Tetemes uniós támogatáshoz jutott Mészáros Lőrinc agrárcége

Tetemes uniós támogatáshoz jutott Mészáros Lőrinc agrárcége

Az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések során az elvileg 300 hektárnál kisebb gazdálkodókat előnyben részesítik. Egy csaknem 400 milliós szubvenció azért becsúszott a Búzakalász 66 Kft.-nek is.

Újabb tetemes uniós forráshoz jutott hozzá Mészáros Lőrinc agrárcége, a Búzakalász 66 Kft. Az uniós pályázati értesítő szerint a vállalat számára szeptember elején csaknem 400 millió forintot ítéltek meg. (A Búzakalász mögött részben az az idén februárban gründolt Talentis Agro Zrt. áll, amelyben Mészáros Lőrincet vezérigazgatóként tüntették fel.) A tájékoztatás nagyon sok részletet nem fed fel, mindössze azt közlik, hogy a Búzakalász 66 Kft. az „agrár-környezetgazdálkodási kifizetés” keretében jutott hozzá a tetemes summához. Egyéb más megjegyzést hosszabb keresés után sem találtunk. Így a „projekt összefoglalásáról”, a „szerződés adatairól”, a „projektvégrehajtás adatairól”, de a „kifizetés adatairól” sem található semmi. Az viszont kiderült, hogy a szóban forgó 398,2 millió forint nem csak első látásra mondható komoly összegnek.

Az eddigi agrár-környezetgazdálkodási kifizetéseket végignézve ugyanis kibukik, hogy

idén ez a második legnagyobb megítélt tétel.

A pályázati lehetőség 2015-ös megnyitása óta pedig a 11. legnagyobb összegről van szó. (A sort egyébként a Csányi Sándorhoz köthető Dalmandi Mezőgazdasági Zrt. vezeti 2,1 milliárddal 2016-ból.)

A mezőgazdasági célú, uniós pályázatokat jól ismerő forrásunk ugyanakkor több részletre is rávilágított. Hangsúlyozta, hogy nem alanyi jogon járó forrásról van szó, ezt

kizárólag egyedileg benyújtott pályázatok útján lehet elnyerni.

Ahogy fogalmazott, ebben a programban számos célt jelölnek meg a vizes élőhelyek védelmétől az egyes területek fenntartható fejlődésén keresztül az olyan különleges lehetőségig, mint például a túzok zavartalan költésének megteremtéséig. Mindennek megvan a feltételrendszere, amelyet, ha vállal a gazda vagy a gazdaság és teljesít, hozzájuthat a pénzhez.

A program általunk fellelt pályázati kiírása úgy fogalmaz:

„A támogatás fő céljai a vidéki területek fenntartható fejlődésének támogatása, a környezet állapotának megőrzése és javítása, a mezőgazdasági eredetű környezeti terhelés csökkentése, környezetvédelmi szolgáltatások biztosítása, a természeti erőforrások fenntartható használatán alapuló mezőgazdasági gyakorlat erősítése. Kiemelten kívánja továbbá támogatni a biodiverzitás megőrzését a természetes életkörülményeik között (a gazdaságban), a természet, a víz és a talaj védelmét a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakításával, a környezettudatos gazdálkodás és fenntartható tájhasználat kialakításával.”

A támogatás fő céljai közül néhány:

  • a vidéki területek fenntartható fejlődésének támogatása,
  • a környezet (talaj és víz) állapotának megőrzése és javítása a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakításával,
  • a mezőgazdasági eredetű környezeti terhelés kiküszöbölése, megelőzése,
  • a természeti erőforrások fenntartható használatán alapuló mezőgazdasági gyakorlat erősítése,
  • a környezettudatos gazdálkodás és fenntartható tájhasználat tájgazdálkodás kialakításával,
  • az állattenyésztés és a növénytermesztés arányainak javítása, a külterjes állattartás ösztönzésével.

Forrásunk azonban rámutatott, hogy a Mészáros Lőrinc cége által elnyert összeg nagysága jelentős tétel, különösen a program kiírásának szövegét vizsgálva. Utóbbi ugyanis kiemeli, hogy

az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések esetében a 300 hektárnál kisebb területen gazdálkodók előnyben részesítendőek.

Nyomatékosította, hogy a nagyobbakat sem zárják ki, de utóbbiak mindenképpen előnyt élveznek. Az említett, csaknem 400 milliós tételből viszont jól látható, hogy ebben az esetben 300 hektárnál sokkal nagyobb területről van szó. Ez nem véletlen – tette hozzá.

Magyarország a közelmúltban – a gazdálkodók esetében – 1200 hektár fölött megszüntette a földalapú támogatásokat, úgy, hogy ezek a gazdaságok bérkompenzációt sem vehettek igénybe. Ezzel egyedüliek voltunk az unióban, ilyen szigorú elvonást más tagország nem vezetett be. Szakértőnk rámutatott, hogy ez érthetően az említettnél nagyobb területen gazdálkodók számára okozott komoly érvágást.

Lehet ezt szépíteni és mismásolni – fejtette ki –, egyes gazdálkodók esetében az agrár-környezetgazdálkodási kifizetésekből megítélt hatalmas összegek a korábban elvett uniós támogatások kompenzációjaként értelmezhetőek.

Borítókép: Mészáros Lőrinc a Búzakalász 66 Felcsút Kft. bányavölgyi mangalicatelepének avatásán a Fejér megyei Alcsútdobozon. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd