Jön a 70 éves nyugdíjkorhatár? – Erre készülnek a magyarok

Jön a 70 éves nyugdíjkorhatár? – Erre készülnek a magyarok

Miközben a nyugdíjkorhatár emelkedését várják, a magyarok szeretnének már 60 év alatt nyugdíjba vonulni. A 30-59 évesek körében a megtakarítással rendelkezők aránya 70 százalékra nőtt – derül ki a K&H biztos jövő indexéből.

Meglehetősen pesszimisták a magyarok a várható nyugdíjuk szempontjából: arra számítanak, hogy átlagosan a fizetésük 47 százalékát kapják majd kézhez, miután átlépik a korhatárt. A válaszadók átlagosan 57 éves korukban szeretnének nyugdíjba vonulni, azonban várokozásuk szerint ezt – a korhatár emelkedése miatt – majd csak 69 évesen tehetik majd meg – derül ki a K&H Bank felméréséből.

A biztos jövő index szerint a magyarok a nyugdíjkorhatár fokozatos emelkedése ellenére inkább korábban hagynák abba a munkát: átlagosan 57 éves korukban szeretnének nyugdíjba vonulni. A mostani 30-as korosztály 21 százaléka pedig már 50 évesen tenné ugyanezt. A valóságban azonban arra számítanak, hogy átlagosan csak 69 évesen kezdhetik meg a nyugdíjas éveiket, ez 4 évvel haladja meg a jelenleg érvényes nyugdíjkorhatárt. Bár a vágyak a korai nyugdíjazásról szólnak, a kutatásból kiderül az is, 78 százalék arra számít, hogy nyugdíjasként is dolgozik majd bevételkiegészítésként.

Markáns különbségeket tárt fel a K&H legfrissebb biztos jövő indexe a megtakarítások, a nyugdíjba vonulás és az anyagi helyzet megítélését nézve. A második negyedévben a 30-59 éves korosztály 59 százaléka pozitívan értékelte jelenlegi anyagi helyzetét. A megtakarítással rendelkezők tábora pedig a 2017-es 63 százalékról 70 százalékra nőtt. Miközben a korábbi 37 százalékról 30 százalékra csökkent azoknak az aránya, akiknek nincs semmilyen tartaléka – mondta Kuruc Péter, a K&H Biztosító életbiztosításokért és saját értékesítési csatornákért felelős vezetője.

A felmérés szerint a 30-59 éves korosztályban megtakarítással rendelkezők tartalékainak átlagos összege 1,2 millió forintra rúgott.

Fél évet húznánk ki a megtakarításainkból

Bár egyre többeknek van megtakarítása, a kutatásból kiderült, hogy 33 százaléknak kevesebb mint 500 ezer forintja van, 25 százalék 0,5-2,9 millió forinttal rendelkezik, míg mindössze 12 százaléknak van több mint 3 millió forintos többlete. Az érintettek több mint fele továbbra is konkrét cél nélkül takarékoskodik, leginkább biztonsági tartaléknak tekintik a felhalmozott összeget.

Így nem meglepő, hogy a magyarok átlagosan mindössze 6 hónapot tudnának átvészelni, ha jövedelem híján csak a megtakarításaikra támaszkodhatnának. A válaszadók 40 százaléka pedig maximum 1 hónapig tudna megélni. Kedvezőbbek a kilátások a fővárosban, ahol átlagosan 9 hónapig tudnák finanszírozni kiadásaikat.

Nyugdíjkilátások szempontjából kedvezőtlen, hogy míg 2017-ben a megtakarítók 38 százaléka tett félre a nyugdíjas éveire, arányuk idén 29 százalékra olvadt. A teljes lakosságra vetítve – tehát a megtakarítással nem rendelkezőket is figyelembe véve – minden ötödik ember, azaz a lakosság 20 százaléka készül spórolással nyugdíjas éveire.

Havi 243 ezerrel a nyugdíjas könnyen viccel…

A kutatásból az is kiderül, hogy mekkora összeggel lennének boldogok nyugdíjas korukban a magyarok: véleményük szerint átlagosan minimum havi 243 ezer forint kell a kényelmes nyugdíjas évekhez. Ellenpontként havi 100 ezer forintban jelölték meg azt az átlagos összeget, aminél kevesebből a válaszadók szerint egy nyugdíjas már nem tud megélni.