Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Schmidt Mária cége Mészáros Lőrinccel került egy elitklubba, de van, aki szerint ez komolytalan

Schmidt Mária cége Mészáros Lőrinccel került egy elitklubba, de van, aki szerint ez komolytalan

A Schmidt Máriához és gyermekeihez köthető Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt.-t október elejétől a Budapesti Értéktőzsde részvényszekciójának „prémium kategóriájába” sorolták át. Önmagában nem földrengető hír, már csak azért sem, mert a presztízsen túl kézzel fogható előnye nem nagyon van, ha egy társaságot a hazai tőkepiac elit cégei között tartanak számon. A NER-közeli vállalkozók esetében azonban éppen a presztízst nem szabad kivenni a pakliból. Bizonyosan jól eső érzés a BIF vezetőinek, ha társaságban azzal büszkélkedhetnek, hogy bizony immár ők is prémium szekcióban pörgetik a napokat.

Ugyanakkor, ha a történet mögé nézünk, még érdekesebbé válik a kép, azt erősítve, tényleg mennyire fontos lehet ez a cég vezetőinek.

Az átsorolásról szóló tőzsdei tájékoztatás szerint a BIF szeptember 26-án jelentette be, hogy részvényei prémium kategóriába való felvételét kérte. A kérelem kapcsán közölte: a BÉT-re bevezetett törzsrészvények száma 25 832 200 darab, ebből 4 464 000 darab a társaság saját tulajdonában van. (Attól most tekintsünk el, hogy a Takarékbank BIF-ben való tulajdonszerzése miatt, ami szeptember 11-re esett, a törzsrészvény-állomány már meghaladja a 28 milliót.) Ezen felül a BIF-nek augusztus végén 405 tulajdonosa volt, míg a közkézhányad 16,15 százalékot ért el.

Ennél a pontnál érdemes ránézni a Budapesti Értéktőzsde prémium kategóriába való bekerüléséhez szükséges kritériumokra.

  • A bevezetendő értékpapír-sorozat árfolyamértéke nem lehet kevesebb 5 milliárd forintnál. (Ez adott)

Az értékpapír-sorozat bevezetésekor igazoltan fennálló, a minimális közkézhányadra vonatkozó követelmények:

  • A bevezetésre kerülő sorozat értékpapírjai legalább 25 százalékának közkézen kell lennie. (Ez nincs meg.)
  • A minimális közkézhányad követelményének teljesüléséhez – amennyiben a 25 százalékot nem éri el – elegendő az is, ha legalább 2 milliárd forint árfolyamértékű értékpapír közkézen van. (Ezt a kritériumot éppen csak átviszi a cég.)
  • Ha a bevezetésre kerülő értékpapírsorozat az előbbi pontokat nem hozza, akkor úgy elegendő, ha az értékpapír-sorozat legalább 500 tulajdonos kezében van. (Utóbbi megint nem áll.)

Akadnak még további elvárások, amelyeket teljesít a BIF, ám előbbi elemek esetében nem lenne túlzó az „éppen hogy átment” megjelölés. Persze jogi besorolásról lévén szó, ha megugorja a lécet, akkor már nem kérdés, mennyivel.

Hogy mennyire jogos az elit szekcióban szerepeltetni a BIF-et, ahhoz érdemes megnézni, milyen elvárások vannak a felülvizsgálatkor, azaz mit kell teljesíteni ahhoz, hogy bent is maradjon egy vállalat a prémium kategóriában. Itt is található persze több elvárás is, ám a BIF elmúlt időszakában tapasztalt tőzsdei részvény forgalmát figyelve a kritériumok egy körére érdemes koncentrálni.

A forgalom gyakoriságára

Hogy egy cég az elit szekcióban maradjon, ahhoz a tőzsdei kereskedési napok 90 százalékában forgalmat kell produkálnia. A BÉT évente kétszer tart felülvizsgálatot, így féléves időszakokban kell gondolkodni. Mennyiségi korlát a napi adásvételek esetében nincs, vagyis lényegében egyetlen papír is már olyan likviditásnak tekinthető, mint mondjuk az OTP esetében egy olyan nap, amikor 600 ezernél több részvény cserél gazdát. Ahhoz nem kell szakértőnek lenni, hogy lássuk, a kettő nem ugyanaz a kategória.

Egy tőzsdei kereskedő a forgalommal kapcsolatban a Zoom.hu-nak úgy fogalmazott, mikor azt kérdeztük, 100 részvény alatti forgalmat hova tenne:

„ne viccelj, 100 darabos üzletmenet egyenlő a nullával, az a piac nem létezik. Maximum technikai értéke van.”

Nos, a BIF esetében az október 1 előtti fél évben a tőzsdenapok csaknem 30 százalékában a forgalom 100 részvény, vagy az alatti volt. Május 7-én a napi ügymenet például 2 darabot tett ki, míg május 30-án mindössze egyetlen BIF részvénnyel kereskedtek.

Mindez annak fényében különösen lényegesnek mondható, hogy maga a BÉT oldala hívja fel a figyelmet arra: „a prémium kategóriába a likvidebb, és szélesebb befektetői körrel rendelkező társaságok részvénysorozatai tartoznak.” Nos, aligha túlzás, hogy a BIF-papírok a „paragrafusok szerint” ugyan teljesítik a szintet, ám ahogy egy tőkepiaci befektető neve mellőzését kérve megjegyezte:

„Az egy vicc és komolytalan, hogy egy olyan tőzsdei forgalommal rendelkező cég, mint Schmidt Mária vállalata a prémium kategória tagja. Ez ráadásul minden politikai töltet nélkül, pusztán száraz statisztikai adatok mentén állítható” – fogalmazott.

A BÉT prémium kategóriájába csaknem 20 részvény tartozik. Megtalálhatóak itt a klasszikus nagy részvények, mint

  • Mol
  • OTP
  • Mtelekom
  • Richter

illetve az elmúlt évek feltörekvő “csillagai, mint például OPUS Global (Mészáros Lőrinc befolyása alatt), a KONZUM vagy épp a Waberer’s.

A BIF Nyrt. tavalyi adózás előtti eredménye közel 80 százalékkal, 2,58 milliárd forintra ugrott a megelőző évihez képest. Ugyanezen idő alatt a nettó árbevétele 2,59 milliárdról 4,71 milliárdra nőtt.