Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

„A magyar nyelvszerkezethez ugyanolyan közel áll a török, mint a finnugor”

„A magyar nyelvszerkezethez ugyanolyan közel áll a török, mint a finnugor”

Csáki Éva turkológus elismeri, hogy alapszókincsünkben több a finnugor eredetű szó, de nyelvtani kapcsolat a törökkel is van. Szerinte a finnugor-török vita nem eldöntendő kérdés, a hun gyökerekre pedig nincs bizonyíték. Interjú.

Ismét téma a közbeszédben a magyar nyelvrokonság, de mielőtt erről beszélgetnénk, tisztázzuk, mivel foglalkozik a turkológia?
A török népek kultúrájával, elsősorban a nyelvével, történetével, a kapcsolataikkal. Nekem személy szerint három kutatási területem van: nyelvészeti, néprajzi és vallási szempontok szerint vizsgálódom. Kevés turkológus van, úgy gondolom, méltatlanul háttérbe szorított területe ez a tudományoknak. Pedig Európában először nálunk kezdtek el turkológiával foglalkozni. Csakhogy nemzeti tudományként született, ez pedig a szovjet érában nem volt kívánatos.
Nyelvészeti vizsgálataiban mire jutott?
Az első disszertációmban a nyelvi érintkezéssel foglalkoztam. Azt vizsgáltam, hogy a XIII. századi mongol népcsoport hogyan terjesztette el a leigázott területeken azt a nyelvet, amit beszélt. Az a bizonyos közép-mongol nyelvet, melynek nyomait a Volga-vidéki törökségben kutattam, tatároknál és baskíroknál. A vizsgálati eredményeim közül az volt a kiemelten fontos, hogy igéket is kölcsönöztünk a közép-mongolból. Ez különösen archaikus időpontra utal.
Később a korai magyar-török nyelvi érintkezések idején, a honfoglalás előtti korban a magyarok is számos igét átvettek különböző török nyelvű csoportoktól. Például a gyón, az eskü és kereszténységhez tartozó számos kifejezést a honfoglalás előtt vettünk át törököktől. Karacsáj-balkár (altáji nyelvcsaládba tartozó kipcsak török nyelv – a szerk.) szövegben olyan kifejezéseket találtam, mint a ’milyen fából faragták’, ’egyem meg a kis szívedet’ vagy ’feni a fogát valakire’. Miközben a karacsáj-balkárokról még nem tesznek említést abban a korban a Kaukázus területein, amikor a magyarok megjelentek ott.

Fotó: Halász Nóra

Mikor találkoztak először a magyarok a törökökkel?
Mohamedán kereskedők írják le először, hogy a prém útján (ez Ázsiát és Európát összekötő útvonal – a szerk.) jutottak el a tatárok fővárosába Bulgariba, és útjuk során magyarokkal is találkoztak, akik a kazárokkal éltek szomszédságban. A kazárokról pedig tudjuk, hogy török nép voltak. Az is szembetűnő, hogy a honfoglalás után sem szakadtak meg a török kapcsolatok, hiszen folyamatosan jöttek ide ilyen-olyan török népcsoportok, akik beolvadva megerősítették a korábbi rétegeket.
Az avarokról és a hunokról sem tudjuk, milyen nyelvet beszéltek, mert nem maradtak fenn források. Valaki ezt mondja, más azt, én ebbe a részébe nem mennék bele. Azt tudjuk, hogy a Kr. u. III. században a hunok nyugatra vándoroltak, itt rettegett tőlük Európa. Egészen Attila 453-ban bekövetkezett haláláig itt randalíroztak. Utóbbi a Kárpát-medencében történt, de Attila halála után a birodalma azonnal felbomlott. Akkoriban azok a hunok, akik visszavándoroltak az eurázsiai sztyeppére, a Kaukázus északi vidékére, találkozhattak ott megjelenő magyarokkal.
A sokféle kapcsolódás, egymásra hatás alapján kijelenthető, hogy a magyar és a török nyelvrokon?
Sosem foglalkoztam ezzel a kérdéssel. Ezek bombasztikus hírek, amiket a nagyközönség elvár.

De erre a kérdésre igennel vagy nemmel válaszolni egyszerűen nem lehet, akárcsak a finnugor nyelvrokonsággal kapcsolatban sem.

Ez mégiscsak meghatározó vita.
A magyarok évszázadokon át éltek mindenféle török csoportokkal, akik ugyan beolvadtak, de a nyelven az együttélés lenyomata megmaradt. Nemcsak a hangkészletre gondolok, hanem a nyelvtanra, ami kötelező a nyelvrokonsághoz. A török ugyanúgy toldalékoló nyelv, mint a magyar. Ugyanolyan ejtéskönnyítő megoldásokat használ a két nyelv, egyikben sem lehet mássalhangzó torlódás a szó elején. Az oszmán törökökkel bár nem volt túl sok kapcsolatunk, hétszáznál is több jövevényszót vettünk át tőlük. Ezeknek a zöme a hódítók adminisztrációjához volt köthető, amik persze azonnal kihulltak, amint nem volt rájuk szükség.

Fotó: Halász Nóra

A magyar nyelveredet körüli vita XIX. században volt a legélénkebb, Vámbéry Ármin turkológus hangoztatta, hogy a magyar nyelv türk eredetű. A tudományos vita akkor a finnugor-pártiak javára dőlt el. Az egyik álláspont szerint a magyar finnugorból ered, mivel a finnugorból eredő szavaink régebbiek. A türk-pártiak viszont azt állítják, hogy finnugor és türk. A finnugor-pártiak szerint egy nyelvnek nem lehet kétféle eredete, a török hatást ők sem vitatják, de szerintük ez csak másodlagos kapcsolat eredménye. A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása szerint a magyar nyelv finnugor eredetű. Nemrég itt írtunk róla részletesebben.
Ha maradunk a finnugor-türk vitánál, Ön ebben hol áll?
Ha felteszi nekem a kérdést, hogy a magyar nyelv török eredetű-e, és rávágom hogy igen, akkor az ugyanolyan marhaság, mintha azt mondanám, hogy nem.
Akkor mi a válasz erre?
Ez sokkal bonyolultabb annál, mint hogy csak ez vagy az.
De akkor ugyanúgy – ahogy Ön fogalmazott az előbb – marhaságnak tartja igennel vagy nemmel válaszolni arra a kérdésre, hogy finnugor eredetű-e a magyar?
Igen, mert én azt mondom, hogy minden nyelvnek vannak alaprétegei. Definíció szerint az a rokonnyelv, amelyben a vérségi rokonnevek, személyes névmások, alapvető igék, testrésznevek megegyeznek.

Az alapszókészlet több finnugor szót tartalmaz, de vannak benne törökök is.

Senki sem tudja például megmondani, hogy volt-e köldökünk az Urál vidékén. Persze, hogy volt, de azt nem tudjuk megmondani, hogy így hívták-e, ugyanakkor a köldök török eredetű szó. Persze az is lehet, hogy másik neve volt, de miért változtatták volna meg?
Ha volt egy eredeti finnugor nyelvünk, még a honfoglalás előtt nagyon erős török hatás érte a magyart, de ugyanígy iráni és szláv is. Én úgy képzelem el, hogy akik csatlakoztak a magyarokhoz, hatottak a nyelvre. A török hatás olyan erős, hogy az beépült és máig benne él. A Halotti beszéd vagy az Ómagyar Mária-siralom török nyelvemlékként is használható. Maga talán nem mondaná meg, hogy melyik része török jövevény, de én megmondanám, mert rengeteget olvastam ótörököt. Nem tudom, hallott-e már finnt beszélni, de abból semmit nem lehet érteni magyar alapján.
Törököt is hallottam már és abból sem értettem semmit.
Azt akartam ebből kihozni, hogy a magyar és a finn egy nyelvcsaládba tartozik elvileg, mégsem értjük egymás szavát. A mi nyelvszerkezetünkhöz ugyanolyan közel áll a török nyelvi szerkezet, mint a finnugor.
Pedig visszatérő érv, hogy nincs nyelvtani kapcsolat a két nyelv között.
Aki ezt állítja, valószínűleg kevés török szöveget olvasott. Nekem már az is szúrta a fülemet, amikor az egyik államfő a finnugor világtalálkozón kiállt és azt mondta, hogy a magyar finnugor nép. Mi nem vagyunk finnugor nép. Mégsem írtam felháborodott hangvételű levelet. Ezek manipulatív eszközök, amik számomra érdektelenek. Bevallom, én egy burokban élek. Nem nézek sem televíziót, nem hallgatok rádiót és nem olvasok újságot. Én szövegekkel dolgozom, melyekre minden nyelvésznek oda kellene figyelnie, olyan információt tartalmaznak.

Fotó: Halász Nóra

„A magyarok Attila kései leszármazottainak tekintik magukat, a hun-türk eredet alapján állnak, nyelvük a türk nyelvekkel áll rokonságban.” (A magyar kormányfő ezt Kirgizisztánban mondta szeptember elején – a szerk.) Erről mit gondol?
Valaki tudja bizonyítani, hogy a magyarok minek tartják magukat? Tudja valaki, hogy milyen nyelven beszéltek a hunok? Engem ezzel a kérdéssel mindig megtalálnak a török televíziók, mivel jelenleg a törökök szeretnék magukat hunoknak tekinteni. Én nem tekintem magam hunnak, mert semmilyen bizonyíték nincs rá, hogy a hunok milyen nyelven beszéltek. Ha jól tudom, összesen három szó maradt fenn a hun nyelvből, mindegyik bizánci görög forrásokból. Mind a három szó három különböző sörnek a neve.
A társadalomtudományok állításai nagyjából száz év alatt elévülnek, mert előkerülnek újabb és újabb források. Nincs ez máshogy a nyelvészet esetében sem. Azok a kollégák, akik azt tanulták az iskolában, mert az volt a tananyag, hogy finnugorok vagyunk, természetesen ragaszkodnak az állításhoz, meg persze a nyelvet is beleveszik. Ebből vizsgáztak, tehát ez így kell legyen. Magyar nyelvészek, nyelvtörténészek nőttek fel ezeken a tanokon. Érdemes néha revideálni téves nézeteket.

Csáki Éva a Szegedi Tudományegyetemen végzett, angol szakos középiskolai tanár, turkológus. Nyelvészetből doktorált. Jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán oktat. Legfőbb kutatási területei közé tartoznak a török-magyar kapcsolatok, illetve a jövevényszó kölcsönzés, az utóbbi időben viszont a kisebbségi iszlám csoportokat, szent szövegeiket vizsgálja.

Borítókép fotó: Halász Nóra