Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Feljelentés hiányában Gyárfás Tamás zsarolója ellen sem nyomozott a rendőrség – pedig kellett volna

Feljelentés hiányában Gyárfás Tamás zsarolója ellen sem nyomozott a rendőrség – pedig kellett volna

Horváth András miniszteri biztos szerint az NNI nem bízott abban, hogy Gyárfás Tamás hajlandó lesz azonosítani a zsarolóját, ezért nem nyomoztak, amíg nem tett feljelentést. 

Már több mint két héttel az előtt tudott a rendőrség arról, hogy egy külföldi akcentussal beszélő kopasz férfi tavaly ősszel megzsarolta Gyárfás Tamást, mint ahogy a Nap TV egykori tulajdonosa feljelentést tett volna emiatt a Nemzeti Nyomozó Irodánál. A zsarolásról ugyanis Gyárfás – ügyvédje, Bánáti János irodájában – személyesen tájékoztatta a „’90-es évek felderítetlen leszámolásos ügyeinek nyomozását irányító” Horváth András miniszteri biztost – értesült a Zoom.hu.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Gyárfás 2017. október 11-én beszélt Horváthtal, de csak november 27-én tett feljelentést, miután valaki elküldött neki egy kazettát, amin közte és az olajügyekből ismert és az elmúlt években több gyilkosság felbujtójaként elítélt Portik Tamás között évekkel korábban lezajlott (vélhetően Portik által titokban rögzített) beszélgetésekből összevágott részletek voltak hallhatók. Majd pár nappal később egy lesötétített ablakú terepjáróval idegenek állták el a garázsa ajtaját.

Sokatmondó tanúvallomás

Mindez Horváth András miniszteri biztosnak a Központi Nyomozó Főügyészség előtt tett tanúvallomásából derült ki. Horváthot 2018. szeptember 11-én abban a büntetőügyben hallgatták ki az ügyészek, amit Ihász Sándor volt fővárosi fellebbviteli főügyész ellen indítottak bűnpártolás gyanújával.

A Központi Nyomozó Főügyészség szerint – mint arról korábban a Zoom.hu is írt – Ihász azzal követte el a bűnpártolást, hogy nem adta tovább a rendőrségnek azokat az iratokat, amiket Gyárfás Tamástól kapott, s amelyek – a gyanúsítás szerint – új bizonyítékokat tartalmaztak az 1996. február 11-én elkövetett Fenyő-gyilkosság akkor még ismeretlen felbujtójával kapcsolatban. [Az Ihász-ügyről bővebben itt olvashatnak, Ihász Sándor lapunknak adott interjúja pedig itt érhető el.]

A Gyárfással és Bánátival folytatott

beszélgetés tényét Horváth elismerte a vallomásában, és arról is beszélt, hogy milyen intézkedéseket tett, illetve kezdeményezett a hallottak alapján.

Más kérdés, hogy aztán az egészből nem lett semmi. Ezt a birtokunkban lévő dokumentumok szerint Horváth maga is elismerte a már hivatkozott kihallgatásán.

Azóta – ahogy arról mi is beszámoltunk – a rendőrség Gyárfás Tamást gyanúsította meg felbujtóként a Fenyő-gyilkossággal. A gyanúsítás szerint az ő kérésére adott megbízást Portik Tamás az alvilág akkori első számú bérgyilkosának tartott Jozef Rohácnak Fenyő János megölésére. [A Fenyő-ügyről a ’90-es évek felderítetlen gyilkosságairól itt, itt és itt olvashatnak.]

Pintér Sándor belügyminiszter és Horváth András nyugállományú rendőr dandártábornok, miniszteri biztos
MTI Fotó: Soós Lajos

Információink szerint Horváth András három héttel ezelőtti kihallgatását Ihász és védője, Papp Gábor kezdeményezték, miután ő [Horváth András] volt az a magas beosztású rendőr, akiről Ihász korábban több interjúban is beszélt, de sokáig nem nevezett meg. Horváth volt az, „akinek mindent elmondott Gyárfás”, s ezért sem tartotta szükségesnek a tőle [Gyárfástól] kapott iratokat tovább küldeni a nyomozóknak.

„Miért küldtem volna el az NNI-nek azt, amit Horváth Andrástól amúgy is tudhattak” – nyilatkozta Ihász a meggyanúsítása után. Utóbb gyanúsított és védője is úgy értékelte: Horváth tanúvallomása a volt főügyész álláspontját erősíti.

Horváth András vallomásából kiderült, miután Bánátinál találkozott Gyárfással, már másnap, 2017. október 12-én értekezletet hívott össze a Nemzeti Nyomozó Iroda illetékes vezetőinek és nyomozóinak a részvételével, ahol – Horváth ügyészségi vallomása szerint – arra az álláspontra jutottak, hogy

„mivel hivatalból tudomásukra jutott a bűncselekmény (a Gyárfás Tamás sérelmére elkövetett zsarolás), szükséges lesz a nyomozás elrendelése”.

Csakhogy ez nem történt meg egészen addig, amíg Gyárfás november 27-én egy Horváth András közvetítésével előre leegyeztetett időpontban védője és a miniszteri biztos kíséretében meg nem tette a feljelentését.

Horváth András az ügyészségen azt mondta, azért nem indult azonnal nyomozás, mert akkor Gyárfást tanúként kellett volna kihallgatni, és meg kellett volna kérni, hogy azonosítsa a zsarolót, amire csak ő volt képes, hiszen ő találkozott vele. Csakhogy Bánáti irodájában Gyárfás egyértelműen a tudtára adta Horváthnak, hogy nem tesz feljelentést, mert nem bízik a rendőrségben, és mert a felesége válással fenyegette meg, ha együttműködik a hatóságokkal.

Fotó: Halász Nóra

Az NNI nyomozói Horváth vallomása szerint attól tartottak, ha annak ellenére elrendelik (hivatalból) a nyomozást, hogy Gyárfás feljelentést tenne, az egykori médiavállalkozó kényszerhelyzetbe kerül. Őt ugyanis akkor is ki kellett volna hallgatni tanúként, hiszen őt fenyegették, ő találkozott a zsarolóval.

„Vallomása nélkül a zsarolás ügy igencsak gyenge lábakon állt volna”, szögezték le az NNI nyomozói.

Tanúként viszont Gyárfást igazmondási kötelezettség terhelte volna, de Gyárfás határozott elzárkózásának fényében a nyomozóknak komoly kétségeik voltak, hogy ha kényszerhelyzetbe hozzák, vajon vállalja-e a zsaroló azonosítását. Így aztán a hivatalból elrendelendő nyomozás terve lekerült a napirendről.

A dolog pikantériája, hogy Bánáti János, Gyárfás védőügyvédje nagyából azzal egy időben vette fel a kapcsolatot Horváth András miniszteri biztossal, amikor Gyárfás átadta Ihász Sándor fellebbviteli főügyésznek azt a bizonyos zsaroló levelet. És Ihász a gyanúsítotti vallomásában azzal védekezett, hogy azért sem foglalkozott a Gyárfástól kapott irattal, mert amikor azt megkapta, már tudta, hogy Gyárfás eldöntötte: elmegy a rendőrségre.

Fotó: Halász Nóra

Neki is volt (van) tehát magyarázata arra, miért nem tett semmit Gyárfás irataival, ahogy a rendőröknek is volt (van), hogy miért nem kezdtek el nyomozni egy hivatalból tudomásukra jutott bűnügyben, amelyről a sértett elbeszélése alapján személyesen az efféle ügyek felderítésének irányítására kinevezett miniszteri biztostól értesültek. Valószínűleg erre a helyzetre utalt Ihász Sándor, amikor interjúiban rendre megjegyezte: amíg nem tett feljelentést Gyárfás, az NNI sem foglalkozott az ügyével, ellenük még sem indult eljárás bűnpártolásért.