Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Aggasztó, ami kiderült a kivándorló magyarok pénzküldési szokásairól

Aggasztó, ami kiderült a kivándorló magyarok pénzküldési szokásairól

A magyar kivándorlók ötöde rendszeresen küld haza a családjának pénzt – a végösszeg a sejtett, ezer milliárd forintnál lényegesen kisebb lehet. Ez viszont komoly kérdéseket vett fel az ország fizetési mérlegének hitelességével kapcsolatban.

Évek óta folyik a találgatás a magyar közgazdászok, kutatók között, hogy az EU más országaiba migrált magyarok milyen összegeket küldenek haza. Egyes becslések szerint ez éves szinten elérheti a 2-3 milliárd eurót is, vagyis az ezer milliárd forintot. A sötétben tapogatózás háttere, hogy bármily meglepő, sem az MNB, sem a KSH nem rendelkezett eddig mérhető adatokkal. A mostanáig megjelent publikációk különböző becslésekre szorítkoztak – ezen bizonytalan számok alapján készült az ország fizetési mérlege. Ezt megelégelve Magyar Nemzeti Bank (MNB) kutatást indított, amelynek első eredményeit most publikálták a Hitelintézeti Szemlében, ám azok még inkább összezavarják az eddig sem tiszta képet, ugyanis roppant meghökkentő adatok születtek.

Magyarország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, ám a szabad munkaerő-áramlás korlátai csak később bomlottak le, így a 2008-as gazdasági válság miatt 2011-12-ben indult meg igazán a külföldi munkavállalás. Igazából a kivándorlók nagyságáról sem rendelkeznek a statisztikai hatóságok pontos információval. Az első célországok Ausztria és Németország voltak – ezek a munkaerőpiacok 2011-ben nyíltak meg a magyar munkavállalók számára, emellett még jelentősebb magyar kolónia alakult ki Nagy-Britanniában. Az Eurostat 2014-es népszámlálási adatai szerint már 330 ezer magyar élt más EU-tagállamban. Nagy-Britanniába elsősorban a diplomás egyedülállók, míg német területekre szakmunkás férfiak indultak. A hazai kivándorlási adatok azért torzítanak lefelé, a sok helyen közölt becslésekhez képest, mert a kivándorló magyarok nem, vagy ritkán regisztrálják magukat idehaza kivándorlóként – ezért a fogadó országok bevándorlási adatai pontosabb képet mutatnak. Így lehetséges, hogy míg a 2011-es hazai népszámlálás szerint 143 ezer fő élt külföldön, addig a fogadó országokban már akkor 330 főt regisztráltak.

Pár tízezer család kap pénz külföldről

A Hitelintézeti Szemlében most publikált, 2017-ben készített reprezentatív magyarországi felmérés alapján elmondható, hogy a mintegy 4 millió háztartásból mindössze 67 548-ba érkeztek hazautalások, vagyis a magyar háztartások alig 1,6 százaléka érintett a külföldön dolgozók hazautalásaiban. A háztartások többségébe egy forrásból érkezett támogatás, 4435 háztartás kapott további második személytől is támogatást, de találtak 239 olyan családot, amely három különböző személytől kapott rendszeres pénzküldeményeket külföldről.

A vizsgálat szerint a korábbi több száz, sőt ezer milliárd forintos becsléssel szemben mindössze 38 milliárd forintnyi hazautalást tudtak beazonosítani.

A fizetési mérlegben 1260 milliárd forintos hazautalást könyveltek el – igaz, azt eddig is tudtuk, hogy ez a pénz nem a ténylegesen hazautalt összeget, hanem a külföldön dolgozó magyarok nettó jövedelmeit takarja. Másik magyarázat a két adat közötti szakadékra, hogy a válaszadók a kérdőíves felmérés során nem adták ki érzékeny pénzügyi adataikat, ami az MNB kutatója szerint további elemzés feladata lehet. Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy semmivel sem látjuk tisztábban a külföldön tartózkodó pénzküldési szokásait, legalábbis, ami a makrószámokat illeti. Ha komolyan vennénk a most publikált felmérést – akkor a MNB által készített fizetési mérleget alapjaiban kell megkérdőjelezni –, hisz a külföldiek hazautalásai között elkönyvelt ezer milliárd forint teljesen légből kapottnak tűnik, ami azt jelenti, hogy évente ennyivel kevesebb tőke érkezik az országba.

Minden ötödik kivándorló küld pénzt

A válaszadók átlagosan évente 910 ezer forint támogatást „vallottak be”, ezt a többség havi bontásban küldte haza. A pénzküldők számát 31 ezer főben becsülték meg a minta alapján, ami 340 ezer fős magyar migránssal számolva azt jelenti, hogy minden ötödik kivándorló támogatja családját. A felmérés szerint a külföldön élő magyarok nettó jövedelmük mintegy 10-30 százalékát küldik haza.

A leggyakoribb, hogy fiatal kivándorlók küldik haza támogatásukat az otthon maradt szüleiknek, sokkal kevésbé jellemző az otthon maradt házastárs és gyerek támogatása ilyen módon.

(Nyitóképünkön szavazásra váró magyar állampolgárok Londonban – MTI Fotó: Kertész Róbert)