Sok jemeni gyerek már annyira legyengült, hogy sírni sincs ereje

Sok jemeni gyerek már annyira legyengült, hogy sírni sincs ereje

Jemenben 2015 óta tart a véres polgárháború, az összecsapásokban eddig 50 ezren veszthették életüket. Az arab világ legszegényebb országa mostanra kezd teljesen belerokkanni az elhúzódó konfliktusba: becslések szerint naponta 130 gyerek hal bele az éhezésbe és az olyan rég elfeledett betegségekbe, mint a kolera. Egyelőre nem látszik a háború vége, ennek leginkább az Irán és Szaúd-Arábia között feszülő „közel-keleti hidegháború” az oka.

Újabb fejezetéhez ért a végeláthatatlan jemeni polgárháború: a kormányerők az ország keleti partvidékén fekvő Hodeida városát ostromolják, hogy visszafoglalják azt a húszi lázadóktól. Hodeida az ország egyik legfontosabb kikötővárosa, ide érkezik a nemzetközi segélyszállítmányok 80 százaléka.

Azonban a harcok miatt a kereskedőhajók nem tudnak kikötni, így az egész országban egyre nehezebb élelmiszerhez és üzemanyaghoz hozzájutni. A benzin ára például 25 százalékkal emelkedett az elmúlt hónapokban, ez pedig az élet szinte minden részén érezteti a hatását. Sok jemeni például már a képtelen megfizetni a közlekedés árát, így nem tudnak piacra vagy orvoshoz menni.

A krízis olyannyira elharapózott, hogy az angol Save the Children elnevezésű szervezet szerint a régióban 1 millió gyereket fenyeget az alultápláltság veszélye –

országos szinten ez a szám már 5 millió körül lehet, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag egy teljes generáció néz szembe az éhezéssel.

„Gyerekek milliói nem tudják, hogy mikor tudnak legközelebb enni. Jártam egy kórházban Észak-Jemenben, ahol a kisbabák túl gyengék voltak ahhoz, hogy sírni tudjanak. És ez bármelyik jemeni kórházban lehetett volna” – mondta el Helle Thorning-Schmidt, a szervezet vezetője a CNN-nek.

Sok más szervezettel karöltve a Save the Children is a helyszínen próbál segíteni a jemenieken, azonban a segélyszállítmányok nélkül ez nagyon nehézkessé vált. Ennek következtében jemeni szülők tömege képtelen megfelelően etetni a saját gyerekét.

Segélyszállítmányt vesznek át helyi férfiak az ország fővárosában, Szanaában. (MTI/EPA/Jajha Arhab)

„Reggelire kenyeret eszünk egy kis teával, vacsorára krumplit és paradicsomot. Én sokszor inkább nem eszek, hogy félre tudja tenni a gyermekemnek” – mesélte a szervezetnek egy jemeni asszony.

A jemeni civilek gyakorlatilag csapdába estek a szinte mozdulatlan frontvonalak között, márpedig ha Hodeida kikötője még sokáig zárva marad, annak katasztrofális vége lehet.

Rég elfeledett betegségek is újra megjelentek

A leromlott infrastruktúra, a gyógyszerek hiánya és az éhezés mellett az országban komoly járványveszély is fenyeget a WHO szerint. A nyugaton már csak a ’Szerelem a kolera idején’ című Gabriel Gárcia Marquez könyvből ismert betegség immáron harmadszorra ütötte fel a fejét Jemenben, egyre több betegről érkezik jelentés Hodeidából, és az ország fővárosából, Szanaából is.

A fertőzés leginkább annak köszönhető, hogy a húszik által ellenőrzött területen az utcák tele vannak mocsokkal, mivel nincs megfelelő szennyvízhálózat és szemétszállítás.

A WHO jelentése szerint 1,1 millióan kaphatták el a kolerát 2017 májusa óta, ebből 2300-an bele is haltak a betegségbe.

Légitámadás után Szanaában. (MTI/EPA/Jahja Arhab)

A harcok miatt az ENSZ nem igazán tud gátat szabni a betegség terjedésének, pedig akárcsak az éhezés, a kolera is a gyerekeket veszélyezteti a leginkább. Akivel pedig nem az éhezés vagy a betegségek végeznek, azokra a Szaúd-Arábia által vezetett koalíció bombázásai jelentenek halálos veszélyt.

Miért háborúznak Jemenben?

Miközben a szíriai eseményekre az egész világ odafigyelt, az arab világ legszegényebb országának számító Jemenről valahogy mindenki megfeledkezett. A humanitárius válságot előidéző polgárháború 2011-ig nyúlik vissza, amikor az arab tavasz lendülete Jement is elérte. Az emberek változást követeltek, az utcai megmozdulások hatására pedig az akkor hatalmon lévő elnök, Ali Abdullah Száleh távozni kényszerült. Helyét Abdrabbuh Mansour Hadi vette át, akinek hatalmát a magas munkanélküliség, az élelmiszerhiány, és a gyakori öngyilkos robbantások hatására nem sikerült megszilárdítania.

Mi a különbség a síiták és a szunniták között?

A vallásalapító Mohamed próféta halála után az iszlám két részre szakadt. A szunniták számára Mohamed élettörténete (szíra), valamint a szájhagyományban fennmaradt mondásai (hadísz) együtt jelentik a tanítást, amely a Koránnal együtt az iszlám törvény, a saría alapját képezik. Ez a csoport alkotja a muszlim vallásúak úgy 90 százalékát.

A síiták ezzel szemben a Mohamed vejét, a 656-tól 661-ig uralkodó Alit és az ő utódait is tévedhetetlen, isteni tudással rendelkező imámoknak tartják. Az egyik legfontosabb különbség a két irányzat között, hogy a síiták számára az imám nem egyszerűen a próféta helyettese, hanem az ő megjelenítője a földön. Ezért az éves zarándoklaton (háddzs) a hívők Mekkán kívül az imámok sírjához is elmennek. Ezen kívül a síiták összevonják a déli és a délutáni, illetve az esti és éjszakai imát, így a szunnitáknál szokásos napi ötszöri alkalom helyett naponta mindössze háromszor imádkoznak.

Eközben az ország nyugati részében élő síita húszi lázadók fegyveres felkelést hirdettek. A másik oldalon az új elnökhöz hűséges szunnita erők megpróbáltak úrrá lenni a helyzeten, de amikor a húszik 2015-re elfoglalták az ország fővárosát, Szanaát is, Hadi elnök Szaúd-Arábiába menekült – a pokol pedig csak ezután szabadult el igazán.

  • Szaúd-Arábia regionális ellenlábasa, Irán lehetőséget látott a felfordulásban, ezért fegyverekkel és pénzzel kezdte el támogatni a síita húszikat, hogy befolyást szerezzen a régióban.
  • Szaúd-Arábia viszont komoly fenyegetésnek vette a tőle délre zajló konfliktust, és Irán tevékenységét, ezért 2015-ben teljes vehemenciával szállt bele Hadi elnök és a szunniták oldalán a küzdelembe. Szaúd-Arábia oldalán számos szunnita ország küldött segítséget a harcokhoz. A szaúdi erők többször is támadtak civil célpontokat, ami sokak szerint kimeríti a háborús bűncselekmény fogalmát – tették mindezt amerikai fegyverekkel, például a világ legtöbb országában betiltott, úgynevezett kazettás bombákkal.
  • Az Egyesült Államok nemcsak fegyvereivel, hanem közvetlenül is jelen van a konfliktusban: rendszeresen amerikai repülőgépekkel töltötték újra a szaúdi vadászgépeket, amelyek így tovább tudtak a levegőben maradni Jemen felett.
  • Ahogy az ország egyre inkább belesüllyedt a káoszba, Jemen déli részén megjelentek az Al-kaidához és az Iszlám Államhoz köthető fegyveres csoportok is. Az Egyesült Államok a legtöbbször ezen csoportok visszaszorításával indokolta segítségnyújtását a szaúdiaknak.

A jemeni polgárháború mintapéldája az Irán és Szaúd-Arábia közötti hidegháborúnak, amelyben a két ország közvetlenül nem, csak közvetetten ütközik meg egymással – mint annak idején az amerikaiak és a szovjetek Vietnámban. Mindkét országnak az célja, hogy ő lehessen a térség domináns nagyhatalma, hasonló törésvonalak mentén zajlik egyébként a szíriai polgárháború is. A rivalizálásnak viszont az olyan kiszolgáltatott országok lakosai szenvedik meg a következményeit, mint Jemen, ahol a polgárháború tovább fog folytatódni, még ki tudja meddig.

Borítókép: MTI/EPA/Jahja Arhab