetegség, agyvérzés, cukorbetegség és egyes rákos megbetegedések. Olyan nemzeti törvényekre van szükség, melyek az egészségeset és a helyit támogatják, valamint arra ösztönzik a magánszektort, hogy egészségesebb élelmiszereket állítson elő”

– mondta José Graziano da Silva, a FAO főigazgatója egy Rómában tartott szemináriumon szeptemberben.

15 OCTOBER 2018, ROME ITALY – CFS 45 Side Event – Transforming food and agriculture to end extreme poverty and hunger, FAO Headquarters, (Green Room).

A főigazgató szerint kiemelten kell foglalkozni az elvándorlással, amelynek véleménye szerint biztonságos, rendezett és legális keretek között kell zajlania, koherens migrációs, mezőgazdasági és vidékfejlesztési szabályozásra van szükség.

„Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a migrációval járó kihívásokat és költségeket.

A cél az lenne, hogy a migráció az egyén választása legyen, ne kényszer, valamint, hogy a pozitív hatásokat maximalizáljuk, a negatívak minimalizálása mellett” – zárta beszédét a FAO főigazgatója.

Bár a hírekben a nemzetközi migrációról hallani többet, a belső mozgás sokkal nagyobb tömegeket érint: a fejlődő országokban több, mint 1 milliárd ember hagyta el lakóhelyét, de az országot nem – ezen mozgások 80%-a érintette a vidéki térségeket.

Európa pozitív példa – egyelőre

„Magyarországon és Európában ideális az élelmezési helyzet, nincsenek olyan problémák, mint Ázsiában vagy Afrikában. Nincsenek pontos adataink a hazai éhezés mértékéről, mert 5 százalék alatt van, ami jónak mondható. Nálunk inkább a minőségi éhezés jelent problémát, sokan nem jutnak megfelelő minőségű, tápláló élelmiszerhez. Gyakoriak a mikrotápanyag-betegségek és nagy problémát okoz az elhízás és az abból fakadó szívbetegségek, rákos megbetegedések, valamint a cukorbetegség. Kiemelten kell figyelnünk arra, hogy az 5 éven aluli gyermekek ne hízzanak el”

– mondta Plántek Lea. A FAO kommunikációs munkatársa a Zoom.hu-nak hozzátette, a 2030-as céldátum kicsit közelinek tűnik most, a FAO 2015-ben jelentette be, hogy csökkentette az éhezést, de azután, hogy a világ még nagyobb kötelezettséget vállalt, egyre rosszabbak lettek a mutatók.

„Az elmúlt három évben sajnos nőtt az éhezők száma. Nagy levegőt kell venni, nagy lépésekre van szükség.”

Hogy sok vagy kevés, nézőpont kérdése, idén 21 magyar és nemzetközi cég csatlakozott a FAO és a Magyar Élelmiszerbank Egyesület által közösen szervezett adománykonvojhoz. A kezdeményezés az élelmiszerrel való pazarló bánásmódra és a táplálkozási problémák kettős terhére hívja fel a figyelmet. Idén összesen 30 tonna élelmiszert gyűlt össze, az adományok október 16-án érkeztek meg a Hősök terére.

Fotó: Halász Nóra (Kattintson a képre a galériáért!)

Az eseményen felszólaló Vladimir Rakhmanin FAO főigazgató-helyettes és Európáért és Közép-Ázsiáért felelős regionális képviselő szerint is van még mit tenni:

„Az éhezés elleni küzdelemben új kihívások jelentkeznek. Egy pozitív időszakot követően ismét terjed a krónikus éhezés és az alultápláltság, visszavetve több évtized munkáját. Tetteink alakítják a jövőt, sugallja az Élelmezési világnap idei fő üzenete. Itt az ideje, hogy megújítsuk elköteleződésünket a fenntartható, éhezés- és táplálkozási problémáktól mentes jövő iránt.”

Minőségi táplálék, tudatos hozzáállás, modern mezőgazdaság

Annak ellenére, hogy Magyarországon még nem kell kongatni a vészharangokat, soha nem késő tudatosságra nevelni a lakosságot.

„Az Élelmiszerbank nagyon fontosnak tartja az Élelmezési világnap kapcsán hangsúlyozni, hogy mindenki tehet a pazarlás ellen, legyen az nagyvállalat, magánszemély, civil szervezet vagy hatóság. A fogyasztók számára felvilágosító kampányokat, szemléletformáló akciókat szervezünk, a kapcsolódó szabályozó hatóságokkal szoros munkában dolgozunk együtt a megoldáson. Erről szól ez a nap is, hogy megmutassuk, a kormányzat, a FAO, az élelmiszeripari és kereskedelmi cégek, valamint az Élelmiszerbank összefogva tudnak változást hozni”

– mondta Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke.

Oarvecz Márton, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) elnöke szerint fő célkitűzésük, hogy a helyi termelés és értékesítés támogatásával javítsák a vidéken élők életkörülményeit:

„Arra törekszünk, hogy a vidéki kistermelőknek és családi gazdálkodóknak olyan kedvező környezetet teremtsünk, melyben hozzájutnak a szükséges erőforrásokhoz és piacokhoz, így képesek megfelelő életszínvonalat biztosítani saját maguk számára.”

Fotó: Halász Nóra (Kattintson a képre a galériáért!)

Mi még megnyugodhatunk, de a veszélyeztetett kontinenseken sürgős közbelépésre van szükség, kiemelt figyelmet kell fordítani a csecsemőkre, az öt éven aluli gyermekekre, az iskolásokra, a kamasz lányokra és nőkre, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékhoz jussanak. Ehhez az egyének tudatos hozzáállása mellett fejleszteni kell a tápanyagszegény mezőgazdaságokat, a jó és biztonságos minőségű ételt biztosító élelmezési rendszereket, illetve nagyobb támogatást kell nyújtani a klímaváltozás elleni harchoz és alkalmazkodáshoz.

Az adománykonvojban részt vevő cégek:

AccorHotels Magyarország, Aldi Magyarország Élelmiszer Bt., AmRest Kft. – KFC, Auchan Magyarország Kft., Bonafarm Zrt., Budapesti Nagybani Piac Zrt., Coca-Cola HBC Magyarország Kft., Detki Keksz Kft., Gyermelyi Zrt., Heineken Hungária Sörgyárak Zrt., Kedvenc Kereskedőház Zrt., Kometa 99 Zrt., METRO Kereskedelmi Kft., Nestlé Hungária Kft., Nutricia Early Life Nutrition, Peck-Snack Kft., Penny Market Kft., Rauch Hungária Kft., Soós Tészta Kft., Tesco-Global Áruházak Zrt., Univer Product Zrt