Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Az afrikai belső migráció brutálisabb, mint az Európa felé irányuló

Az afrikai belső migráció brutálisabb, mint az Európa felé irányuló

A leggyorsabban növekvő városokat Afrikában kell keresni a jövőben, az előrejelzések szerint évtizedek múlva a világ három legnépesebb metropolisza a kontinensről kerül ki. Az évszázad végén már egyáltalán nem lesznek ritkák a 70-80 millió lakosú nagyvárosok a földrészen.

Ázsiában és Afrikában emberek tízmillió indulnak útnak, hogy a vidéki vagy a kisvárosi élet helyett a nagyvárosokban próbáljanak szerencsét. A fekete kontinens felgyorsulnak a folyamatok, a népesség-előrejelzések szerint Afrika lesz a leggyorsabban urbanizálódó földrész a világon.

A kontinensen jelenleg körülbelül 1,3 milliárd ember él, ez a szám viszont akár meg is duplázódhat 2050-re, ráadásul a több mint 2,5 milliárd ember 80 százaléka a nagyvárosokban lakik majd.

A növekedés több mint dinamikus, 1960-ban a Szahara alatti Afrika egyetlen olyan várossal bírt, melyben több mint egymillióan éltek (Johannesburg), 1970-re már négy ilyen nagyvárosa volt, 2010-ben pedig már 33. A Szaharától délre fekvő városok lakossága a XXI. század kezdete óta 200 millió emberrel bővült, a jelenlegi 427 millió városlakó 2040-re 1 milliárdra hízhat.

Dar es-Salaam

Az előttünk álló évtizedekben a tíz leginkább növekvő város afrikai lesz, élükön három „húzónévvel”, Dar es-Salaammal (Tanzánia), Kinshasával (Kongói Demokratikus Köztársaság) és Lagosszal (Nigéria).

Az okok többrétűek, a jobb gazdasági és kulturális lehetőségek, az infrastruktúra, a munkalehetőség, az elérhető szolgáltatások ugyanúgy közrejátszanak, mint a magas születésszám és az éghajlatváltozás.

2050 tájékára eljutunk oda, hogy a fekete kontinens népességének majd fele a nagyvárosokban él majd.

Dar es-Salaam 2010 és 2025 között várhatóan jobban bővül, mint bármelyik afrikai város. Tanzánia fővárosa 1978 óta a hatszorosára nőtt, 2010-ben még 3,3 millióan lakták, 2025-re várhatóan kétszer ennyien élnek majd ott, 6,2 millió embert prognosztizálnak. Nairobiban már több mint kétmillió lakást kellene építeni, vagy kialakítani a megnövekedett igények miatt, többek között azért is, hogy megakadályozzák a nyomornegyedek bővülését. Kenya fővárosának lakossága 2010-ben 3,52 milliós volt, és 2025-re várhatóan eléri a 6,24 milliót.

Luandában jelenleg 6,9 millióan élnek, 2025-re 8 077 000 milliós lakosságot saccolnak. Dinamikusan növekszik Etiópia fővárosa, Addisz-Abeba vagy a nyugat-afrikai kulturális élet központja, Abidjan, de a legnagyobb bomba Kinshasa lesz.

Kinshasa

2025-ig Dar es-Salaam, utána viszont a Kongói Demokratikus Köztársaság fővárosa bővül a leginkább, ráadásul eleve nagy magasságból indul. Minden évben közel 400 ezer ember költözik a városba a háborúk vagy a klímaváltozás miatt, vagy csak azért, hogy megvalósítsa az álmát. 1920-ban még csak 20 000 ember élt Kinshasában, húsz évvel később már 450 000.

Az ENSZ davosi Világgazdasági Fórumán (WEF) közzétett Urbanisation Project adataiból látszik, hogy míg 1955 és 2015 eltelt 60 évben egy afrikai nagyváros sem tudott a top 10 közelébe férkőzni, addig a prognózisok szerint 2050-re már három is ott lesz, sőt,

a jelenlegi demográfiai folyamatok alapján 2070-re Kinshasa lesz a világ legnagyobb városa.

És még ezután is tovább nőhet.

A népességi előrejelzéseik szerint 2075-re a világ tíz legnagyobb városa közül három afrikai lesz, a már említett trió, Kinshasa (58 millió), Lagos (57 millió) és Dar es-Salaam (37,5). 2100-ra ez a három város lesz dobogós, annyi különbséggel, hogy Lagos lesz a legnépesebb város (88 millió), mögötte a kongói (83 millió) és a tanzániai (73 m.) metropolisszal.

Afrika 20 legnagyobb városa esetében csak az a kérdés, hogy milyen arányban növekednek majd.

Ha csak a 2025-ös előrejelzéseket nézzük, az említett városokon kívül a szenegáli Dakar, a ghánai Accra, vagy a kameruni Douala is jócskán meghízik majd, Nigériában pedig Lagoson kívül két város is, Ibadan és Kano is 1-2 millió lakossal bővül. Kairó (Egyiptom) két-, Casablancá (Marokkó) pedig egymillió lakossal lesz majd gazdagabb, Fokváros (Dél-afrikai Köztársaság) vagy Algír (Algéria) pár százezres hízása a ritka példák közé tartozik.

Abidjan

És ami az európai nagyvárosokat illeti: az öreg kontinens nagyvárosainak lélekszáma csökken vagy stagnál, növekedésről ritkán lehet beszélni, afrikai méretűről pedig egyáltalán nem. Egy-két nagyobb város, mint London, Párizs vagy Madrid lakossága ugyan nőhet 1-2 millióval 2025-re, de a többség csak a természetesnek mondható pár százezer fővel bővül. Meglepő vagy sem, a német városok is közéjük tartoznak. A magyar példa is szemléletes: Budapesten 2000-ben 1,78 millióan éltek, 2016-ban már csak 1,71 millióan, 2030-ra ugyan népesebb lesz a város, de ekkor is csak 1,81 millió emberrel számolnak, ami az afrikai növekedést nézve tulajdonképpen elhanyagolható.

A többi kontinensen azért nagyobb lesz a mozgolódás, 2025-ig Kínában Peking, Csengtu, Kanton, Tiencsin, Sanghaj vagy Hong Kong is milliókkal több lakóval számolhat, ahogy Tokió (Japán), Karacsi (Pakisztán), Ho Si Minh-város (Vietnám), Dakka (Banglades), vagy több indiai város (Bengaluru, Csennai, Haidarábád, Delhi, Mumbai) is. Az amerikai kontinensen is lesznek nagy növekedők, az előttünk álló 7-8 évben milliók költöznek majd Mexikóvárosba, Rio de Janieroba, Sao Paoloba, Bogotába vagy Limába, és északon is nő majd Los Angeles, New York vagy Chicago lakóinak száma, de olyan nagymértékű urbanizáció, ami Afrikában várható, sehol másutt nem lesz tapasztalható.