Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Eltűnt több ezer italautomata, a többiben csaknem duplájára drágult a kávé

Eltűnt több ezer italautomata, a többiben csaknem duplájára drágult a kávé

Két hónappal az automata felügyeleti egységek bekötése után az ital- és ételautomatás vállalkozók szerint továbbra is gyakran állnak le a gépek, a segítség pedig elmarad. Voltak, akik árat emeltek, mert másképp nem tudták kigazdálkodni a költségeket, mások lehúzták a rolót.

„Lehetőségeinkhez mérten támogattuk a tagjainkat, hogy eleget tudjanak tenni a jogszabályban előírt kötelezettségeiknek” – válaszolta a Zoom.hu megkeresésére a Magyar Ital- és Áruautomata Szövetségének új elnöke.

Egyre drágábbak a termékek Fotó: Halász Nóra

Lerohadó gépek

Lőrincz László közel sem látja olyan borúsan a helyzetet, mint elődje, aki szeptember 1-ig viselte a tisztséget, és rendszeresen arról beszélt, hogy

komoly veszélybe kerülhet az ágazat az úgynevezett automata felügyeleti egység (afe) miatt.

Mint megírtuk, július 1-jéig kellett beszereltetniük az étel- és italautomatákat üzemeltető vállalkozásoknak az egységeket a gépeikbe, amelyen keresztül az adóhivatal nyomon követheti a forgalmat. A Zoom.hu többször foglalkozott a témával; a szakma álláspontja egységes volt abban, hogy az egész piac veszélybe került, mert a bekötéssel nagy problémák vannak, sokak szerint év végére meg is szűnhet az iparág. A félelem beigazolódni látszott: másfél héttel a határidő után folyamatosan lerohadtak a gépek. Legalábbis, amelyeket egyáltalán bekötöttek.

Tervben volt

Pedig azt, hogy az adóhatóság rálásson a gépekre – ezzel kisebb legyen a feketepiac -, maguk az automatások kérték évekkel ezelőtt.

Sokan ugyanis sem általános forgalmi adót, sem járulékokat nem fizettek, ezt akarták kiküszöbölni a kezdeményezők. Az afe segítségével az adóhatóság elvileg már a vásárlás pillanatában látja, hogy az adott gépből milyen termékből, mennyit vettek, és azt is, mivel fizették ki. Megszabták továbbá, hogy az automata felügyeleti egység nélküli berendezéseket le kell szereltetniük az üzemeltetőknek. A gond az, hogy az elmondások szerint az afe nem működik rendesen, ráadásul egy évvel ezelőtt – a szakma általános megdöbbenésére – a Magyar Postát jelölték ki felügyeleti szolgáltatónak.

Lerohadnak az automaták Fotó: Halász Nóra

Lőrincz László és az általunk megkérdezett automatások sok tekintetben másként látják a két hónapja kialakult helyzetet. Az új elnök válaszlevelében nem írt komoly hibákról. Közölte, a rendelkezésre álló adatok alapján az látszik, hogy júliusban az étel- és italértékesítést végző automaták átlagos havi árbevétele gépenként nagyságrendileg 87 ezer forint volt. Mint írta, a tagoktól kapott visszajelzések alapján a kezelőszemélyzet nélküli, élelmiszert árusító automatákat sikerült felszerelni határidőre az egységekkel.

Megszűnő cégek

Kérdésünkre válaszolva ugyanakkor megjegyezte, több kisebb cég inkább befejezte a tevékenységét.

Szerinte pontosabb képet valószínűleg az év végén kapnak majd, hiszen sok cégvezető megvárja döntésével az évzárást. A szövetség információi alapján jelenleg 25-27 ezer automata üzemel hazánkban. Két évvel ezelőtt ez a szám 32-35 ezer volt, de a vállalkozások folyamatosan szelektáltak a kihelyezett automaták között, és a többletköltségek miatt már nem működtethető automata kihelyezéseiket a legtöbb esetben megszüntették. Lőrincz László elődje egyébként elképzelhetőnek tartotta, hogy az afe bevezetése után alig marad 10-15 ezer ilyen gép az országban.

Nincs karbantartó

Inkább ezt a képet erősítették azok az üzemeltetők is, akik két hónappal a bekötés után azt mesélték, náluk a megmaradt gépek tíz százaléka a mai napig rendszeresen leáll, elromlik.

A Magyar Posta hibabejelentőjén alig veszik fel a telefont, az e-mailekre nem érkezik válasz – állították.

Az elnök szerint a rendszer bevezetésénél, a bekötések során előfordultak műszaki hibák, amelyeket az érintettek igyekeztek orvosolni. Mint írta, az egyik leggyakoribb probléma a bankkártya olvasó rendszerek kezelésével kapcsolatban adódott. Hozzátette, július elsejétől követően kisebb-nagyobb fennakadások előfordultak a kapott visszajelzések szerint, amelyek nehezítették az üzemeltetést, de a szakma bízik benne, hogy ezeket hamar sikerül kiküszöbölni. Kiemelte, a rendszert támogató, az üzemeltetők számára már most is elérhető internetes felület folyamatos fejlesztése a jövőben még inkább segítheti az iparág szereplőinek munkáját.

Ellentmondásos vélemények Fotó: Halász Nóra

Együttműködő tárca

„A szövetség a múlthoz hasonlóan, a jövőben is törekedni fog arra, hogy az illetékes minisztériummal folyamatosan egyeztessen a témában, bízva abban, hogy sikerül megtalálni a mindenki számára előnyös megoldást.

Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy a döntéshozók nyitottak az egyeztetésre, megkeresésünk esetén minden alkalommal kapunk tőlük visszajelzést”

– tette hozzá az elnök.

A szövetség előző első emberének egyébként még éppen az volt az egyik legnagyobb problémája, hogy a Pénzügyminisztérium és elődje, a Nemzetgazdasági Minisztérium nem hallgatta meg a szakma véleményét.

Árnövekedés

Lőrincz László szerint tény, hogy az ágazat szereplőinek plusz adminisztrációs és anyagi megterhelést jelentenek az afe-val járó, az italautomatákat üzemeltető cégeket terhelő költségek. Ez az összeg az egy automatára jutó gépenkénti árbevételhez viszonyítva magasnak mondható, elérheti akár a tíz százalékot is.

Közölte, az adatszolgáltatás hatósági díja plusz költségként jelentkezik az üzemeltetők oldaláról. Tagjaiktól kapott információk alapján úgy tuja, hogy ezt a plusz költséget kénytelenek áraikban érvényesíteni, ugyanakkor ez nem minden esetben sikerül.

Mi úgy tudjuk, az adattovábbítási díj egyébként havonta 5 ezer forint gépenként, ami az általunk megkérdezett üzemeltetők szerint indokolatlanul magas, és nem tudják kigazdálkodni.

Ezért tételenként legalább 20-40 forintos emelést vezettek be, de az árak tovább emelkedhetnek.

Ez azt jelenti, hogy egy eddig 60 forintért eladott kávé ma már száz forint közelében jár.

Borítókép: Halász Nóra