Három bizonyíték arra, hogy a Black Mirror valójában nem sci-fi, hanem a kőkemény a valóság

Három bizonyíték arra, hogy a Black Mirror valójában nem sci-fi, hanem a kőkemény a valóság

Büntetőpont az alkoholvásárlásért, mesterséges méhek, intelligens robotkutyák. Lassan nem is kell a Netflix ahhoz, hogy beleéld magad a Black Mirror világába. Spoileres sci-fi elemzés.

Szerettem volna várni addig, amíg olyan cikket tudok írni, aminek az a címe, hogy Tíz bizonyíték arra, hogy a Black Mirror valójában nem sci-fi, hanem maga a valóság. Amikor azonban megláttam azt a hírt, amiről majd az első számú bizonyíték szól, nem tudtam tovább várni.

A sorozat

A címre minden bizonnyal csak az kattintott, aki ismeri a sorozatot, de aki valamiért mégsem, annak röviden csak annyit, hogy az eddig négy évadot megélt széria legtöbb része a jelenben, vagy a nem túl távoli jövőben játszódik.

Jellemző, hogy az epizódok nagy részében a fejlett technológiának köszönhetően disztópia jött létre.

Több mondanivaló igencsak betalál, de olyan 60 perc is akad, ami felejthető, vagy jóval kevésbé izgalmas, mint a többi. A kicsengés csak a legritkább esetben pozitív, de olyankor legalábbis keseredés. A negyedik évad befejezése óta egyre több olyan hír jön szembe, amire a szintén sorozatrajongó kolléganőmmel egyszerre szoktunk felcsattanni, hogy itt ez „tiszta Black Mirror!” Sokan egyébként tényleg azért szeretik, mert könnyen elképzelhetőnek tartják, hogy ezek a változások bármikor bekövetkezhetnek az életünkben. Van olyan rész – például rögtön az első – ami a mai technikai tudásunk mellett is elképzelhető, de olyan is, ami azért tényleg lehetetlennek tűnik. Van azonban három rész, aminek a végkicsengése itt liheg a nyakunkban.

Aki még nem látta a sorozatot, az csak akkor olvassa tovább a cikket, ha nem zavarja, hogy tele lesz spoilerekkel.

3. évad, 1. rész: Nosedive

Kezdjük rögtön a legdurvább példával: Kínában lényegében már létezik ez a rendszer: úgy tűnik, egy totális megfigyelőállamot hoznak létre belátható időn belül. Hihetetlennek tűnik, de minden lakóról készül egy személyes adatlap, adott kreditponttal. Akik a lista élére kerülnek, jó konstrukciójú hitelhez, megfelelő munkahelyhez juthatnak, a gyerekek megfelelő egészségügyi ellátást kapnak. Aki viszont kevés pontot szerez, az egy idő után nem mozoghat szabadon, nem vehet meg mindent, amit szeretne. Egy mesterséges intelligencia dönt arról, hogy ki mit tehet és mit nem. Negatív pontszám jár azért, ha valaki alkoholt vásárol, pozitív, ha pelenkára költi a jüant. Hogy mindenkit meg tudjanak figyelni, több száz millió kamerát telepítenek az országba. Egy oknyomozó újságíró, aki a korrupciós állami ügyekről írt, például már nem használhatja gyorsvonatot, a közösségi médiát és a repülőt sem.

A rendszer még kísérleti státuszban van, a techcégek dolgoznak már az összehangolásán, elvileg 2020-ra lehet kész.

És, hogy honnan ilyen ismerős az egész?

A harmadik évad első része kísértetiesen hasonlít erre az egészre, igaz, ott az emberek egymást értékelik pontokkal.

Az epizód inkább a Facebook és az Uber-generáció komoly kritikája volt, az talán csak a legpesszimistábbnak jutott eszébe, hogy a technológiát állami rendszerek is használhatják.

3. évad, 6. rész: Hated in the Nation

Az epizód kiindulópontja, hogy a földön kipusztulnak a méhek, ezért mesterségesen kell őket helyettesíteni, így beporozzák a növényeket, különben elpusztul a világ. Egy hekker azonban arra használja a robotokat, hogy megbüntesse a különböző vétkeket elkövető embereket. Ezt pedig meg is szavaztatja a közösségi médiában. A rész végén persze mindenkit jól elpusztít, aki mások halálára szavazott.

Ezek pedig itt pontosan ilyen robotméhek, amelyekben a potenciális felhasználási lehetőségei a növényi beporzásban, a keresési és mentési feladatokban, a megfigyelésben vannak:

RoboBee: Controlled flight of a robotic insect from Wyss Institute on Vimeo.

4. évad 5. rész: Metalhead

Az egyik személyes kedvencem ez a rész: leginkább kutyákra emlékeztető robotok üldöznek három embert, akik egy raktárépületből akarnak elhozni valamit. Kettőt közülük elég gyorsan elkapnak, kivégeznek, egy nőt azonban vagy 40 percen keresztül kergetnek. Nem kapunk választ arra, hogy miért akarnak minden embert elpusztítani, hogyan jöttek létre, mi a céljuk. Ahogy arra sem, kik ezek a szereplők, honnan jöttek és például hol van a táboruk, ahova a főszereplő egyszer rádiózik.

A Cheetah 3 nevű robotot pedig már fel is találták: lépcsőt mászik, még ugrani is tud, mindezt vakon.

Különlegessége, hogy kamerák sem kellenek a mozgásához, ugyanis algoritmusok segítségével érzékeli a környezetét. A robot különlegessége, hogy kamerák nélkül is képes közlekedni, akár csak a Black Mirrorban. A gép azonnal reagál a különböző szituációkra és akadályokra, még akkor is talpon marad, és folytatja az útját, ha valamilyen külső behatás éri.

Ez a három rész persze nem azt bizonyítja, hogy hamarosan kipusztul az emberiség. Minden bizonnyal nálam nagyobb high-tech arcok, illetve rajongók még tudnak hozni pár bizonyítékot arra, hogy a Black Mirror bekopogtatott a valóság ajtaján, és igaz lehet a mondás, hogy a következő 20-30 évben nagyobb technológia forradalom zajlik majd, mint az elmúlt két-három évszázadban.

Borítókép: David Dettmann/Netflix