Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

A magyar közbeszerzések 60 százaléka korrupciógyanús, nem áttekinthető

A magyar közbeszerzések 60 százaléka korrupciógyanús, nem áttekinthető

A kutatók 193 ezer 2005- és 2018 közötti közbeszerzést vizsgálták át. A legrosszabb a helyzet 2012-ben volt, de a számok alapján még mai visszasírhatjuk a „korrupt” 2000-es éveket.

Korrupció Kutató Központ ( CRCB) kielemezte a 2005-2018 közötti közbeszerzések adatait, ami 193 661 szerződést jelent. A szerződések számának évenkénti alakulása a politikai ciklusok érvényesülésére utal: választási években megugrik a megkötött közbeszerzési szerződések száma. Az adathiányok vizsgálata arra mutat, hogy 2008 óta örvendetes módon folyamatosan csökken az adathiányokkal közölt közbeszerzési szerződések aránya. Ez a tendencia azonban mintha megtörni látszana 2015 után, sőt 2017-ben a korábbi 20 százalékról 24 százalékra nőtt az adathiányos szerződések aránya. Ezen túl egyértelműen rossz jel az is, hogy 2017 óta újra nőtt az olyan közbeszerzési szerződések súlya, amelyeknél egyszerre több szerződéses jellemző adata hiányzik – olvasható a jelentés összefoglalójában.

Az EU által finanszírozott szerződések aránya 2005-2008 között 10-20 százalék között mozgott, majd 2009-2015 között a szerződéseknek már 30-50 százalékát finanszírozta az EU. 2016-ban nagymértékű visszaesést látunk, majd 2017-2018-ban újra nőtt az EU által finanszírozott szerződések aránya (13 százalékról 22-23 százalékra). Lehet, hogy ez a jelenség is a politikai ciklusokkal áll kapcsolatban, de az is, hogy a hétéves EU-s tervezés ciklusok hatása áll a jelenség mögött. A közbeszerzések versenyerőssége erősen csökkent 2005-2012 között az versenyerősség mutató (ICI) szerint. Ez a tendencia megállt 2013-ban, majd a versenyerősség növekedésnek indult. 2018 ebből a szempontból egy újabb váltást jelez: az első nyolc hónap adatai alapján a versenyerősség újra csökkenni kezdett a magyar közbeszerzéseknél – írják a kutatók.

2005-2009-ban a közbeszerzési eljárások eredményeként a megkötött szerződések 70- 80 százalékát kötötték meg olyan eljárási rendben, amely Korrupció Kutató Központ ( CRCB) szerint transzparensnek tekinthető.

Később, 2008 után, ez az arány meredeken csökkent és mélypontja 2011 májusára tehető (12 százalék). Ezt követően nőtt és 2012-2018 között nagy ingadozások mellett gyakorlatilag nem változott, 39-40 százalék körüli azon szerződések aránya, amelyeket transzparens, hirdetmény közzétételével induló eljárások nyomán kötöttek meg.

A verseny nélkül megkötött szerződések arányát nagyfokú stabilitás jellemezte az időszak során. 2005 kivételével, amikor a verseny nélkül megkötött közbeszerzési szerződések aránya 22 százalékvolt, ez az arány mindvégig 30-35 százalék körül ingadozott.

Míg 2016-17-ben csökkenő tendenciát lehetett látni, azaz nőtt a verseny mellett megkötött szerződések súlya, addig 2018-ban ez a pozitív tendencia megfordulni látszik: 2018-ban újra nőtt azon szerződések aránya, amelyeket nem előzött meg verseny.

A korrupciós kockázati mutató (CR2) a korrupciós kockázatok erőteljes növekvő tendenciáját jelzi 2005-2012 között, majd ezt követően e kockázatok viszonylag magas szinten való stabilizálódását láthatjuk. 2015 óta minimális csökkenés érzékelhető, mivel a mutató éves értéke 0,47-ről 0,43-ra csökkent, de az egyáltalán nem látszik, hogy a mutató érdemben közelítene a 2006-2008-as évek viszonylag alacsony szintjéhez.