Gyorsvonatként száguldunk egy megállapodás nélküli Brexit felé

Gyorsvonatként száguldunk egy megállapodás nélküli Brexit felé

Keserű szájízzel tért haza Theresa May brit miniszterelnök a salzburgi informális csúcstalálkozóról, miután az EU-s tagállamok vezetői egyöntetűen elutasították a legújabb Brexit-ajánlatát. Már csak fél év van hátra az Egyesült Királyság uniós kilépésének élesedéséig, ám egyelőre semmiféle kompromisszum nem látszik a feltételekkel kapcsolatban. Theresa May patthelyzetben van: egyik oldalról a brit konzervatív párt keményvonalas képviselői másik oldalon pedig az EU tűnik hajthatatlannak.  

Tulajdonképpen a 2016 júniusában tartott referendum óta nem sikerült megnyugtató megoldást találni az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból. Az álláspontok megmerevedtek: a britek ragaszkodnának a közös piachoz, az EU viszont ezt csak a munkaerő szabad áramlásával együtt adná azt meg a szigetországnak. A szigetországban viszont többek között épp az EU keleti tagállamaiból érkező munkavállalók kiszorításának ígéretével sikerült meggyőzni a britek 52 százalékát a kilépésről, így a Brexit-párti konzervatívok semmiképpen sem engednének ebben a kérdésben.

Az erőviszonyok azonban nem kiegyensúlyozottak: míg az EU-nak egyáltalán nem sürgős a megállapodás, addig a briteknek létfontosságú lenne kialkudni valamiféle kompromisszumot; máskülönben élesedik az úgynevezett „hard brexit”, ami azt jelentené, hogy Nagy-Britannia egyik pillanatról a másikra esne ki a közös piacból, megszűnne az áruk szabad és vámmentes kereskedelme,

ez pedig rendkívül érzékenyen érintené a brit vállalatokat és a gazdaság egészét.

Ráadásul egy rég elfeledett puskaporos hordó is újra felrobbanhat.

Azzal, hogy Nagy-Britannia vissza szeretné venni határai felett a ellenőrzést, Írország és Észak-Írország között megszűnne a jelenleg szabad a határátlépés. Ezt nehéz lesz lenyomni az északírek torkán, miután a protestáns és katolikus megosztottságú régióban éppen az hozta el a békét 20 évvel ezelőtt –a Nagypénteki Egyezmény részeként–, hogy a két ország között szinte teljesen láthatatlanná váltak a határok.

De nem csak az északíreknek, a skótoknak sem tetszik a jelenlegi forgatókönyv. Nicola Sturgeon skót miniszterelnök például többször is kifejtette, hogy ragaszkodnak a közös európai piachoz, ha ez nem lehetséges, akkor viszont új szavazást kellene kiírni a kilépésről.

Közben egész Nagy-Britanniában változott a közhangulat, a többségnek már nem tűnik olyan jó ötletnek az EU-ból való kilépés és új szavazást követelnek – a legfrissebb felmérések szerint egy újabb referendumon 58 százalékkal nyernének a maradáspártiak. Ezt az ötletet azonban Theresa May és a konzervatívok elvetik – arra hivatkozva, hogy egy ilyen lépés a „demokrácia megcsúfolása” lenne.

A brit kormányfő azonban egyelőre nem jutott sokra az EU-s vezetőkkel folytatott tárgyalásokon. Az egy helyben való toporgásnak a kétnapos salzburgi informális EU-csúcson láthattuk legutóbbi felvonását, ahol Theresa May, a brit sajtó egybehangzó véleménye szerint, újfent megalázó vereséget szenvedett.

Az EU kigolyózta Mayt

A brit kormány nyáron kidolgozott legutóbbi javaslatcsomagja jóval szorosabb kapcsolattartást célzott meg az EU-val, mint amilyet a Konzervatív Párt Brexit-tábora látni szeretett volna. A britek szabadkereskedelmi térséget hoznának létre az EU és Nagy-Britannia között, ehhez közös szabályok kialakítását javasolja az EU-nak a fizikai áruk forgalmának szabályozására.

Theresa May a salzburgi informális EU-csúcson. MTI Fotó: Máthé Zoltán

A találkozó utáni sajtóértekezleten azonban az EU-s vezetők szinte egyöntetűen elutasították a brit indítványt.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke például működésképtelennek nevezte a brit javaslatcsomag kereskedelmi szabályozásról szóló elemeit.

Angela Merkel német kancellár úgy nyilatkozott, hogy „nem lehet kompromisszum” a közös európai piac integritásában. A legkeményebb hangnemet azonban Emmanuel Macron francia elnök ütötte meg. Macron szerint azok, akik a Brexit-projekt mellett kardoskodtak „hazugok”, és a népszavazást követően anélkül léptek le, hogy megoldották volna a helyzetet, amit okoztak.

A francia elnök egyébként az egész csúcson amellett érvelt, hogy keményen és egységesen kell kiállni Nagy-Britanniával szemben. Ezzel ellentétes álláspontot képviselt például Orbán Viktor magyar miniszterelnök, akinek nem tetszik az a megközelítés, miszerint a briteknek „szenvednie kell”.

A brit kormányfő tehát merev ellenállással szembesült, így egy újabb komoly pofonnal kellett visszatérnie hazájába, ahol pártja egy hét múlva tartja éves kongresszusát Birminghamben,

Theresa May pedig egyáltalán nem számíthat barátságos fogadtatásra.

A Times című napilapnak név nélkül nyilatkozó EU-párti képviselő szerint a kérdés most leginkább az, hogy a brit kormányfő „miként élheti egyáltalán túl” a Salzburgban történteket. A lap szerint Maynek égetően szüksége lett volna jó hírekre, ehelyett megalázva tért haza Salzburgból, miután hibák sorozatát követte el az uniós hangulat félreértelmezésével. Így lehet, hogy újabb lázadással kell szembenéznie saját konzervatív párti hátországán belül.

Theresa May brit miniszterelnök nyilatkozatban foglalja össze a salzburgi informális csúcsértekezlet fejleményeit. MTI/APpool/Jack Taylor

A brit kormányfő pénteken tartott rendkívüli sajtótájékoztatóján úgy értékelte a Salzburgban történteket, hogy

mélypontra jutottak a tárgyalások,

mivel Donald Tusk és az EU mindenféle magyarázat nélkül dobta vissza a brit javaslatcsomagot és nem tettek ellenajánlatot. Mint fogalmazott, „Nagy-Britannia számára még mindig előnyösebb, ha nincs megállapodás, mintha belemennének egy rossz megállapodásba”, és bármi fog történni, a kormány felkészül az utóbbi forgatókönyv élesedésére.

Csakhogy az óra tovább pörög, az októberi EU-csúcson pedig jelentős előrelépéseket kellene elérni, hogy a novemberre tervezett Brexit-találkozó alkalmával végül sor kerülhessen a kilépési megállapodás aláírására.

Borítókép: MTI/EPA/Tolga Akmen