Titkolják, mire mennek el százmilliók a láthatatlan Szent Korona emlékévben

Titkolják, mire mennek el százmilliók a láthatatlan Szent Korona emlékévben

Rejtély, milyen programokkal, és még nagyobb talány, hogy mennyiért ünnepli az ország a Szent Korona évét, pontosabban a Szent Korona visszaszolgáltatásának 40. évfordulóját. Sokan azt sem tudják, hogy az évforduló miatt a 2018-as év hivatalosan “a Szent Korona és a magyar királyi koronázási jelvények megismertetését célzó programokról” kellene, hogy szóljon, ami nem csoda, mivel mindennek semmi jele.

Érdeklődés hiányában elmarad?

Az emlékév háromnegyede – kilenc hónap – a jelek szerint úgy telt el, hogy semmi nem történt, s bár vannak programokért felelős szervezetek, program nincs. Ráadásul a folyamatba bevonni tervezett Szent Korona-testület is éppen annyit tud a rendezvénysorozatról, mint bárki más: semmit.

Az egymilliárdosra tervezett büdzséből egyelőre 300 milliót osztottak szét, csak éppen nem tudni, mire.

Pedig lenne mire emlékezni: a kormány egy tavaly decemberi, 1963/2017-es határozata azért szabta feladatul a Szent Korona és a magyar királyi koronázási jelvények megismertetését célzó események megrendezését 2018. január 1-től december 31-ig, mert az idén január 6-án volt éppen 40 éve, hogy az Egyesült Államok visszaszolgáltatta Magyarországnak – az akkori megfogalmazás szerint a magyar népnek – a Szent Koronát, amelyet a II. világháború vége felé, 33 évvel korábban vettek át megőrzésre.

Fülep Ferenc, a Nemzeti Múzeum főigazgatója (b) és Victor Covey, az Amerikai Nemzeti Galériától (j) a Koronával 1978. január 6-án. MTI Fotó: Fényes Tamás

Ehhez képest az emlékév legjelesebb napján, január 6-án csupán annyi történt, hogy nyílt napot tartottak a Parlamentben, ahol 18 éve őrzik a Koronát, amelyet aznap mindenki ingyen nézhetett meg. Két nappal később pedig volt egy évfordulós konferencia, ahol Trócsányi László igazságügyi miniszter azt mondta:

„A Szent Korona a nemzeti függetlenség jelképe és a közhatalom, illetve az egyéni szabadságjogok forrása”.

Fentieken és a Szent Korona augusztus 20-i nemzeti ünnepen szinte mindegyik politikusi beszédben való felemlegetésén kívül nem nagyon találtuk nyomát az emlékév eseményeinek, pedig már október van.

Áderéket kihagyták mindenből

A Szent Korona Testület elnöki posztját ellátó Áder János államfő hivatalától a Zoom azt a választ kapta, hogy a testület ebben az évben még nem tartott ülést, így a kormányhatározatokhoz kapcsolódó eseményekről sem hozhatott döntést. Ez azért érdekes, mert a még az első Orbán-kormány idején, 2000-ben létrehozott testület a kormányhatározat szerint elvileg fővédnöke a rendezvénysorozatnak. Az, hogy a testületet – vélhetően hanyagságból, szándékosságot nem is merünk feltételezni – mindenből kihagyták, azért is érthetetlen, mert az emlékévről rendelkező kormányhatározat az erőforrásminiszter (akkor még Balog Zoltán) feladatául szabta, hogy több miniszter, “az érintett egyházak, továbbá a Szent Korona Testület bevonásával határozza meg” az “ünnepi események lebonyolításának programját”.

Márpedig valamilyen programnak vagy legalábbis program-elképzelésenek kellene lennie, hiszen az eredetileg egymilliárd forintban maximált ünnepi keretből egy későbbi, idén áprilisi, 1185/2018-as kormányhatározat egész konkrét összegeket osztott le különböző tárcáknak, az alábbiak szerint:

  • Emberi Erőforrások Minisztériuma – közművelődési szakmai feladatok 120 400 000 Ft
  • Emberi Erőforrások Minisztériuma – köznevelés speciális feladataira 97 100 000 Ft
  • Emberi Erőforrások Minisztériuma – egyházi közösségi célú programokra 20 000 000 Ft
  • Magyar Művészeti Akadémia – működési költségvetés kiemelt előirányzatként 6 000 000 Ft
  • Magyar Tudományos Akadémia – MTA kutatóközpontok, kutatóintézetek 16 500 000 Ft
  • Miniszterelnökség – Veritas Történetkutató Intézet javára 10 000 000 Ft
  • Külgazdasági és Külügyminisztérium – külképviseletek igazgatás címen 30 000 000 Ft

Egy könyv és egy dokumentumfilm

Fentiek teljesítéséről megkérdeztünk több érintettet, továbbá a főszervező Emberi Erőforrások Minisztériumát is. Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen programok voltak eddig, illetve közérdekű adatigénylésben kértük ki az emlékév költségeinek részletezését.

Szent Korona alakú hőlégballon a Baranta-völgyben, a felvidéki Gömörpéterfala közelében 2016. június 19-én MTI Fotó: Komka Péter

A Miniszterelnökség, amely a Veritas Intézet 10 milliós összege felett diszponál a Zoom.hu közérdekű adatigénylésére szeptember elején azt válaszolta, hogy az “adatkezelési körükbe tartozó program ezidáig nem valósult meg”. A Miniszterelnöki Kabinetirodát is kérdeztük, ám ők is azt közölték, hogy – augusztus végéig legalábbis – az őket érintő programok “még nem valósultak meg”.

Az ünnepségsorozatban 6 milliós összeggel érintett Magyar Művészeti Akadémia honlapján csak egy meghívót találtunk egy filmvetítésre, amely március 3-án volt, és az érdeklődők megnézhették Jelenczki István Égi élő igazság – a Szent Korona misztériuma és tana című, 2008-as dokumentumfilmjét.

Kövér László házelnök a Történelmi Magyarország Emlékpark avatóján Kétpón 2015-ben, a Szent Korona másolatával MTI Fotó: Mészáros János

Az MTA-nál egy eseményt találtunk. Létezik egy „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport, amely 2012-2017 között „kiemelt támogatást” kapott „a magyar uralkodókoronázások és a Szent Korona 1526 és 1916 történetének szisztematikus vizsgálatára”. A kutatócsoport tagjának, Glant Tibornak a 40. évfordulóra időzítve, január közepén jelent meg könyve A Szent Korona amerikai kalandja és hazatérése címmel.

Nincs itt semmi látnivaló, minden OK

Az emlékévre fordítható 300 milliós keret legnagyobb része, 237,5 millió forint felett rendelkező Emberi Erőforrások Minisztériuma azonban titkolózik. Adatigénylésünkre a törvényben szabott 15 napos határidőre nem válaszoltak, majd kétszeri írásbeli sürgetésre jött válasz, ám az annak ellenére, hogy azt kértük, nevezzék meg egyenként a programokat, azok szervező intézményét és adják meg költségét, mindössze ennyi volt:

“a programok megvalósítása a tervezetteknek megfelelően halad.”

Mivel ez nyilvánvalóan nem válasz a közérdekű adatigénylésre, újabb levélben kértünk az azóta eltelt három hétben kétszer is érdemi választ, ám semmilyen reakció nem érkezett a tárcától.

A cél a nemzet tudatának erősítése

A rendezvénysorozat céljaként az első kormányhatározat megfogalmazta „a Szent Korona mint a Magyar Állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítő ereklye és a magyar királyi koronázási jelvények megismertetését, a nemzet tudatának és közjogi hagyományainak megfelelő erősítését.” Hogy pontosan mit jelent ez, arra vonatkozóan a kormányhatározat és az azóta eltelt időszak sem adott eligazítást.

Díszőrségváltás az augusztus 20-ai állami ünnepségen a Szent Koronánál, a Parlament kupolacsarnokában MTI Fotó: Kovács Tamás

Akárhogyan is, az emlékév igazodik a Fidesz és az Orbán-kormányok intézkedéseihez, amelyekkel politikai tőkét igyekeznek kovácsolni a koronázási jelképek szimbolikájából. Elsőként azzal, hogy az államalapítás ezeréves évfordulójára, az első Orbán-kormány idején elfogadták a „Szent István államalapításának emlékéről és a Szent Koronáról” szóló 2000. évi I. törvényt. Ez rendelkezett arról is, hogy

„Magyarország méltó helyére emeli a Szent Koronát, és a nemzet múzeumából a nemzetet képviselő Országgyűlés oltalma alá helyezi.”

Ez azt jelentette, hogy 2000. január 1-jén a Koronát a millenniumi ünnepségsorozat nyitányaként a Parlamentbe vitték. A nagyszabású eseményt az elhíresült, milliárdokat felemésztő Országimázs Központ rendezte.

Koronaőrök a Parlament kupolájában, a Szent Korona mellett MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A közvélemény ekkor találkozhatott először a Fidesz környékén csak később, 2002-ben felbukkanó, ma már Orbán Viktor és más fideszes vezetők befolyásos tanácsadójaként dolgozó Habony Árpáddal. A korábban restaurátorként dolgozó Habony volt az, aki a nemzeti ereklyét koronagondnokként elhelyezte különleges vitrinjében a Parlamentben. Ekkor adta ma már közismert „vitrines” nyilatkozatát is a tévének.

Orbánék az Alaptörvény szövegébe is beépítették a Koronára utalást. Ezt heves viták kísérték, mondván: nem biztos, hogy egy demokratikus jogállam legfontosabb jogszabályában kell ápolni egy koronázási ékszer emlékét. De aztán Schmitt Pál akkori államfő szava döntött, aki úgy vélte:

„a magyarok jelentős részének lelkében nagy ragaszkodás és szeretet alakult ki a Szent Korona iránt”.

A Szent Koronára és más nemzeti jelképekre nemcsak kiemelt figyelmet fordít az Orbán-kormány, de kiemelten védelmezi is őket. A büntető törvénykönyvet például (Btk.) 2013-ban úgy módosították, hogy azóta egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető a nemzeti jelképek megsértése – ide tartozik a Himnusz, a nemzeti lobogó és a Szent Korona gyalázása.

Még szerencse, hogy a fenti Btk.-szigorítás előtt, 2012-ben járt Magyarországon Adigzsi Tuva szibériai sámán, aki engedélyt kapott arra, hogy szakrális táncot lejtsen a Korona körül. Az akkori hírek szerint „áldásadó szertartást végzett a magyar és tuva ősök tiszteletére, valamint Magyarország boldogulásáért”. Akkoriban ezt a mutatványt is többen kifogásolták:

Borítókép: A Szent Korona a debreceni virágkarneválon / MTI Fotó: Czeglédi Zsolt