Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Miért nem emlékeznek a szexuális erőszak áldozatai a velük történtek részleteire?

Miért nem emlékeznek a szexuális erőszak áldozatai a velük történtek részleteire?

Donald Trump kedden Mississippi államban járt, ahol felszólalt egy kampányrendezvényen. Az elnök beszédje egy pontján gúnyolódni kezdett a Brett Kavanaugh főbírójelöltet szexuális zaklatással vádló Christine Blasey Ford vallomásán. Trump azon élcelődött, hogy Ford több részletre sem emlékezett arról az estéről, amikor állítása szerint Kavanaugh egy házibuliban lefogta, fogdosta, megpróbálta levetkőztetni, és közben befogta a száját, hogy ne tudjon sikítani. Trump kifigurázása nem túl elegáns, mivel tudományosan nagyon is ismert jelenség, hogy a traumát elszenvedők nem emlékeznek a velük történtek bizonyos részleteire.

„36 éve megittam egy sört! Egyet. Hogyan jutottam haza? Nem emlékszem. Hol van ez a hely? Nem emlékszem. Hány éve történt ez? Nem emlékszem. Nem tudom. Milyen környéken volt? Nem tudom.” – gúnyolódott Trump Blasey Ford vallomásán egy mississippi rendezvényen. Ráadásul jogtalanul, hiszen a pszichológusnő ezekre a kérdésekre éppen, hogy megadta a választ, – de minden kétséget kizáróan akadtak részletek, amire már ennyi év múltán nem emlékezett pontosan.

Ford múlt hét csütörtökön a szenátus igazságügyi bizottsága előtt tett vallomást arról, hogy 15 éves korában Brett Kavanaugh, Donald Trump amerikai elnök főbírójelöltje szexuálisan molesztálta. A nő szerint Kavanaugh alkoholos állapotban, barátaival együtt belökte egy szobába, majd lefogta, fogdosta, megpróbálta levetkőztetni, és közben befogta a száját is, hogy ne tudjon sikítani, viszont több részletet nem tudott felidézni a vele történtekkel kapcsolatban.

Brett Kavanaugh határozottan visszautasította a vádakat. Fotó: MTI/EPA pool/Saul Loeb

A kaliforniai professzor először 2012-ben, egy párterápián beszélt arról, hogy 1982-ben szexuálisan bántalmazták egy házibuliban. Az akkor készült jegyzetek szerint Ford egy ponton négy fiúról beszélt, ám később azt állította, hogy csak ketten voltak vele a szobában. De mennyire elvárható, hogy egy áldozat pontosan emlékezzen a történtekre?

Kavanaugh lángvörös arccal, könnyeivel küszködve beszélt meghallgatásán

Kavanaugh lángvörös arccal, könnyeivel küszködve beszélt meghallgatásán Évtizedek óta az egyik legérdekesebb meghallgatásra került sor magyar idő szerint csütörtök éjszaka, amikor Washingtonban a szenátus igazságügyi bizottsága előtt beszélt Donald Trump főbírójelöltje, Brett M. Kavanaugh. A konzervatív jelöltet most már három hölgy vádolja azzal, hogy korábban szexuálisan zaklatta őket, egyiküket, Dr. Christine Blasey Ford-t Kavanaugh előtt meg is hallgatta a bizottság.

„Teljesen természetes, hogy a traumatikus helyzetekre, mondjuk egy balesetre vagy szexuális bántalmazásra pontatlanul emlékeznek a résztvevők.

A traumák esetében a részletek háttérbe szorulnak. Maga a trauma kerül a középpontba, minden más körülmény pedig jelentőségét veszti” – mondta el a Zoom.hu megkeresésére Hevesi Kriszta, szexuálpszichológus.

Hevesi szerint az úgynevezett „villanófény-emlékezet” egy jól ismert pszichológiai jelenség, ami azt jelenti, hogy bizonyos részletek fényképszerűen rögzülnek, míg mások elhalványulnak, megváltoznak, elvesznek. Súlyos traumánál azonban nem csak a történtek szempontjából lényegtelen momentumok veszhetnek el, hanem az is jellemző, hogy az áldozat az emlékek egy fájdalmas részletét elfojtja magában – ez a psziché önvédelmi mechanizmusa.

„Egy traumatikus emlék esetében természetes, hogy vannak vakfoltok a részletekben, amelyeket később a memória nem biztos, hogy tökéletesen tölt ki”

De ettől még a szexuális erőszak tényét nem lehet elvitatni” – emelte ki Hevesi.

Vagyis, akár egy autóbaleset esetében, úgy a szexuális bántalmazás is súlyos érzelmi traumát okozhat, amit később az áldozatnak kimondottan nehéz lehet felidézni. Éppen ezért nem szerencsés számon kérni Fordon, hogy az általa elmondottakban bizonyos részletekre nem emlékszik pontosan – elvégre Fordnak a történtek szerint halálfélelme volt, amikor az eset történt.

Ennek ellenére bevett taktika, hogy az apró részletekkel igyekeznek hitelteleníteni a közvélemény szemében a szexuális erőszak áldozatait. Ez a stratégia sajnos abszolút működőképes, hiszen az emberek többsége úgy gondolja, hogy a memória a videokamerához hasonlóan rögzíti az emlékeket. Egy 2009-es kutatás során a megkérdezettek 69 százaléka állította ezt, holott a szakértők egyöntetű véleménye szerint az agy egyáltalán nem így működik.

Christine Blasey Ford a szenátus igazságügyi bizottsága előtt beszélt. Fotó: MTI/EPA pool/Win McNamee

De nemcsak Trump, hanem mások is megkérdőjelezik Ford hitelességét, amiért vannak hiányosságok a történetében: a Fox News egyik véleményvezére, Jeanine Pirro például azt kérte számon Fordon, miért nem emlékszik a pontos lakcímre, dátumra, és arra hogy kicsoda volt a házibuli helyszínének tulajdonosa. A Washington Post egyik szerzője pedig annak a lehetőségét sem vetette el, hogy a Ford elleni elkövetett bántalmazást valójában egy Kavanaugh-hasonmás követhette el.

A történelem ismétli önmagát

Nem Kavanaugh volt az első főbírójelölt, aki kinevezése előtt szexuális zaklatási botrányba keveredett. Idősebb George Bush 1991-ben Clarence Thomast jelölte főbírónak. A kinevezés azonban elakadt, amikor egy fiatal jogprofesszor viszont azzal vádolta meg Thomast, hogy tíz évvel korábban szexuálisan zaklatta. Hill, aki asszisztensként dolgozott Thomas mellett, az FBI-nak tett vallomást, ez azonban kiszivárgott a nyilvánosság elé.

Akárcsak Fordnak, úgy Hillnek is nyilvános meghallgatásra kellett mennie a szenátus jogi bizottsága elé. Hill vallomásában azt állította, hogy Thomas több alkalommal is beszélt neki olyan pornófilmekről, amelyekben nők állatokkal közösülnek, vagy amelyek csoportos szexet vagy nemi erőszakot mutatnak. Hill azt is hozzátette, hogy Thomas előszeretettel beszélt neki „szexuális erejéről” és „pénisze méretéről”.

A kizárólag férfiakból álló bizottság azonban olyan kérdésekkel bombázta Hill-t, amelyek a vallomásában lévő ellentmondásokra mutattak rá.

Vagyis a kérdések nem is Thomas ártatlanságát kívánták tisztázni, hanem hogy Hill biztosan rosszul emlékszik a történtekre.

„Mennyire megbízható egy 8-10 évvel ezelőtt elkövetett eseménnyel kapcsolatban az ön emlékezete? Mit gondol, mennyire lehet biztos az állításainak pontosságában ez a bizottság?”

„Meggyőződésem, hogy a vallomása egy része a fantázia szüleménye. Kommentálná ezt az állítást?” – ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel bombázták akkor Hillt, sőt a bizottság egyik kérdezője még azt is felvetette, hogy Hill vallomásában összemoshatta „Az Ördögűző” című film egy részletét a valósággal. De azt is felvetették Hillnek, hogy ha főnöke valóban zaklatta, akkor miért tűrte el viszonylag hosszú ideig?

Clarence Thomas alsó sorban, jobb oldalról a második. Forrás: wikipedia

A bizottság taktikája működött, Hill az agresszív kérdések hatására összezavarodott, a meghallgatást követően pedig a felmérések szerint több amerikai támogatta Thomas kinevezését, mint Hill meghallgatása előtt. Thomast végül megválasztották főbírónak és a mai napig a testület tagja, ugyanakkor az eset a mai napig egyfajta iskolapéldája az áldozathibáztatásnak – Ford meghallgatásán a bizottság már nem tanúsított hasonló viselkedést.

Azt nem tudhatjuk, hogy Ford állításai igazak vagy sem. Az viszont egyértelmű, hogy a szexuális zaklatás és erőszak áldozatai komoly traumát tárnak a nyilvánosság elé. Így ezekben történetekben természetes, ha pontatlanságok vannak – akár egy autóbalesetet vagy természeti katasztrófát elszenvedett áldozatok esetében.