Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Ezért nem beszélnek a magyar diákok normálisan idegen nyelveket

Ezért nem beszélnek a magyar diákok normálisan idegen nyelveket

Miért baj, ha egy diáknak hat év alatt öt-hat nyelvtanára volt? Vagy ha nincs wifi és projektor az iskolában, nincs pénz anyanyelvi lektorra és a nyelvtanárok továbbképzésére, vagy – és ez a legrosszabb eset – hónapokig tartó keresés után sem találnak senkit a gyermeket vállaló angol- vagy némettanár helyére? Többek között ilyen problémákat említettek azok az iskolaigazgatók, nyelvtanárok és diákok, akiket 2017 végén kérdeztek az iskolai nyelvtanításról. Az Oktatási Hivatal kutatását az Eduline dolgozta fel.

A kormány 2017 nyarán fogadta el az idegennyelv-tanítás hatékonyságának fejlesztéséről szóló kormányhatározatot, ez tartalmazta a felmérés elkészítésének elrendelését is. Novák Katalin államtitkár akkor úgy nyilatkozott, szeretnék megnézni, mi az oka annak, hogy évről évre kevesebben szereznek nyelvvizsgát – míg 2008-ban még 174 ezer, tavaly már csak 116 ezer nyelvvizsgát regisztráltak, és ebből csak 75 ezer volt sikeres. A kérdés – mitől lehetne hatékonyabb az iskolai nyelvoktatás – már csak azért is egyre fontosabb, mert

2020-tól csak azok felvételizhetnek egyetemre vagy főiskolára, akiknek van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk.

Csakhogy több szakmai szervezet rámutatott arra, hogy ezzel a feltétellel kiszorulnak majd a felsőoktatásból azok a diákok, akiknek a szülei nem tudják fizetni a különórákat – a tapasztalat ugyanis az, hogy a legtöbb esetben magántanár vagy nyelviskolai kurzus kell ahhoz, hogy sikerüljön a nyelvvizsga. A kutatás eredményeit néhány napja hozták nyilvánosságra az Oktatási Hivatal oldalán.

A gimnáziumi és szakgimnáziumi igazgatók a legégetőbb problémának a diákok motiválatlanságát és tanulási nehézségeiket tartják, de a megfelelő tanárok is sokszor hiányoznak a rendszerből – a tanárhiány is komoly kihívások elé állítja őket, és anyanyelvi lektorokra is szükség lenne, de arra is kitértek az intézményvezetők, hogy a nyelvtanárok sokszor nem rendelkeznek megfelelő eszköztárral, hogy az összes diákot megfelelően kezeljék.

A technikai eszközök és a nyelvi labor hiánya is komoly problémát jelent az iskolaigazgatók szerint, a gimnáziumokban azonban úgy látják, hogy az alacsony óraszám és a diákok túlterheltsége is csökkenti a nyelvoktatás hatékonyságát.

A pedagógushiányt és a gyakori tanárcserét egyébként a saját bőrükön érzik a diákok. Erről árulkodik, hogy a 11. évfolyamosok átlagos „tanárszáma” – vagyis hogy a nyelvtanulás megkezdése óta hány nyelvtanáruk volt – négy. Sőt minden negyedik megkérdezett gimnazista arról számolt be, hogy négy, öt, hat vagy ennél is több pedagógus tanította őket az első idegen nyelvre, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy minden tanévben új nyelvtanárt kaptak.

Az általános iskolai igazgatók szerint a nyelvoktatás akkor is hatékonyabbá válna, ha a tárgyi és a technikai feltételek adottak lennének, például lenne wifi és működő okostábla a tantermekben – így például online feladatokat is meg tudnának oldani a diákok, videókkal és hanganyagokkal dolgozhatnának az órákon. A második legtöbbet említett zavaró tényező az általános iskolákban is a tanulók motiválatlansága, de a tanárhiány és a pedagógusok módszertani felkészültségének hiányosságai és a magas csoportlétszám is komoly problémát okoznak az általános iskolákban.

„A tanárok szerint a nyelvtanítás gyengébb eredményei részint a tanulók belső motivációjának hiányával, közepes nyelvérzékével és olyan külső körülményekkel magyarázható többek között, mint az iskola vagy a szülők nem mindig elégséges támogatása” – olvasható a kutatási összefoglalóban, amely azt is kiemeli: a megkérdezett pedagógusok a nyelvórák hatékonyságának kulcsát az óraszám növelésében és a csoportlétszám csökkentésében látják, és az is segítene, ha mind a tanárok, mind a diákok egyéb terhei csökkennének.

Pedig a nyelvórákon sem minden úgy történik, ahogy kellene – legalábbis a diákok szerint kevés a páros és a csoportmunka, sokat beszélnek az órákon magyarul, és még mindig alig jut idő arra, hogy egy-egy diák megszólaljon az adott idegen nyelven.

A kutatásban részt vevő 11. évfolyamosoknak kevesebb mint fele biztos abban, hogy a nyelvi órákon többet beszélnek az adott idegen nyelven, mint magyarul, ráadásul minden második gimnazista úgy gondolja, hogy nem a diákok, hanem a tanár beszél a többet.

„Ha a tanári megnyilvánulások aránya valóban nagyobb a nyelvórán, nem nehéz elképzelni, hogy milyen kevés idő áll az egyes diákoknak a rendelkezésére, hogy idegen nyelven megszólaljanak az órán”

– olvasható az összefoglalóban, amely arra is kitér, hogy a diákok majdnem felének véleménye szerint nem a páros vagy a csoportmunka a domináns módszer az órákon. Pedig ezekkel lehetne leginkább növelni azt az időt, amit a tanulók az idegen nyelv aktív használatára fordíthatnának.

A szakgimnáziumokban rosszabb a helyzet, mint a gimnáziumokban – legalábbis ez derül ki a diákok válaszaiból. A szakgimnazisták még nagyobb arányban gondolják úgy, hogy a tanár beszél a legtöbbet az órákon, és kevesebben számoltak be arról, hogy az órákon főleg párban és csoportban oldanak meg feladatokat.

„Így az általában sem túl kedvező kép a szakgimnáziumokban folyó nyelvoktatást vizsgálva még kedvezőtlenebb képet mutat”

– olvasható az összefoglalóban.

A borítókép illusztráció MTI Fotó: Nemes János