Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Több ezer embert küldenének el a minisztériumokból

Több ezer embert küldenének el a minisztériumokból

Közel 3000 minisztériumi dolgozó elbocsátást tervezi a kormány a következő hónapokban a meghirdetett 20 százalékos létszámleépítés keretében. Nem hivatalosan ez a szám akár a duplája is lehet.

A magyar gazdaság növekedése az idén csúcsra járt, ennek ellenére sem az előző két választási ciklusban, de pláne a bőség elmúlt két évében nem került sor igazi reformokra az államigazgatáson belül, erre a következő hónapokban tesz halvány kísérletet a kormány.

Az államigazgatás kiadásai az elmúlt nyolc évben 1000 milliárd forinttal nőttek.

Míg a 2010-es zárszámadás szerint, a kormányváltás évében a teljes állam 1321 milliárd forintból működött, 2019-ben már 2313 milliárd forint szerepel ezen a soron a jövő évi költségvetés tervezetében. A 2313 milliárd forintban már benne van a rendőrség és a honvédség működtetése is – de nincsenek benne sem az azóta államosított egészségügy, sem az oktatás kiadásai.

A szűkebb értelemben vett államigazgatásra (vagyis a most célkeresztbe került minisztériumok működtetésére) 1024,4 milliárd forintot költ az állam 2019-ben – az idei 1127,5 milliárd forint után –, szemben a 2010-es 640,9 milliárd forinttal, vagyis a költségek növekedése az idei magasabb kiadású választási évet nem számítva is 60 százalékos.

Egyes tárcáknál 40 százalék feletti elbocsátásokkal indítottak

A kormány most határozta el magát, hogy visszavág a minisztériumi kiadásokból. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter még augusztusban arról számolt be, hogy hivatalosan 15-20 százalékos létszámcsökkentés lehet a minisztériumokban, nem hivatalos források szerint viszont egy egyes tárcáknál 40 százalékos leépítéseket jelentettek be az állománygyűléseken a tárcák.

Gulyás Gergely. MTI Fotó: Kovács Attila

Lapinformációk szerint a Pénzügyminisztérium esetén 43 százalékos, az Innovációs és Technológia Minisztériumnál 38-40 százalékos létszámleépítésről beszéltek a HR-ügyekért felelős vezetők. A külügyminisztériumban a 15-20 százalékkal szemben szintén 40 százalékról beszéltek – igaz, csak a belföldi állománynál, amely a tárca felét adja.

2010-ben a minisztériumokban alig 6358 ember dolgozott, a 2019-es költségvetési tervek szerint majdnem ugyanezt a munkát 14 650 ember végezné el, vagyis nyolc év alatt 8300 fővel nőtt meg a minisztériumi apparátus. A legdurvább növekedést épp a hírbe hozott innovációs tárcánál láthatjuk: 2010-ben Nemzeti Fejlesztési Minisztériumként működő tárca 345 fővel működött, a május óta Innovációs és Technológia Minisztérium név alatt működő tárca 2019-re 2258 fővel tervezhet – vagyis a növekedés 546 százalék, de megduplázódott a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium apparátusa is.

Hatalmasra nőtt az apparátus – ez már a kormányt is zavarja

A Miniszterelnökség viszont még ehhez képest is horrorisztikus növekedést produkált, ma 18-szor többen kapnak fizetést ott, mint 2010-ben, és akkor még nem beszéltünk a Miniszterelnökségből kivált Miniszterelnöki Kormányirodáról és a Miniszterelnöki Kabinetirodáról, amik a semmiből nőttek ki. Látható, hogy a 20 százalékos létszámcsökkentésnek bőven lehet oka, de egyes helyeken akár a 40 százalékos vágásnak is – bár az ilyen mértékű létszámcsökkentés már-már felér egy amputációval.

A kormányt négy tényező is inspirálhatja a létszám csökkentésére:

  • a minisztériumok teljesítménye méretükhöz képest gyenge;
  • az 1990-es, de még a 2000-es éveket is jellemző közigazgatási szakértelem egyre ritkább;
  • a versenyszférában soha nem volt ilyen magas a munkaerőhiány;
  • a leépítés megtakarítást eredményez.

Van azonban még két plusz tényező, ami az időzítésre ad magyarázatot. Az ilyen lépéseket a politikai álmoskönyv szerint érdemes

  • kedvező gazdasági helyzetben,
  • a választási ciklus elején rendezni.

Nem ebből fog meggazdagodni az állam

A minisztériumok együttes, éves személyi kiadása nettó 75,2 milliárd forint, amit még 15,5 milliárd forintnyi adó és járulék is terhel – ezt természetesen az állam egyik zsebéből a másikba rakosgatja –, így itt valódi megtakarítást nem lehet elérni. Nettó értelemben tehát egy 20 százalékos bércsökkentéssel (ami nem feltételenül jár együtt a létszám hasonló csökkentével) és évi 15-40 százalékos leépítéssel 30 milliárd forintot lehet megtakarítani.

Ez az összeg költségvetési szempontból nem olyan jelentős, de nem is elhanyagolható az éves 1300-1600 milliárd forintos államháztartási hiány mellett. Ráadásul Gulyás Gergely tett egy olyan ígéretet is, hogy az elbocsátásokkal megspórolt kiadást a maradók között osztják el, vagyis bérfejlesztésre fordítják.

Így ha Gulyás „kincstári ígéretét” komolyan vesszük, akkor végül is egy fillér megtakarítást sem hoz a leépítés.

Hasonló nagyságrendű költségvetési spórolással járna a rendőrség működésképtelenségével fenyegető túlóradíjak eltörlése is. Mint arról a Zoom.hu is többször beszámolt, jövő januártól – uniós előírások alapján – nem lehet túlszolgálatot úgy elrendelni a rendvédelmi szerveknél, hogy azt ne kompenzálnák szabadnappal.

Fotó: Halász Nóra

A túlóradíj akár 10-30 százalékát is kiteheti egy rendőr nettó jövedelmének – a jelenlegi szolgálati struktúra mellett ezzel az állománnyal nem is tudná ellátni a mostani feladatait a rendőrség. A Belügyminisztérium adatai szerint az idei első félévben a tűzoltóknak 175 millió forintot, a börtönőröknek 1,44 milliárd forintot, a rendőröknek pedig 8,8 milliárd forintot fizettek ki túlszolgálat megváltásra. Ez éves szinten 21 milliárd forint kiadást jelent, ami egy személyre lebontva 28 ezer forint plusz juttatás havonta.

A rendőrök és a tűzoltók túlszolgálat-pótléka mind a mai napig nem rendeződött megnyugtatóan, a jelenlegi állás szerint ezeket januártól nem fizetik, ami ugyan spórolást jelent. Kérdés azonban, hogy a szervezetek el tudják-e látni a rájuk bízott feladatokat.