PR-bombát robbantott a magyar hírszerzés

PR-bombát robbantott a magyar hírszerzés

Dolgoznál külföldön, de nem akarsz elszakadni Magyarországtól? Nyitott vagy az esetenkénti váratlan feladatok elvégzésre? – ezekkel a kérdésekkel toborozza új munkatársait a hírszerzést felelős magyar titkosszolgálat az Információs Hivatal.

Megújult a külföldi hírszerzésért felelős Információs Hivatal (IH) honlapja, szakítottak a 90-es évekből megmaradt webdizájnnal és némileg frissítették a cég honlapján a cikkeket is – így a toborzási felhívást. Az IH folyamatosan toborozza az új munkatársakat, a most publikált szöveg egyébként már reagál az elmúlt években tapasztalható magyar munkaerő-vándorlásra. A toborzószöveg szerint a hírszerzők elsősorban a haza szolgálata iránt elkötelezett, magas szintű szaktudással és nyelvismerettel bíró, a hírszerző életmód kihívásait és veszélyeit tudatosan vállaló emberek. Azok jelentkezését várják többek között, ”akik szívesen dolgoznának külföldön, de nem akarnak elszakadni Magyarországtól, nem ijednek meg a kihívásoktól és máshol nem megszerezhető tudásra és tapasztalatokra vágynak”. A honlapra felkerült egy animáció is, amely alapján akár gondolhatnánk arra is, hogy menő dolog lehet a magyar hírszerzésnek dolgozni, ám a dolgok mögé nézve kétséges, mit „ránt magára” az Információs Hivatalnál a munkavállaló.

Nincs jó hírük a világban a magyar kémeknek

Az Információs Hivatalnak manapság sem idehaza, sem külföldön nincs nagy respektje. A legutóbbi friss fiaskó – ami egyértelműen a magyar titkosszolgálatok, így a külföldi tevékenységért felelős IH sara – a beregszászi magyar konzulátus egyik konzuljának kiutasításhoz vezetett. Mint arról a Zoom.hu is beszámolt, az ukrán szolgálatok egy ügynöke magyar állampolgárságot kapott, és a honosítási ünnepségen titokban felvételeket készített. Bár a magyar Külügyminisztérium szerint a konzul nem sértett meg egyetlen jogszabályt sem, az ügy elegendő ok volt az ukrán fél számára az amúgy sem fényes kétoldalú kapcsolatok továbbélezésére.

Emellett diplomaták egyre gyakrabban utalnak arra, hogy a magyar titkosszolgálatokkal nem szívesen működnek együtt a magyar kormány orosz politikája miatt, mondván, a megosztott információk feltűnően gyorsan Moszkvában landolnak. Természetesen nem tudható, hogy ez valóban így van-e, de már a gyanú halvány árnyéka bőven elegendő ahhoz, hogy a NATO-tagországok között Magyarország és a magyar titkosszolgálatok megbecsülése durván csökkenjen. Hasonló élményekről számolnak be egykori rendvédelmi és titkosszolgálati szakemberek is – félig nyilvános internetes fórumokon.

Az orosz befolyás növekedése közismert. A vészharangot egy évvel ezelőtt az Index.hu-nak adott interjújában Katrein Ferenc kongatta meg, aki a kémelhárítás műveleti igazgatója volt, mielőtt leszerelt volna a szolgálattól. A volt elhárító arról beszélt, hogy már 2013 után nem léphettek fel – politikai utasításra – a Magyarországon grasszáló orosz hírszerzők megfékezésére.

Az új hírszerzőfőnököt jól ismerhetik Moszkvában

Az elmúlt napokban új vezetőt neveztek ki az Információs Hivatal élére: a főigazgató október elsejétől Czukor József, aki már vezette a magyar hírszerzést 2002 és 2004 között. Az elmúlt években több helyen nagykövetként szolgált, a kinevezéséről szóló MTI-hír egy látszólagos diplomácia karriert ír le: „pályája elején, 1982 és 1986 között a Határőrség tisztje volt, majd 1986-1987-ben a bécsi nagykövetség munkatársa, illetve a Külügyminisztérium német referense lett. Dolgozott a bonni, majd a berlini nagykövetségen.” AZ MTI nem írta, de Czukor ekkor is hírszerzéssel foglakozott BM III/I-es főcsoportfőnökségen, vagyis a hírszerzés tisztjeként. Czukor kinevezésével a hírszerzés egy olyan régi-új vezetőt kapott, aki a bonni és a bécsi időkben szovjet szakmai kapcsolatokat is kialakított. Ezzel szemben a Belügyminisztérium által felügyelt titkosszolgátoknál már évek óta olyan vezetőket neveznek ki, akiknek életkoruk miatt sem lehetnek szovjet-orosz kapcsolataik.

Budapest, 2018. szeptember 25.
Czukor József, az Információs Hivatal fõigazgató-jelöltje távozik meghallgatásáról, az Országgyûlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésérõl az Országgyûlés Irodaházában 2018. szeptember 25-én.
MTI Fotó: Bruzák Noémi

A magyar titkosszolgálatok nemzetközi presztízsét az sem növelte, hogy a párizsi merényletek elkövetője többször átutazott Magyarországon, sőt találkozókat is szervezett. A magyar szerveknek az sem tűnt fel, hogy a bűnözői és terrorista körök százezer szám vásároltak fel magyar anonim mobilkártyákat, amelyeket később terroristák használtak fel. Erre született a kormánynak az a megoldása, amelynek köszönhetően a több millió magyar pre-paid kártyatulajdonosnak adategyeztetést kell elvégeznie a mobilkártyáján.

Az Információs Hivatal a 2018-es kormányváltásig Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter ellenőrzése alá tartozott, ám a kormányváltás után a felügyeleti jog a Szijjártó Péter vezetése alatt álló külügyi tárcához került. Szijjártó az elmúlt hónapokban látványosan nem lépett fel ebben a szerepben, ami az elmúlt években kialakult gyakorlatnak felel meg. Utoljára a magyar hírszerzőket Lázár János dicsérte meg, amikor a 2015-ös krími válság idején produkált munkájukat magasztalta a parlament nemzetbiztonsági bizottságában. A dicsekedés kontraproduktív lett, a magyar hírszerzés magára vonta az ukrán elhárítás figyelmét. Az elmúlt években a miniszteri meghallgatásokat újra zárt ajtók mögött ejtik meg.

Csökkenő létszám, emelkedő költségvetési források

Az IH egyébként rendszeresen nem közli éves költségvetését, miközben a zárszámadási és a költségvetési törvényben ott vannak a nyilvánosságnak szánt adatok. Eszerint az elmúlt években nem túl jelentős mértékben, de nőttek az IH költségvetési forrásai: tavaly 17 milliárd forint állt a szervezet rendelkezésre, ám ebből csak 13,2 milliárd forintot sikerült elkölteni, így 3,8 milliárdnyi maradvány keletkezett. Ennek egy részét papíron már lekötötték – csak a kifizetésekre nem került sor. Ezzel szemben az előző kormányzati ciklus elején, 2014-ben 11-12 milliárd forintos kiadást szerepeltettek. Ezt alapul véve tagadhatatlan a növekedés.

A zárszámadási törvényben az IH az egyetlen titkosszolgálat, amely nem közöl létszámadatokat, ám a bérköltségek alapján arra jutottunk, hogy a létszám még a 700 főt sem éri el, ami, ha igaz, akkor az IH személyzeti válságáról tanúskodik. (Persze szó lehet költségvetési adatok kozmetikázásáról is.) 2010-ben ugyanis még 730 fő dolgozott ai IH-ban. E szerint hét év alatt csökkent a létszám, miközben Lázár János korábban azt ígérte, hogy komoly fejlesztések lesznek a hírszerzésnél is. Az IH 17 milliárd forintos költségvetése a magyar titkosszolgálatok középmezőnyében van: mesze elmarad a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (869 fő) 28,8 milliárd forintos kiadásaitól, illetve a technikai hátteret adó Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (2072 fő) 26,9 milliárd forintos büdzséjétől, ám megelőzi az elhárításért felelős Alkotmányvédelmi Hivatal (899 fő) 13,1 milliárd forint költségvetését.