Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Ápolásidíj-emelés: felülvizsgálhatják a jogosultságot

Ápolásidíj-emelés: felülvizsgálhatják a jogosultságot

Civil siker, de sok még a kérdőjel: lesz emelés, de nem mindenkinek egységesen, nem nő azonnal a minimálbér összegére a díj, munkaviszonyról szó sincs, ráadásul a legmagasabb kategóriához felülvizsgálhatják a jogosultságot. Az sem mindegy, ki számít gyereknek.

Talán csak az internetadó bevezetése bukott meg ilyen hirtelen az utcán, mint amilyen gyorsan sikert értek el a civilek – és az őket segítő ellenzéki pártok – tüntetéseikkel, akcióikkal az otthonápolás ügyében. Még akkor is, ha nem teljes a siker és sok még a kérdőjel, pontatlanság a megismert kormányzati tervben. Talán ezt érezve közölték az otthonápolás anyagi és erkölcsi elismeréséért hónapok óta küzdő civil szervezetek, hogy “hatalmas eredménynek” tekintik az otthonápolási díjak emelését, de a kampányt folytatják. A végső cél az összes otthonápoló munkájának elismerése – írta a Lépjünk, hogy Léphessenek Egyesület, a Csak Együtt Van Esély (CSEVE) Csoport és az aHang.

Hónapok óta küzdöttek a civilek

A civilek májusban indítottak online petíciót – amit azóta több, mint 42 ezren írtak alá – azért, hogy az otthonápolást munkaként ismerje el az állam, és legalább minimálbért fizessenek a gondozóknak. A legtöbbször maguk is érintett önkéntesek Magyarország 210 településén további 5625 aláírást maguk gyűjtöttek össze olyan sorstársaiktól, akik helyzetükből adódóan interneteléréssel sem rendelkeznek. Emellett

társadalmi kampányba kezdtek a civilek, hogy bemutassák az otthonápolás sokszor embert próbáló nehézségeit.

Számos cikkben és tévériportban arccal, névvel mutatták be életüket a családok, a száraz adatok így váltak megdöbbentő tényekké, az emberek többsége így értesülhetett róla, hogy milyen küzdelem egy 24 órás gondozásra szoruló ember ellátása havi pár tízezer forintnyi segélyből. Kiderült: az emberek többsége nem is tudta, hogy ma Magyarországon legfeljebb 52 800 forint segélyt kap az, aki éjjel-nappal ápolja beteg hozzátartozóját és hogy áldozatvállalása nem minősül munkának. Minderre a civilek alábbi videója is felhívta a figyelmet, amelyben öt ismert férfi gondozott egy súlyosan sérült kisfiút egy napon át:

Nyilvánvaló volt, hogy nem „csupán” az 50 ezer otthonápoló, de a nem érintett emberek is érdemi változást vártak az ügyben. A Pulzus Kutató reprezentatív nyári felmérése szerint ugyanis a magyar emberek 94 százaléka gondolja úgy, hogy az otthonápolást munkaként el kell ismerni és megfelelő módon bérezni. Mégis, hiába készítettek a civilek és a parlamenti ellenzék – az ügy mellé állt az LMP, a Párbeszéd, az MSZP, a DK és a Jobbik is – törvényjavaslatokat, melyekben sürgették az ápolási díj minimálbérre emelését, illetve az otthonápolás munkaviszonyként történő elismerését, úgy tűnt, a kormány és a Fidesz nem lép.

A civilek és az érintettek többször tüntettek a Parlament előtt az otthonápolás anyagi és erkölcsi elismeréséért Fotó: Veres Viktor

Augusztusban ugyan rendkívüli parlamenti ülést hívott össze ez ügyben is az ellenzék, a Fidesz-KDNP akkor bejelentette, hogy nem vesz részt az ülésen, mert – mint közölték – a kérdésben „már zajlanak az egyeztetések”. Valóban, a nyár folyamán az erőforrástárca képviselői többször egyeztettek a civilekkel illetve érdekvédelmi szervezetekkel a témában – a civilek egy-egy Kossuth téri tüntetése után mintha nagyobb fogadókészséggel -, sokáig mégsem történt előrelépés.

Mi ez, kinek jár és mennyi?

Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Alapösszegű ápolási díjra jogosult, aki súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg 18 év alatti személy ápolását, gondozását végzi. A neki járó alap ápolási díj havi bruttó összege 2018-ban 32 600 Ft. Ennél magasabb, emelt összegű ápolási díjra jogosult, aki fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végzi, de a kiemelt ápolási díjra való jogosultság feltételeinek nem felel meg. A neki járó emelt ápolási díj havi bruttó összege 2018-ban az alapösszeg 150 százaléka, bruttó 48 900 Ft. Ennél is magasabb, kiemelt összegű ápolási díjra jogosult, aki olyan személy gondozását, ápolását végzi, akinek – a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján – rehabilitációja nem javasolt, ezen belül egészségkárosodása jelentős, és önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes, illetve olyan hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, aki után a magasabb összegű családi pótlékot miniszteri rendeletben meghatározott súlyosságú betegségre vagy fogyatékosságra tekintettel folyósítják. A részére folyósítandó kiemelt ápolási díj havi bruttó összege 2018-ban az alapösszeg 180 százaléka, bruttó 58 680 Ft.

Novák Katalin: Jövőre nő az ápolási díj

Végül nem sokkal azután, hogy ismét, immár sokadszorra tüntettek az otthonápolás ügyében a Parlament előtt, megtört a jég: Novák Katalin, a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár október 11-én bejelentette: 2019-től emelkedik a gyermekek után járó ápolási díj összege. Tájékoztatása szerint a kormány döntése értelmében

az ápolásra szoruló gyermekek után járó díj összege egységesen havi 100 ezer forintra nő január 1-jével.

Ez az emelés folytatódik a következő években is, a cél az, hogy 2022-re – három lépésben – ezen ápolási díj mértéke elérje az akkori minimálbér összegét – tette hozzá. Az államtitkár közölte még, hogy azon családokban is nő az ápolási díj, amelyekben nem a gyermekek jogán kapják ezt a jogosultságot. Ez esetben az ápolási díjat – szintén a jövő évtől – 15 százalékkal emelik, majd 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben további öt-öt-öt százalékkal lesz magasabb az összeg.

Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára MTI Fotó: Mohai Balázs

Így azok, akik nem a gyermekükről gondoskodnak, de ápolási díjra jogosultak, 2022-re 30 százalékkal nagyobb összeget fognak kapni, mint jelenleg – mondta. Novák Katalin hozzátette: azok a családok, amelyek több önellátásra képtelen gyermeket is nevelnek, másfélszeres összegű gyermekápolási díjat kapnak. Mint mondta, változás az, hogy új kategóriaként bevezette a kormány az önellátásra képtelen gyermeket nevelőknek járó gyermekápolási díjat.

15 évvel saját maguk után

A kormány döntése egyébként nem más, mint a Fidesz-KDNP saját, évekkel ezelőtti, még ellenzéki pártként tett javaslatának megvalósítása – immár kormányon. A 24.hu írt arról, hogy 2004-ben két fideszes képviselő, Mátrai Márta és Szabó Erika benyújtott egy határozati javaslatot, ami a civilek mostani követelését, az ápolási díj minimálbérhez való kötését szorgalmazta. Sőt, akkoriban az Értelmi Sérültek és Családjaik Jogvédő Egyesülete 50 ezer aláírást gyűjtött össze ugyanezért. Az 50 ezer szignóval megtámogatott javaslat mégsem ment át annak idején a parlamenten, mert a szavazásnál a korabeli jegyzőkönyv szerint az akkori kormánypártiak – az MSZP és az SZDSZ politikusai – tartózkodtak. Mégis, amikor a téma tavaly is előjött, az akkor kormányon lévő Fidesz-KDNP már nem sietett megoldani a problémát: a szaktárca az apró lépésekben történő, kevéssé érdemi díjemelést támogatta.

Több nyitott kérdés, mint válasz

Mint az az államtitkár bejelentéséből is kiolvasható, a civilek követeléseinek a kormány csak egy részét teljesítette. A díjemelés nem azonnal történik a jelenlegi minimálbér összegére, hanem 2022-re éri el az (akkori) minimálbért. És akkor sem mindenkinek. Ugyan az ápolási díj januártól érvényes, 100 ezer forintra való emelése több tízezer családnak jelent azonnali anyagi segítséget – a legalacsonyabb kategóriában több mint 70 ezer forintos, azaz több mint 300 százalékos lesz a növekedés -, ám ez csak a gyermeküket gondozókra vonatkozik. Azok, akik például magatehetetlen felmenőiket, szüleiket gondozzák, csak többlépcsős emelés után, 2022-re kapnak majd a mostaninál 30 százalékkal nagyobb összeget.

Ráadásul egyelőre az otthonápolás továbbra sem számít majd teljes értékű munkának, munkaviszonynak.

Erre hívták fel a figyelmet a civil szervezetek és az ellenzéki pártok is a bejelentést követően. Sőt, ezt ismerte el a kisebbik kormánypártnak, a KDNP-nek a kormánydöntést üdvözlő közleménye is, amikor úgy fogalmaztak: a lépés “elsősorban a tartósan otthoni ápolásra szoruló gyermekek családjának jelent majd segítséget.” További egyeztetéseket sürgetett ezért a kormánnyal a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) is, mondván:

csak átmeneti megoldás született, és a többi 33 ezer érintettre nézve hátrányos a döntés,

amely “diszkriminatív módon különbséget tesz” a szeretteiket ápolók között. Hangsúlyozták: a kormány az önellátásra képtelen gyermeket nevelő családok helyzetét ugyan részben rendezte, azonban a többi ápolási díjban részesülő érintettet és családját “méltatlanul háttérbe szorította”.

MTI Fotó: Komka Péter

Ráadásul a bejelentés talán több kérdést hagy nyitva, mint ahányat megválaszol. Így például az sem mindegy, hogyan értendő a “gyermek” fogalma. Egyes becslések szerint a 18 év alattiak az ápolási díj címén gondozottaknak csupán az ötödét teszik ki. Sok érintettben felmerült a bejelentés után, hogy ha “gyermek” alatt a 18 évesnél fiatalabb gondozottat kell érteni, akkor ha az illető betölti a 18. életévét, hiába nem változik az állapota, a 100 ezres ápolási díj helyett másnaptól csak a másik kategóriás díjra, a 2022-re 30 százalékkal emelt, ám így is csak 70 500 forintot jelentő ápolási díjra lesz vajon jogosult?

MTI Fotó: Komka Péter

Az egyáltalán nem mellékes részletkérdés tisztázása érdekében a Zoom.hu a bejelentés után kérdéseket küldött az erőforrástárcának. Rákérdeztünk, hogy a havi 100 ezer forintra emelkedő „gyermekek” után járó ápolási díj esetében a gyermek kifejezés értendő: a vér szerinti meghatározásra vonatkozik vagy az életkorra? Magyarán: jár-e a megemelt ápolási díj 18 év feletti gondozott esetében is? Cikkünk megjelenéséig erre nem kaptunk választ. Ahogy arra a kérdésünkre sem, hogy

mit jelent az új, negyedik kategória, az önellátásra képtelen gyermeké, aki után januártól a 100 ezerre emelt díj másfélszerese, 150 ezer forint jár?

Továbbá az is kérdés, hogy a negyedik, új kategória egyúttal azt jelenti, hogy felülvizsgálják az ápoltak egészségügyi helyzetét? Hiszen a jelenlegi szabályozás szerint a harmadik, kiemelt ápolási díjra jogosultak kategóriájába tartoznak a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a jelentős egészségkárosodással élő, önellátásra képtelen, vagy csak segítséggel képes ápoltak is. Egyelőre nem kaptunk választ a szaktárcától arra sem, hogy a jogosultság orvosi felülvizsgálata mellett ezt a kategóriát bontanák-e ketté és az önellátásra képtelen személy tartozna az új kategóriába?

Borítókép: Tüntetés az otthonápolási díj emeléséért / Fotó: Veres Viktor