Ezt tette az Orbán-kormány az országgal nyolc év alatt

Ezt tette az Orbán-kormány az országgal nyolc év alatt

Európa második legdrágábban működő államát sikerült felépítenie az Orbán-kormánynak, miközben az oktatásra, az egészségügyre fordított GDP-arányos kiadások csökkentek 2010-hez képest. 

A kormány elkészítette a 2017-es költségvetés beszámolóját, amiből kiderül, hogy nyolc év alatt, 2010 és 2017 között milyen átalakuláson ment át a magyar állam. A 2010-es választásokon a Fidesz jelszava az erős állam ígérete volt, a kiadásokat nézve ezt sikerült megvalósítani. Érdemben nem változott a magyar állam súlya gazdaságon belül, a 2017-es adatok szerint az államháztartás a magyar gazdaságban megtermelt összes érték (GDP) 44,5 százalékára tette rá a kezét, ami 0,3 százalékponttal kisebb, mint a 2010-es indulóévben volt. Uniós összehasonlításban a magyar állam a 11. legnagyobb adóztató, az élen olyan fejlett országok vannak, mint Norvégia (54,8), Finnország (53,2) vagy Dánia.

A magyarhoz kicsit hasonló cseh államháztartás a GDP 40,5 százalékát vonja ki a gazdaságból, míg Szlovákiában ez az érték 40,1 százalék – vagyis minden adócsökkentés ellenére idehaza az állami elvonás mértéke a GDP arányában 4-6 százalékponttal magasabb, mint közvetlen versenytársainknál. Ez az egyik versenyhátránya mind a mai napig a magyar gazdaságnak. Míg a jövedelemelvonás nem csökkent a nyolc év alatt, a GDP-arányos kiadások a bruttó hazai termék 49,2 százalékáról 46,5 százalékára olvadtak – ezt tette lehetővé az államháztartási hiány csökkentését.

A jóléti kiadások bánták az államháztartás rendbetételét

A GDP-arányos kiadások csökkentése nem fűnyíróelvszerűen ment végbe az Orbán-kormány első nyolc éve alatt, hanem a kiadásokat átstrukturálták. Az állami működésre fordított pénzek emelkedtek (például a minisztériumok kiadásai) – ezzel az Európai Unió egyik legdrágábban működő kormányzati rendszerét tartja fent Magyarország. 2010-hez képest viszont csökkent a jóléti kiadások aránya, ma a GDP arányában nézve, mind az oktatásra, mind az egészségügyre, mind a társadalombiztosításra kevesebbet fordít az állam, mint tette azt 2010-ben.

A kormány adatai szerint 2010-ben az állami működési kiadásokra 2068 milliárd forintot költöttek, ez az összeg tavaly 3475,7 milliárd forint volt, így GDP-arányosan számítva a költések 7,6 százalékról 9,1 százalékra emelkedtek.

Ha innen nézzük, megvalósult a 2010-es kampányban hangoztatott „erős állam” ígérete, ugyanakkor pontosabbak vagyunk, ha úgy fogalmazunk, drágább állam jött össze. Uniós összehasonlításban a GDP állami kiadásokra fordított 9,1 százalékos aránya a második legnagyobb Európában. Az állami kiadásokon belül a legnagyobb súlyt továbbra is a közigazgatás adja, a honvédelem pénzei a csökkenés után visszaemelkedtek a 2010-es szintre, a rendőrségi források viszont nőttek a kormányváltás időszakához képest. A rendőrségi költések növekedését hajtotta a bérek emelése mellett a migráns és „terrorveszély”, amelyre hivatkozva – csak tavaly – több tízmilliárdot költöttek el.

Nagyot spórolt a nyugdíjakon a kormány

Míg az állam működési ráfordításai – a GDP arányában – emelkedtek, a jóléti célokra fordított tételek csökkentek, bár még mindig ezek jelentik a legnagyobb szeletet az állami kiadásokon belül. Míg 2010-ben ezekre 8324,7 milliárd forintot, tavaly már 10 577 milliárd forintot költött az ország – vagyis a nominális növekedés nyolc év alatt 2252 milliárd forintra rúgott. Ennek ellenére a GDP-arányos kiadások ezen a téren csökkentek a legnagyobb mértékben – vagyis itt fogta vissza a kiadásait az állam, annak érdekében, hogy az államháztartás hiányát mérsékelje.

A jóléti ráfordításokon belül a legnagyobb tételt a társadalombiztosítási nyugdíjkiadások teszik ki. Utóbbi célra tavaly 5327 milliárd forintot költöttek, ami 643 milliárdos növekedés 2010-hez képest.

A GDP-arányos költések a nyugdíjaknál csökkentek 17,3 százalékról 13,9 százalékra – ami rossz hír a nyugdíjasok számára – ám a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát épp ezek a szigorítások alapozták meg.

Ezzel szemben nem lehet fenntarthatósági szempontból előrelépésnek nevezni azt, ami az egészségügyi és az oktatási kiadásoknál történt, ugyanis ezek azok a tételek, amelyek alapjaiban határozzák meg a magyar gazdaság és társdalom jövőbeni fejlődését.

A magyar oktatás kiadásai még a középmezőnyben vannak, az egészségügy viszont lemaradt

Az oktatási kiadások nyolc év alatt 438 milliárd forinttal nőttek, így tavaly 2014 milliárd forint jutott erre a célra. A megtermelt GDP-ben kifejezve ez azt jelenti, hogy a 2010-es 5,8 százalékról 5,3 százalékra mérséklődött ezen tételek mértéke, ezzel pedig a magyar oktatás még épp meg tud kapaszkodni az uniós középmezőnyben, hiszen a 17-ik helyünkkel épp elmaradunk Ausztriától, de megelőzzük az Egyesült Királyságot. Az élen Dánia van, ahol a GDP 6,9 százalékát fordítják oktatásra, őket követik a minőségi közoktatásról ismert skandináv államok. A GDP arányában a legkevesebbet nem az unió szegény államai, hanem Írország költötte, ahol – a 2016-os adatok alapján – mindössze a GDP 3,3 százalékának megfelelő összeg ment az oktatásra – ennek a kimagasló ír GDP és a demográfiai folyamatok lehetnek a magyarázatai.

Az egészségügyi kiadásokban viszont sereghajtók közé került a magyar állam, ami egyrészt nem meglepő a kormány egészségpolitikáját ismerve, annak ellenére, hogy a magyar gazdaság lehetőségei ennél jóval többet tennének lehetővé. Az egészségügy kiadásai nyolc év alatt 1228 milliárd forintról 1630 milliárd forintra emelkedtek – ez arra volt „elegendő”, hogy a GDP-arányos kiadás nyolc év alatt 4,5 százalékról 4,3 százalékra mérséklődjön. Az unióban a tagországok erre a célra a GDP-jük 2,7-8,6 százalékát költik el: a legalacsonyabb mutató Cipruson volt, de ebből a szempontól Lengyelországgal és Romániával vagyunk egy szinten.

Sportban viszont Európa-bajnokok lettünk

Az állami kiadások 2010 és 2018 között leggyorsabban a sport, a szabadidő, a vallási tevékenység körében nőttek. Míg 2010-ben erre a területre évi 385 milliárd forint jutott, tavaly már 1122 milliárd forint, vagyis a GDP 2,9 százaléka. Ki lepődik meg azon, hogy ezzel az uniós összehasonlításban toronymagasan vezet Magyarország.