Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Tovább bonyolódik a kerti kutak engedélyezése – szigorúbb szabályok jönnek 

Tovább bonyolódik a kerti kutak engedélyezése – szigorúbb szabályok jönnek 

Ősszel újfent a parlament elé kerül a kerti és mezőgazdasági kutak engedélyezésének ügye. Az agrárkamara azért lobbizik, hogy az érintettek újabb két év haladékot kapjanak, de az Alkotmánybíróság döntéséből az következik, hogy a meglévő kutakat előbb-utóbb engedélyeztetni kell.

Az érvényes vízgazdálkodási törvény szerint az elmúlt évtizedekben illegálisan fúrt kutak legalizálását idén december 31-ig kérhetik az érintettek. Az engedélyeztetés elvileg ingyenes, ám a különböző szakértői díjak miatt a költségek simán meghaladhatják a százezer forintot is. Az elmúlt hetekben több önkormányzat is kampányt indított, hogy a lakosság jelentse be az illegális létesítményeket, ugyanis a vonatkozó jogszabály szerint ennek hiányában magánszemély esetében akár 300 ezer forintos, cégek esetében akár egymillió forintos vízgazdálkodási bírságot is kiszabhatnak.

Mivel az elmúlt hónapokban sem indult meg ezen kutak engedélyeztetése, az agrárkamara azért lobbizik a kormánynál, hogy a bejelentési moratóriumot 2020. december 31-ig tolják ki – így további két évet kapna a több százezer érintett. Ráadásul egy törvényjavaslat mindenképp a parlament elé kerül a következő hetekben, ugyanis az Alkotmánybíróság – Áder János köztársasági elnök kezdeményezésére – megsemmisítette a vízgazdálkodási törvény azon módosítását, amely szabad rablást biztosított minden magánszemélynek és cégnek, ha fúrt kútjának mélysége nem érte el a 80 métert.

Az agrárkamarához csatlakozott a napokban jövő nemzedékek szószólója Bándi Gyula, aki felkérte a kormányt és az Országgyűlést, hogy a jogbiztonság érvényesülése érdekében haladéktalanul intézkedjen az engedély nélkül létesített kutak bírságmentes engedélyeztetési határidejének ésszerű mértékű meghosszabbításáról. A jövő nemzedékek szószólója ezért üdvözölte az Alkotmánybíróság határozatát, amely alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette az elfogadott, de ki még nem hirdetett törvénymódosítást. Az Alkotmánybíróság döntése azonban azzal a nem kívánt mellékhatással is járt, hogy megmaradt az a korábbi jogi helyzet, amely a kutak legalizálását csak 2018 év végéig teszi lehetővé. A jogbiztonság fontos eleme, hogy az állampolgárokra és gazdálkodókra csak reális, teljesíthető határidővel lehet kötelezettséget róni. Ők a törvényalkotást övező viták alapján joggal számíthattak a kutak fennmaradásának engedélyeztetésére vonatkozó határidő akár jelentős meghosszabbítására.

Megfúrta az Alkotmánybíróság a törvényt, ami lehetővé tette volna az engedély nélküli házi kutak fúrását

Alkotmányellenes a vízgazdálkodási törvény júliusban megszavazott módosítása, mondta ki Áder János köztársasági elnök indítványa nyomán az Alkotmánybíróság (Ab) szerdán közzétett határozatában.

Egy biztos: nagyobb szigor jön a kertekben

A megsemmisített jogszabály helyébe lépő javaslatokat a kormány a napokban tárgyalja, és ezt az alkalmat használta fel a Nemzeti Agrárkamara arra, hogy lobbizzon: bármilyen szabályozás is születik, az csak 2020. december 31-e után lépjen életbe. A kútliberalizációs erők képviselője a kormányban Lázár János egykori miniszter volt, ám távoztával könnyen meglehet, hogy a kormány a keményebb, ám józanabb irányba fordul – vagyis újra egyfajta engedélyhez köti a kútfúrást.

Erre kötelezi a kormányt az Alkotmánybíróság határozata is, amely kimondta, hogy a jövő generáció érdekeit védenie kell a kormánynak a vízkészlet-gazdálkodás során – sőt, ez az elsődleges kötelessége. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) közös elnökségi ülésén szeptemberben részt vett Áder János is, ahol a felek egyetértettek abban, hogy a meglévő fúrt kutakat nyilvántartásba kell venni, újakat pedig csak vízügyi-vízgazdálkodási szakember bevonásával lehessen létesíteni – mondta az eseményt követő sajtótájékoztatóján Jakab István, a Magosz elnöke.

Költséges dolog egy kút legalizálása, a szegényebbeknek ráadásul drágább

Szakértők szerint a készülő szabályozásnak különbséget kell tennie a házi használatú és a mezőgazdasági célú kutak között, de még a kerti kutak esetében is meg kell különböztetni a fogyasztási és/vagy locsolási célú vízkivételt. Ahogy érvelnek: nem lehet egy kalap alá venni azt a szegény tanyasi embert, aki vezetékes víz hiányában kénytelen a fúrt kút vizét fogyasztani, és azt a belterületi lakost, aki spórolás miatt a kerti kútról tölti fel a kerti medencéjét. A jelenlegi szabályok szerint az ivóvíz-fogyasztásra is használt kutak engedélyeztetése költségesebb, mert a vízjogi eljárás mellett akkreditált vízminőségi ellenőrzés is szükséges – termesztésen ezen szakértői eljárások költségeit a kút tulajdonosa viseli.

A “sima” vízjogi engedélyeztetés sem egyszerű, a már meglévő kutak legalizálásához a Magyar Mérnöki Kamara akkreditált tervezőmérnöke által elkészített tervdokumentációra van szükség, sőt szakértőként még a katasztrófavédelmet is be kell vonni, annak megállapításra, hogy a kút nem veszélyeztet karsztvizet, az ugyanis külön védelmet igényel.